Megvédjük a hallgatók jogait

Teljes joggal vizionálhatunk arisztokratikus szellemtudományi, illetve állandósuló létszámhiánytól akadozó természettudományos és műszaki képzéseket – interjú Kalina Gergellyel

Ebben a  felsőoktatás számára bizonytalan időkben kevéssé hallani az EHÖK hangját. Esetleg az akadályoz a hallgatói érdekek maradéktalan képviseletében, hogy politikai pályára készülsz?

Ha politikus akarnék lenni, akkor már rég beléptem volna valamelyik pártba. Nem tervezem a politikai pályafutást, és Nokiás-dobozokat sem adott nekünk senki. A helyzetünket inkább az nehezíti, hogy normális koncepciót sem kaptunk kézhez. A kormány hatalmas kommunikációs csődjének köszönhetően (ami akár szándékos is lehet) nincs miről érdemben beszélni. A minisztériumoknak le kellene végre játszaniuk egymás között a felsőoktatási törvénytervezetet, és akkor tudnánk tárgyalni róla.

Ezek szerint az ELTE EHÖK nem foglalkozik a törvénytervezettel?

De, természetesen foglalkozunk vele. Minden anyagot, ami hivatalosan, vagy akár kiszivárogtatás útján hozzánk kerül, elemzünk és értékelünk. Megvannak az alapelveink, de a törvény megírása a törvényalkotók feladata lenne.

Mi az véleményed az államilag támogatott képzési helyek csökkentéséről?

A tehetséges, de szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók tanulmányi idejüket teljes létbizonytalanságban tölthetik, és ha felveszik az új típusú diákhitelt eleve lecsúszott értelmiségiként kezdhetik meg a munkát, újratermelve a társadalmi különbségeket. Ez bár a kamatokkal együtt csökkentheti az államadósságot, de a lakossági hitelállományt növeli, aminek csökkentése kitűzött cél volt a kormányprogramban. Egyébként teljes joggal vizionálhatunk arisztokratikus szellemtudományi, illetve állandósuló létszámhiánytól akadozó természettudományos és műszaki képzéseket.

Úgy tudom, az ELTE Társadalomtudományi karon több órát is kénytelenek voltak összevonni. A jövőben elkerülhetetlen költséghatékony intézkedések nagyobb arányban érintik majd a humán képzési területeket?

A kormány nagy összegeket von el a felsőoktatástól, és súlyozza a képzési területek támogatását is. Megjegyzem, hibásan. Sok esetben ugyanis a döntéshozók prekoncepciókkal élnek. A szellemtudományok semmivel nem értéktelenebbek, mint a természettudományok, mert rendszerszemléletre tanítanak, ami nem elhanyagolható tény annak tudatában, hogy a humán képzési területek az állami szféra számára termelnek. A természettudományi, műszaki vagy gazdasági képzési területek most előnyösebb helyzetben vannak, mert az oktatás, kutatás költségeinek fedezéséhez könnyebben találnak szponzort a piaci szektorból.

Szerinted milyen következményekkel járna, ha a jogászképzésben egyáltalán nem lennének államilag támogatott helyek?

Egyértelmű, hogy ez generációs konfliktushoz vezetne. Jönne olyan időszak, amikor a szociálisan hátrányos helyzetűeknek nem érné meg ezt a pályát választani, aztán miután a jogász végzettségűek fizetése az egekig szökne, akkor az ambiciózusabb hallgatók hajlandóak lennének egy időre eladósodni a jogász diplomáért.

Mostani nyilatkozataidban gyakran fogyasztóvédelemként emlegeted a hallgatói érdekképviseletet.

Tekintettel arra, hogy a koncepció megrendelőként, fogyasztóként tekint a hallgatók rétegére, hiszen a hallgató a szerződés aláírásával, vagy az önköltséges képzés térítési díján szolgáltatást vesz. az a legkevesebb, hogy a “fogyasztóvédelem” ezen elemi szintje megvalósuljon. A hallgatói önkormányzat tartja ugyanis közvetlenül a kapcsolatot a hallgatók igencsak széles rétegével, ezt a szerepet más csoport nem tudja, és nem is fogja tudni betölteni.

Nem olyan rég zárult le a szociális ösztöndíjak elbírálási időszaka. Ilyenkor sok vád éri a hallgatói érdekképviselőket, hogy jogosultság nélkül utalnak ki maguknak ösztöndíjat. Egyesek ehhez hasonló érvekkel támogatják a hallgatói érdekképviseleti arány csökkentését.

A gazdasági tevékenységünket az egyetem gazdasági vezetése folyamatosan, szigorúan ellenőrzi. Persze van olyan intézmény, ahol nem megfelelő az ellenőrzés, nincs minőségbiztosítás, nincs kritériumrendszer, így egy hökös bármilyen területen magas szintre eljuthat, és azt tesz meg, amit nem szégyell. Nekünk nem csak a gazdasági, hanem a jogi ellenőrzésünk is megvan: ha a hallgatók kifogásolnak valamit a munkánkon, a választásokon hangot adhatnak a véleményüknek, és ne felejtsük el, hogy a hallgatói érdekképviselet csak egyharmados arányban van jelen a szenátusban.

Kint leszel a holnapi tüntetésen?

Természetesen, és magától értetődően nem csak én, hanem az összes hallgatói részönkormányzat elnöke, és a felelősen gondolkodó hallgatóink is ott lesznek. Nem engedhetünk a hallgatói jogokból, ragaszkodunk az érdekképviseletei arány és az egyetértési jog megtartásához.

 

Mandovszky Adél
ELTE Online