A Gazdálkodástudományi Intézet (GTI) hivatalosan jövő ősztől rajtol az „ELTE-család” új tagjaként, de már 2017 tavaszától sok munka és nagy érdeklődés övezi. Az egyedülálló képzésekről Andor Györgyöt, az intézet megbízott igazgatóhelyettesét, a Pénzügy és Számvitel Tanszék vezetőjét kérdeztük.
Mi az, ami életre hívta a GTI-t, milyen oktatókat sikerült ehhez megnyerniük?
Ez két szálon futott: van egy másfél évtizedes ELTE-szál – ahol egyre inkább szerették volna a gazdaságtudományi vonalat erőteljesebben megjeleníteni az ELTE arculatában. Ennek felépítése nem egyszerű, hiszen ez a legintenzívebb versenyű felsőoktatás-piaci szegmens Budapesten, több nagy egyetem is széles körben kínál gazdaságtudományi szakokat. 2017 tavaszán jött el a megfelelő pillanat: formálódott egy értékes oktatói közösség, akik láttak fantáziát abban, hogy felépítsék ezt az ELTE-n. Az egyetemi stratégia, illetve az ambiciózus egyéni és csoportos tervek egymásra találása volt a megvalósítás kulcsa.
Erős, tapasztalt, rutinos oktatók, körülbelül negyvenöt ember döntött úgy, hogy szívesen belevágna az intézet kialakításába. Nehéz a megfelelő oktatói gárda összehozása, hiszen rögtön egy elég széles szakterületi spektrumot kell lefedni, amit az is mutat, hogy négy tanszéket alapítottunk. Egyszerre kell megfelelő számú és színvonalas számviteles, marketinges, pénzügyes és más oktatókat találni. Ráadásul egyénileg nem igazán csatlakoznak az oktatókollégák, hiszen ez egy bensőséges szakmai kapcsolat, így sokkal kézenfekvőbb a csoportos „mozdulás”. Ehhez kellett egy jó csillagállás, amikor adott volt az a társaság, akikkel bele lehetett vágni egy ilyen nehéz, bár gyönyörű feladat megvalósításába.
Tehát rögtön egy tapasztalt, stabil oktatói gárdával dolgoznak majd. Fiatal tanárok felvételéről is gondolkodnak?
Ha belevesszük azokat is, akik más ELTE-karokról betanítanak majd a szakjainkra – pl. a TáTK-ról közgazdaságtant és társadalomtudományt, a PPK-ról pszichológiát és a TTK-ról matematikát – a tanári gárda közel hatvan főből áll már ma is. Egy kifejezetten fiatal átlagéletkorú oktatói körről van szó, miközben persze a még PhD-hallgató tanársegédtől a professor emeritusig sokféle hátterű kollégánk van. Ezen a területen az ország egyik, ha nem a legerősebb egy főre eső tudományos minősítésű társasága jött össze. Kollégáink korábbi egyetemük hallgatóiminősítés-versenyein is az élvonalba tartoztak. Még körülbelül tízfős bővülési lehetőség látszik az elkövetkezendő évekre, de már most késznek mondhatjuk az oktatói kar gerincét.
Annak lehetőségén kívül, hogy az ELTE-sek immár gazdasági jellegű órákat is hallgathatnak majd, milyen interdiszciplináris együttműködéseket terveznek az ELTE más karaival?
Az együttműködéseknek alapvetően két változata van: a tudományos-kutatási és az oktatási. A tudományos együttműködéseknek már megvannak a triviális területei, például a pénzügyi matematika területén a TTK-val, a kommunikáció és a filozófia területén a BTK-val, a vezetés- és szervezetpszichológiában a PPK-val, a társadalmi felelősségvállalás területén pedig a Bárczival működhetünk együtt. Ami az oktatást illeti, már most összesen harminchárom olyan tárgy jelenik meg a tantervekben, amelyet valamelyik más karról tanítanak majd. Ezeken kívül van egy hármas kooperációban születő szak, a műszaki menedzser alapszak, amely a TTK, az IK és a GTI közös munkájaként jelenne meg.
Ön szerint mi teszi majd versenyképessé a gazdasági oktatás szférájában az intézetet?
A versenyképesség több tényezőre bomlik. Ami miatt az ELTE fel akarta állítani ezt az intézetet, az a szűk értelemben vett gazdasági oktatás. Emellett viszont rengeteg olyan határterület van, amely mind adott az ELTE-n: például a jog, a kommunikáció, a matematika, a közgazdaságtan, a társadalomtudomány, az informatika és a pszichológia. Ezek mind az ország vezető képzőhelyei. Most pedig ezekhez sikerült hozzátenni egy ütőképes üzleti-gazdálkodástudományi oktatói társaságot, és ez együtt adja az ország egyik legkiemelkedőbb oktatói személyállományát, amely az első számú versenyelőny. A második tényező, hogy a GTI a nulláról építkezhet. Ez sok tekintetben hátrány, de még többen előny is: rögtön egy igen korszerű képzést lehet felépíteni, amíg a már futó szakokon egy kisebb tantervváltoztatás is problémákba ütközhet, addig itt most megadatik nekünk, hogy a legkorszerűbb felsőoktatási megoldásokat akadályok nélkül vezethessük be. Vagyis igen, modern képzésekkel állunk elő. A harmadik versenyelőnyt maga az ELTE adja, ennek rendje, vezető szerepe, valamint a hazai és nemzetközi ismertsége.
Melyek azok a specialitások, újdonságok, amelyek Önöket megkülönböztetik majd?
Szűken az üzleti területekre specializálódunk, kevésbé az elméleti közgazdaságtanra. Más nagy gazdasági képzőhelyek a szakoknak nagyon széles palettáját futtatják, és bár a mi négy alapszakunk és hat mesterszakunk sem hangzik kevésnek, ez mégis egy erősen fókuszált képzési portfóliónak számít. Mi ezeken a területeken szeretnénk kiemelkedni. Nagyon erős lesz az alapszakon az angol nyelvű képzési rész, szinte minden tantárgy elérhető lesz magyarul és angolul egyaránt. A mesterszakon figyelembe vesszük a mai fiatalok időbeosztási, tanulási szokásait, azt, hogy sokan már dolgoznak a tanulmányaik mellett. Sokkal racionalizáltabb, gyakorlatiasabb, mégis kiemelkedő minőségű képzéseket szervezünk.
Milyen hallgatóknak ajánlja a GTI-t, kik azok, akiknek az Önök képzése a legjobbat kínálja?
Az alap- és a mesterszakon is bizonyos fontos kiegészítő területeken kiemelkedő oktatást kínálunk: ilyen például az üzleti jog vagy az üzleti kommunikáció, melyek igen erősek nálunk. Mindemellett természetesen a pénzügy-számviteli-marketing képzésünk is kiemelkedő kell hogy legyen. Olyan hallgatókat keresünk, akiknek e területek illeszkednek az érdeklődési körükhöz. Ezenkívül speciális képzési időbeosztást kínálunk, és egy egyedi oktatásszervezési koncepciót követünk.
Az ELTE Gazdálkodástudományi Intézete tehát hamarosan aktív lesz, olyan széles skálájú, egyedülálló képzési csomagot kínálva, amellyel az ott specializálódó szakemberek nemcsak a magyar, de a nemzetközi üzleti szférában is elismertek lehetnek majd – továbbmodernizálva ezzel az ELTE oktatási rendszerét, és még felkészültebbé téve a globális oktatási piac kihívásaira.
Kép: bme.hu
