Kertész Imre születésének 90. évfordulója alkalmából konferenciát tartanak az ELTE BTK A épületének Kari tanácstermében. A kétnapos konferencia november 7-én, délelőtt 10-kor kezdődik és egészen másnap este 6 óráig tart.
„Kertész Imre a 20. századi európai irodalom egyik kiemelkedő alkotója, és természetesen a közelmúlt magyar irodalmának is legnagyobb formátumú írói közé tartozik. Műveinek, önértelmezéseinek magyar és európai kontextualizációja azonban számos kérdést vethet fel. Milyen tanulságokkal szolgálhat az író hagyatékának ismerete? Mi biztosítja annak szakmai feldolgozását? Hol helyezkedik el Kertész Imre a magyar irodalom történetében és milyen tágabb eszme- és kultúrtörténeti kontextusokba illeszkednek művei? A konferencia szervezői, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének két tanszéke, az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék, valamint a Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék úgy gondolják, hogy Kertész születésének 90. évfordulója kiváló alkalom lenne az életmű filológiai, történeti és elméleti újraolvasására” – áll a konferenciához tartozó eseményleírásban.
Kertész Imrét 1944. június 30-án, 14 évesen deportálták Auschwitzba, és egyéves rabsága alatt több koncentrációs táborban – köztük Buchenwaldban és Zeitzban – is rab volt. 1945-ben, a lágerek felszabadítása után tért haza Budapestre, az ezt követő időszakban újságírással és fizikai munkával tartotta el magát. Első regényén, a Sorstalanságon 13 évet dolgozott, ami már megjelenésekor is nagy visszhangot váltott ki, de csak az 1980-as, 1990-es években kezdte el a kritika a hazai irodalmi utómodernség kánonjába sorolni. Műveinek fő problematikája a totalitarizmus emberének szabadsága. Mára a világ minden nagy nyelvére – így például az angolon és a németen túl többek között arabra és hindire is – legalább egy könyvét lefordították. 2002-ben, első magyarként megkapta az irodalmi Nobel-díjat „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. 2016. március 31-én hunyt el, hosszú betegség után.
A konferencia 40 perces előadásai között szó lesz például Kertész Imre holokauszt-emlékezetéről (Scheibner Tamás); az apaelvű iskolájáról (Szűcs Teri); a példaértékről és önértelmezésről a Kertész-életműben (Szirák Péter); az elidegenedésről, rasszizmusról és depresszióról az életműben (Sipos Balázs); valamint Kertész Imre, Polcz Alaine és Parti Nagy Lajos műveiben található márkanevekről, a közelmúlt jellegzetes tárgyairól (Zsadányi Edit).
A konferencián előad György Péter, Zsadányi Edit, Scheibner Tamás, Szirák Péter, Madácsi-Laube Katalin, Kelemen Pál, Szemes Botond, Németh Tamás, Gintli Tibor, Schein Gábor, Szávai Dorottya, Szűcs Teri, Lénárt Tamás, Kulcsár-Szabó Zoltán, Lengyel Imre Zsolt, Sipos Balázs és Szávai János.
A konferencia megnyitóját Gintli Tibor és Kulcsár-Szabó Zoltán tartja.
A konferencia Facebook-eseménye a részletes programmal itt található.
Források:
Kiemelt kép forrása: Litera
