Környezettudatos percek Marcival I.

A jelek szerint Földünk most esik át a hatodik nagy kihalási hullámon, és egyre több jel utal arra, hogy bizony ebben nekünk, az emberi társadalomnak is oroszlánrészünk van. Ha pedig ez így megy tovább, igen valószínű, hogy az unokáinknak az olyan kifejezések, mint például „oroszlánrész”, egy picit másképp fognak csengeni, mint nekünk – mivel nem lesz alkalmuk többet élő példányt látni ezekből a nagymacskákból. Nem hangzik túl derűsen, ugye? De semmi pánik, ebben a cikkben arra teszek kísérletet, hogy felvázoljak pár költséghatékony és környezetbarát hétköznapi megoldást, amivel csökkentheted az ökológiai lábnyomodat, azon belül is a műanyaghulladék-termelést.

Bizony-bizony. A National Geographicban közölt adatok szerint a Föld teljes műanyagtermelése az 1950-es 2,3 millió tonnáról 162 millió tonnára nőtt 1993-ban, majd 448 millió tonnára 2015-ben. Jelenleg is 5 billió tonna műanyagszemét úszkál az óceánokban, ami évről évre 9 millió tonnával gyarapodik. Ez az éves termelés többet nyom, mint az összes még életben lévő elefánt- és orrszarvúpéldány tömege, és bár számításaim nem pontosak, becsléseim szerint még bőven odaférnek a kupacba nagymacskák és pár delfinfaj is. A műanyag nem csak a tengeri élővilágnak árt: a műanyag polimerek széteséskor mikrorészecskékként a vízben oldódva eljuthatnak az ivóvizünkbe is, így ha a poliészterben fuldokló albatroszfiókák nem hatnának meg, váltsd le a műanyagot a saját egészséged érdekében! Most pedig következzenek az egyszerű és egyetemista-kompatibilisen költséghatékony tippek és kiegészítők a műanyagmentesebb életért!

1.) Üveg/bambusz szívószál

Ha otthonosan mozogtok egy picit is a környezetvédelem témakörében, idén nyáron már találkozhattatok a Szívószálmentes augusztus kampánnyal, ami egy világszerte elterjedt mozgalom, itthon pedig a Felelős Gasztrohős terjesztette az igét szürcsölésügyben. Na de mi is a probléma a szívószállal? Lényegében annyi, hogy bár általában nagyon rövid ideig használjuk, a lebomlási ideje az 500 évet is megközelítheti. Ha mindez nem lenne elég, nehezen újrahasznosítható, kialakításának köszönhetően pedig a vízi élőlények könnyedén lenyelhetik. Ezek a műanyagszemetek aztán az állatok szervezetében megakadnak, komoly fájdalmakat és lassú halált okozva halaknak, teknősöknek, delfineknek egyaránt. A Felelős Gasztrohős számításai szerint csak Magyarországon 2016-ban 52 000 vendéglátóhely volt, ami – ha átlagosan havi 800 db szívószállal számolunk vendéglátóhelyenként – 499 200 000 db-ot jelent évente. Ennyi szívószállal 2,5-szer körbe lehetne tekerni a Földet. Ezek alapján bátran mondhatjuk, hogy itthon is megéri visszavenni a szívószálhasználatból.

Szerencsére nem kell nemet mondanotok a szürcsölés örömeire sem! Használjatok helyette üvegből vagy bambuszból készült szívószálat, ami akár pár száz forintért beszerezhető online, és könnyedén elfér a táskátokban vagy a zsebetekben. Így ha legközelebb hajnalban hazafelé menet beborultok a kedvenc gyorséttermetekbe, ahogy jómagam is jó párszor tenni szoktam, nyugodtan utasítsátok vissza szívószálat! Egy teknős valahol bizonyára hálás lesz érte.

Az elhasznált szívószálak gyakran a vízi élőlényeknek okoznak fájdalmas sérüléseket.

2.) Vászonszatyor

A vászonszatyor egyszerre a legalul- és legfelülértékeltebb környezetkímélő megoldások egyike. Mivel rendkívül dekoratív és divatos kiegészítőről van szó, nagyon sokan használják táska vagy hátizsák helyett a mindennapokban is, amivel semmi probléma nincsen. A homlokráncolás ott kezdődik, ha boltba menet mégis inkább műanyagszatyrot kérünk, miközben otthon pihennek a szebbnél szebb vászonszatyrok, amik amellett, hogy rendkívül jól mutatnak rajtunk, amikor csoszogunk hazafele a tej+kifli mesterpárossal a batyunkban, még a környezetnek is nagy hasznára válnak. Becslések szerint évente 500 billió eldobható műanyagzacskó kerül használatba. Évente egy ember átlagosan 150 műanyagzacskót használ el, ez a szám pedig az elmúlt években egyre csak emelkedett. Ezek a zacskók kérészéletű használati tartamukhoz képest szintén irreálisan sok idő alatt bomlanak le, legtöbbjük tehát az óceánokban köt ki. Mivel a vízben lebegő zacskók rendkívüli hasonlóságot mutatnak a sok tengeri emlős táplálékául szolgáló medúzafajokkal, így ezekre a ragadozókra különösen nagy veszélyt jelentenek. A zacskók a szervezetbe kerülve eltömítik az emésztőrendszert, és több száz állatot ölnek meg évente. Nemrég Indonéziában találtak egy műanyag által meggyilkolt ámbráscetet: A 9,5 méter hosszú állat belében közel 6 kilogrammnyi, nagyjából ezer darab műanyagszemetet, többek közt 115 műanyagpoharat, 25 bevásárlószatyrot, 4 flakont és 2 strandpapucsot találtak. A szatyrok sorozatgyilkos tendenciáikról is híresek: az elpusztult állat beleiből a bomlás után ismét a tengerfelszínre kerülnek, várva a következő gyanútlan áldozatot. Ha eddig nem tartottad volna szexinek a vászontáskákat, azért gondold át a dolgot még egyszer.

bálna

Elpusztult ámbráscet Indonézia partjainál. Lehet kritizálni a vászontáskákat, de ők sohasem tennének ilyet.
Fotó: LA ODE M. SALEH HANAN/AFP

 

3.) Re-pohár forever

Visszakanyarodva egy picit az ámbráscet horrorsztorijához: a cetben talált 115 műanyagpohár csupán egy csepp az óceánokban található plasztiktengerben. Egy átlagos amerikai körülbelül 6,75 kg műanyagpoharat dob ki évente, és bár ez a szám eltörpül a zacskók mérhetetlen tömege mellett, ez sincs mindig így. A nyáron például mázsaszám ömlenek a hulladékgyűjtőkbe a nagyobb fesztiválok után a plasztik söröspoharak. Nem hiába vezetik be egymás után a világszerte, így például az idén 70 ezer látogatót számláló Sziget fesztiválon is a RePohár rendszert, ami igen hatékonynak is bizonyul. Ha pedig ezek a pár száz forintért kapható, többszörös használatra alkalmas visszaváltható poharak ilyen nagyban csökkentik a fesztiválok hulladék-kibocsájtását, mi miért ne alkalmazhatnánk ugyanezt a mindennapjainkban? Ne hagyjátok a fesztiválról elhozott repoharakat a polcon porosodni! Egy olcsó, szimpla keményműanyag pohár gond nélkül elfér egy táskában is, így simán magaddal viheted akár az egyetemi/munkahelyi büfébe, vagy akár kocsmázni is. Elsőre furcsának hangozhat, de a jelenség kezd egyre elterjedtebbé válni, így a pultosok se néznek már rád furán, ha netán otthonról hozott pohárba kéred a fröccsödet, arról nem is beszélve, hogy egy-két fura nézés talán nem is olyan nagy ár környezetünk egészségéért.

pohár
Bár úgy tűnhet, békésen pihen, ez a VOLT-os repohár éppen óvja a környezetet.
Fotó: fenntarthatonap.hu

A lista ennél jóval hosszabb, hiszen rengeteg ismert és kevésbé ismert eszköz és trükk van, amivel környezettudatosabbá tehetjük mindennapjainkat, ezek előnyeit pedig hosszú-hosszú oldalakon át lehetne sorolni. Ha szeretnétek még több környezettudatos megoldásról olvasni (természetesen az egyetemista-kompatibilis kategóriában) szívesen megosztom őket veletek, az ELTE Online olvasóival is a továbbiakban is. Ezeket az igényeket bátran jelezzétek kommentben, máskülönben búcsút inthetek régi álmomnak, a „Környezettudatos percek Marcival” cikksorozatnak. Meg a tiszta óceánoknak. Azok is nagyon fontosak, ugye.

Források:
https://qubit.hu/2018/11/21/6-kilo-muanyaggal-a-hasaban-talaltak-meg-az-elpusztult-ambrascetet
https://qubit.hu/2018/05/18/2050-re-minden-tengeri-madarfaj-fo-taplaleka-a-muanyag-lesz
https://qubit.hu/2018/05/07/sajat-szuleik-etetik-halalra-muanyaggal-az-albatroszfiokakat
http://oceancrusaders.org/plastic-crusades/plastic-statistics/