Az ELTE Szenior Családi Kutya program legújabb eredményeit publikálta nemrégiben. A kutatás a kutyák öregedésének és egészségi állapotának kapcsolata köré rendeződött.
Az ELTE és az MTA különböző perspektívákból több mint húsz éve vizsgálja az ember mellett szocializálódott kutyák kognitív képességeit. A Szenior Családi Kutya program (ahová egyébként nyolc év feletti kutyával jelentkezni is lehet itt) vezetője, Kubinyi Enikő kutatócsoportjával az ELTE Etológia Tanszékén végzett vizsgálatai során főként kutya-gerontológiával foglalkozik.
Eleinte csak laboratóriumi kutyákon végeztek vizsgálatokat, de mivel ezek a kutyák nem emberközeli környezetben fejlődtek, egészen más eredményekkel szolgáltak, mint a családi jószágok. Az ebeket az emberekhez hasonlóan diagnosztizálták tünetegyütteseik alapján – a családi kutyák öregkori viselkedése erősen konvergál a humán viselkedéshez, például az időskori demencia jeleit is mutatják az állatok.
Ő Füli, a Szenior Családi Kutya program egyik résztvevője
Kezdetben kérdőívek segítségével igyekeztek felderíteni a négylábúak öregedésének velejáróit és tüneteit, azonban ezzel a módszerrel a kognitív változások megfigyelését nem voltak képesek teljesíteni. A neurális elváltozások vizsgálatát azóta már a sokoldalú eljárásokkal tudják megkönnyíteni: fMRI-vel figyelik például a kutyák agyi aktivitását különböző külső (elsősorban vizuális vagy auditív) ingerekre.
A módszerek skálája is beláthatatlan: a viselkedésmérés többek között magában foglalja a GPS-es nyomkövetést, melynek segítségével kiaknázható az adott állat szociális hálójának és interakcióinak feltérképezése. A kutyákat egészen sejtszintig „lebontják”: az öregedés kapcsán megfigyelik a DNS-ek funkcióromlását is.
Ezekkel a technikákkal vizsgálják a kis és nagy kutyák (a kisebb testű kutyák eredményeik szerint akár hat évvel is tovább élhetnek óriástermetű társaiknál), illetve a fajtatiszta és a keverék állatok öregedésének differenciáit.
Legújabb kutatásuk az életkor és az egészségi állapot összefüggéseire helyezi a hangsúlyt – a vizsgálódás során több meglepő eredményre is bukkantak. Amellett, hogy az ELTE kutatói a világon elsőként értelmezték a traumák hatását ezekre az állatokra, azt is megállapították, hogy a megrázkódtatások a későbbiekben komoly behatással bírtak a jószágok életére, nem pusztán viselkedésükben hagytak maradandó nyomokat, de egészségi állapotuk tekintetében is befolyásoló tényezőknek bizonyultak. A kisgyermekekhez hasonlóan, ha egy kutyát kölyökként trauma ér (menhelyre kerül, elkóborol, vagy ő veszíti el a gazdáját, esetleg a családba kisgyermek születik, stb.), az a későbbiekben kihat szellemi és fizikai fejlődésére egyaránt, ráadásul halmozott traumák esetén a helyzet egyre csak romlik: minél több a fent felsorolt lehetséges sérülés, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az eb egészsége sorvadásnak indul: a stresszhormonszint emelkedik, az immunrendszer gyengül, az öregedés folyamata pedig felgyorsul.
A következő megállapítás a kutyák testsúlyával kapcsolatos: az életkori változások következtében jószágaink huncutsága és mozgásigénye csökken – tehát megváltozik a szükségszerűen bevivendő kalóriák száma is. A gazdik ugyanakkor ezt sokszor nem veszik figyelembe, illetve nem látják az elhízás első jeleit sem, azok a kutyák pedig, akik túlsúlyt cipelnek, több esetben rendelkeznek olyan betegségekkel (főképp 3-6 és 8-10 éves intervallumokban), mint például az ízületi gyulladás, de előfordulhat esetükben a vizeletvisszatartás problémája vagy esetleg légzési nehézségek is.
Kitérnek továbbá a keverékek és a fajtatiszta kutyák korának viszonyára, amely bár régi dilemma, a kutatás újabb eredményei árnyalják a korábbi képet. Szabó Dóra doktorandusz szerint „úgy tűnik, bizonyos betegségek a fajtatiszták, más kórképek pedig a keverékek körében fordulnak elő gyakrabban”. Az ELTE kutatóinak eredményei alapján a magyarországi fajtatiszta kutyák hamarabb betegednek le, a tizenkettedik évüket betöltött kutyák között pedig több a keverékek száma.
Egy ehhez hasonlóan alapos és átlátható kutatás áttekintése végén joggal érezhetjük, hogy hasznos tudással gyarapodtunk. Hogy az érzés kitisztulhasson, a program néhány roppant hatékony tanácsot is megoszt a gazdákkal, hogy kutyák még hosszú évekig boldogíthassák őket. Elsősorban a rendszeres állatorvosi vizsgálatokat hangsúlyozzák, fontos továbbá a kondíció és a súly ellenőrzése, illetve hogy a tápanyagszükséglet az előbbi két dolog függvényében állapíttassék meg. Említik a minőségi étrendet is, amelynek alkalmazkodnia kell az idős kutyák szükségleteihez: kell többek között vitaminokat vagy nyomelemeket tartalmaznia. Javasolják az étrend zöldséggel és gyümölccsel, gyógynövényekkel való kiegészítését, megemlítik továbbá a halolajat és a zöldkagylóport is, amely az ízületek karbantartásában lehet segítségül őszbajszú barátaink számára.
A cikk forrása az elte.hu, illetve maga a fentebb hivatkozott tanulmány.
A kiemelt kép forrása itt.
