„A nők és a férfiak egyenjogúak” – A magyar gendertanulmányok betiltásának aktuális állása

A címben szereplő idézet Magyarország Alaptörvényéből származik, és akár referálhatna azon állami intézkedések utóbbi időben megmutatkozó szándékairól is, amelyek foglalkozni kívánnak azzal a helyzettel, hogy a jelenlegi társadalmunkban maguktól és organikusan nem elég aktívan épülnek le a nemek közötti egyenlőtlenségek. Amellett és annak ellenére, hogy ez egy alkotmányosan is fontos dolog…

A közelmúltban kezdték el a nők nyugdíjkorhatárába beleszámolni munkaként a gyerekekkel otthon töltött időt és jelentős lakástámogatással segíteni a gyerekvállaláshoz szükséges biztonságos környezet megteremtését. Például az ilyen jellegű indítványok finomhangolásához lehet nagy szükség egy társadalmi nemek tanulmánya szakot végzett szakemberre, hogy a segítség valóban a megfelelő formában érkezhessen.

Nagyjából egy hete gyűrűzik a félreértésektől sem mentes diskurzus az  ELTE TáTK alig egyéves Társadalmi nemek tanulmánya mesterszakáról. A múlt hét elején ‒ miután már mindenki megkapta a Questura Iroda nyári „nyitva-nem-tartását”, és a Tanulmányi Osztály is kiküldte az utolsó e-mailt, hogy legközelebb szeptemberben intézhetem a pótlólagos órafelvételemet ‒ alig 24 órás véleményezési idővel az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Igazságügyi Minisztérium előterjesztést közölt két tervezett rendeleti szabályozásról a Magyar Rektori Konferencián keresztül az érintett egyetemekkel. Az egyik rendelet szerint nem lehet ezentúl Társadalmi nemek tanulmánya képzés Magyarországon. A másik az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzések közti különbségeket tisztázza. Utóbbi részletesen kidolgozott indoklást is tartalmaz, míg a szakot megszüntetni kívánó nem.

Az egyetemeket váratlanul érte a hír, hiszen az ELTE-n alig két éve bejegyzett mesterképzéssel kapcsolatban a tudományos és módszertani ellenőrzéskor még semmilyen probléma nem merült fel. Az ELTE Társadalomtudományi Karán induló képzést 2016-ban akkreditálták, és az idei akadémiai évben indult az első évfolyam. A Közép-európai Egyetemen (CEU) pedig tíz éve lehet tanulni Gender Studiest. Tizenkét éve jegyezték be először a felsőoktatási szakok jegyzékébe. Európa-szerte több mint háromszáz helyen működik ilyen jellegű képzés, köztük olyan nagy múltú egyetemeken is, mint például az 1425-ben alapított Leuveni Katolikus Egyetemen. Az ELTE mesterszakja pedig azért igazán fontos, mert habár a CEU-n kívül a Szegedi Tudományegyetemen is – választható szakirányként – az Angol-Amerikai Intézet keretein belül jelen volt a téma, ám magyar nyelven, a hazai problémákra fókuszálva az ELTE-s mesterszak számít egyedülállónak. (Mindemellett az érdeklődők számára megemlíteném itt a TNTeF-et, a szegedi szakirány kutatócsoportjának e-folyóiratát, amelyben magyarul lehet a témában született hazai kutatásokról és konferenciaanyagokról olvasni.)

Nemcsak nyelvi és tematikus vonatkozásaiban különbözik az ELTE programja az eddigiektől, hanem a gyakorlatorientáltságában is. Ahogyan a TáTK honlapján is látható, a társadalom nemekkel kapcsolatos folyamatait vizsgálva olyan szakembereket szeretnének képezni, akik aktívan tudják segíteni mind az „állami szakpolitikai döntéshozó és döntéselőkészítő intézmények”, mind olyan civil szervezetek munkáját, amelyek a társadalmi felzárkózás megvalósulásán, illetve a szociális biztonság megteremtésén dolgoznak. Ebből is látszik, hogy a gender szak többek között olyan társadalmi csoportok problémáival foglalkozik (különböző nemű, korú, társadalmi helyzetű és egészségi állapotú emberek), amelyek a mai körülmények között – az Alaptörvényben is deklaráltan – kiemelt figyelmet kell kapjanak a különböző szabályozások és intézkedések létrehozása és működtetése során. Az itt végzett szakemberek tehát a „a társadalmi nemi egyenlőtlenségek magyarországi és kelet-közép-európai megjelenési formáira, a régióspecifikus magyarázatokra, elméletekre, megközelítésekre” reflektálva képesek lesznek „különféle szakmai megoldási javaslatokat, terveket felvázolni”. A Társadalmi nemek tanulmánya szak foglalkozik a magyar társadalomnak többek között olyan égető problémáival is, mint például a GYES-ről, GYED-ről a munkaerőpiacra visszatérő nők munkavállalási nehézségei, a nők és férfiak jövedelme közötti különbség, a halandósági mutatók nemek szerinti eltérései és az az egyre növekvő (jelenleg szükségszerű) jelenség, hogy kelet-európai nők a saját családjukat hátrahagyva nyugat-európai intézményekben és otthonokban gondoskodnak az ottani idősekről – áll az ELTE sajtóközleményében.

A hvg.hu kérdésére válaszolva az EMMI azzal magyarázta a szak megszüntetésének tervét, hogy nincs rá kereslet a munkaerőpiacon, mivel nem annak igényeire reagálva hozták létre. Egyrészt az egyetem indoklásából is látszik, hogy ez az érv sajnos nem állja meg a helyét, másrészt ha a tudományt egyedül a közvetlen hasznosíthatóság hajtaná, az nagyon veszélyes vizekre vinne, de legalábbis a szelektálás áldozatává válnának olyan – nyilvánvalóan senki által meg nem kérdőjelezett – szakok is, mint az elméleti matematika.

A hirtelen jött szabályozástervezet ugyanakkor nem csupán tematikusan meglepő. A Társadalomtudományi Kar tájékoztatójában megemlíti, hogy az „indokolás nélküli, kormánydöntésre váró előterjesztés azonban önkéntelenül is azt a látszatot kelti, hogy érdemi viták nélkül kerülhetnek megszüntetésre tudományos fórumok által megméretett szakok”. Az egyetem a közleményében pedig ennek a kifejezetten alkotmányellenes voltára is utal: „Magyarország Alaptörvényének X. cikk (3) bekezdése garantálja a felsőoktatás és a tudomány autonómiáját, miközben rögzíti a kormány gazdálkodási kontrollját: »A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.« Az ELTE rögzítette észrevételeiben, hogy a véleményezett előterjesztés, amely érvényes tudományos akkreditáció birtokában, rendeleti úton kíván megszüntetni egy konkrét szakot, sértheti az Alaptörvény fenti pontját.”

Az ELTE sajtóközleményében jelezte, hogy a fenntartó, vagyis az állam döntését tiszteletben fogja tartani, mivel tudományos és oktatási tevékenységét mindenkor a magyar társadalom javára végzi, törekszik a társadalmi-gazdasági-természeti jelenségek tudományos igényű megismerésére és a felmerülő problémák hatékony tudományos kezelésében való részvételre”; valamint elhatárolódik az olyan spekulációktól és módszerektől, amelyekkel az egyébként törvényesen bejegyzett szak megszüntetésére vonatkozó végzés kijátszható.

A megszabott rövid határidőn belül véleményezték a tervezetet, és eljuttatták a Rektori Konferencia részére. Ebben „az Egyetem határozottan és egyértelműen kifejtette egyet nem értését a Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak rendeleti megszüntetésével kapcsolatban”, és indoklást kér, hogy amennyiben a fenntartó szükségesnek tartja, szakmai vita indulhasson el a témában. Jelzi, hogy a szak „oktatói most is, ahogy eddig is, szívesen folytatnak tudományos és szakmai vitát a szak tartalmáról, a képzési és kimeneti követelményekről”.

Forrás: elte.hu, tatk.elte.hu, csaladitudakozo.kormany.hu, kormany.huindex.hu, hvg.hu

Kép: throuthrevolt.org