December 5-én, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, a Szakmódszertani Központ, a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozata, valamint a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport szervezésében, az online Anyanyelv-pedagógia folyóirat megalapításának 10. jubileuma alkalmából került megrendezésre az V. Vályi András anyanyelv-pedagógiai konferencia az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Müller Dóra írása.
A konferencia meghívottjai, az óvodapedagógusok, a tanítók, a magyartanárok, az oktatók, a kutatók, de a hallgatók is egyaránt nagy érdeklődést mutattak a rendezvény iránt. A konferencia ugyanis több mint kétszáz fős részvételi aránnyal büszkélkedhetett, ráadásul nemcsak Magyarországról, hanem határon túlról érkezett érdeklődőket is üdvözölhettek a szervezők. Többen jöttek Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a Muravidékről is.
A rendezvény első helyszíneként a Gólyavár Mária Terézia termében került sor a megnyitóra, amelynek keretében Borsodi Csaba mb. dékán, majd Juhász Dezső, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet igazgatója, valamint Antalné Szabó Ágnes mint a Szakmódszertani Központ vezetője és mint az Anyanyelv-pedagógia c. szakfolyóirat főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket.
Antalné Szabó Ágnes, a rendezvény főszervezője.
A köszöntő beszédekben megemlékeztek a konferencia történetéről és névadójáról is. Vályi András volt ugyanis a pesti egyetem első magyartanára, illetve az első magyar nyelven írott, a magyar nyelv tanításáról szóló módszertani tankönyv szerzője, így emlékezetének méltó hordozója az anyanyelv-pedagógiai konferencia. Az első Vályi-konferenciát egyébként a korábban Őszi szakmai nap névre keresztelt program folytatásaként 2009-ben szervezték meg a Bölcsészettudományi Karon, azóta pedig kétévente kerül megrendezésre, általában november végén vagy december elején.
A megnyitót követő plenáris előadások során elsőként Kiss Jenő A magyar nyelvközösség és nyelv a 21. század elején című elgondolkodtató előadását tartotta meg, amely a közelmúltra, a 2000-es évek angol nyelv általi fenyegetettségérzetére tekintett vissza. Mondanivalója felhívta a pedagógusok figyelmét arra a nem jelentéktelen feladatra, hogy a nyelvről nem csak beszélni kell, hanem az anyanyelvhez való pozitív viszonyulást is ki kell alakítani a gyermekekben. Ezt követően Csernicskó István a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és Pannon Egyetem képviseletében tartott beszámolót Az anyanyelvi nevelés lehetőségei Kárpátalján címmel, amely által a hallgatóság az új ukrán oktatási törvény 7. cikkelyének a magyar nyelvű oktatás lehetőségeit korlátozó hatásáról kaphatott felvilágosítást. Harmadikként Adamikné Jászó Anna derítette jobb kedvre a közönséget Arany János humora előadásával, melyben a 200 éve született neves költő humorát az érdeklődők retorikai fogalmak keretében, rengeteg példa segítségével tekinthették át. Az előadó felhívta arra is a figyelmet, hogy az erről szóló teljes tanulmánya hamarosan megjelenik a Magyar Nyelvőrben, így azok is részletesen megismerhetik Arany János humorát, akik az erről szóló előadást nem hallhatták. A plenáris előadások zárásaként Antalné Szabó Ágnes Elmélet és gyakorlat az Anyanyelv-pedagógiában címen mutatta be a már 10 éve működő online, bárki számára ingyenes elérhető Anyanyelv-pedagógia szakfolyóiratot. A közönség egy rövid betekintést nyerhetett a folyóirat belső életébe, de nem csak a szerkesztők, szerzők és rovatok kerültek terítékre, hanem a folyóirat jövőbeli terveiről szó esett.
Adamikné Jászó Anna előadása
Az előadások utáni rövid szünetben a részvevőknek lehetőségük adódott egy kis felfrissülésére a Gólyavár büféjében, vagy akár a Tinta Kiadó könyvvásárán válogathattak különböző, a magyartanításhoz hasznosnak bizonyuló példányokból. E szünet után, 16 órától kezdődően vették kezdetüket az egyetem több helyszínén a szekció-előadások, valamint szakmai műhelyek. Idén öt párhuzamos helyszínen az óvodaitól egészen a középiskolai anyanyelvi nevelésig 20 előadás hangzott el, és három szakmai műhelyen is részt lehetett venni.
Akik az Anyanyelvi nevelés az óvodában és az alsó tagozatban szekciót választották, elsősorban a szövegalkotás, hallásértés, beszédfejlesztés és olvasási stratégiák témákban kaphattak hasznos, gyakorlati ötleteket fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatosan, az adott szakterületen kiemelkedő előadóktól (az előadások sorrendjében: Csákberényiné Tóth Klára, Szántó Anna, Bóna Judit, Steklács Jánosné, Tóth Beatrix).
A felső tagozat anyanyelvi nevelését illető kérdéseivel foglalkozó szekcióban változatos témákról hallhattak a megjelentek. A János vitéz interaktív, drámapedagógiai feldolgozására vonatkozó javaslatoktól kezdve (Tóth Etelka), a tanári kérdezési stratégiák (Király Flóra), vagy a magyar grammatika átmeneti jelenségeinek áttekintésén (Balogh Judit) át egészen a szövegértési stratégiák és metanyelvi tudás kapcsolatáról (Sejtes Györgyi) szóló előadásig inspirálódhattak a pedagógusok. Ebben a szekcióban hangzott el Grund Ágnes, magyar-olasz tanárszakos hallgató A tanulói portfólió a magyar nyelvi órán c. előadása is, amellyel a XXXIII. OTDK Győrben megrendezett Tanulás- és Tanításmódszertani–Tudástechnológiai Szekciójának anyanyelv-pedagógiai tagozatán kiemelkedő első helyezést szerzett. Előadása által a tanulói portfólió (kutatási eredményekkel alátámasztott) attitűdformáló szerepe került bemutatásra.
Pillanatkép az egyik szekcióülésről
A középiskolai nevelés iránt érdeklődők is egy nagyon színes szekcióban vehettek részt. A szekciót Parapatics Andrea nyitotta meg praktikus tippekkel, személyes tapasztalatokkal a szociolingvisztikai szemlélet anyanyelvi nevelésbe való beépítésének lehetőségeiről. Elmondta azt is, hogy a téma iránt érdeklődők a Tinta Kiadó gondozása által hamarosan kézbe vehetik az általa összeállított szociolingvisztikai szemlélet kialakításához használható feladatgyűjteményt is. A szekciót Szentgyörgyi Rudolf zárta a nyelvrokonság tanításának módszertani kérdéseiről, de a kettő között retorikai és szövegtani témákkal is foglalkozhatott a hallgatóság.
A negyedik szekciót az IKT uralta, itt ugyanis számos, a magyar nyelvi órákon felhasználható digitális eszközökkel kapcsolatos ötlettel találkozhattak az érdeklődők, ráadásul a netikett (Sváb Ágnes) és az anyanyelvi nevelést szolgáló honlapok (Danczi Annamária) összegzése is hasznosítható információkat nyújtott. A három szakmai műhelyben pedig napjaink nyelvhasználata és a jelnyelv szerepe az oktatásban került a középpontba. A szakmai műhelyek zárását az Anyanyelv-pedagógia folyóirat jubileumi szerkesztőségi ülése jelentette.
A tízéves Anyanyelv-pedagógia ünneplése
Az előadások után az öt órás továbbképzést igazoló tanúsítványt vehették át a gyakorló pedagógusok, valamint az Aula étteremben került sor egy közös vacsorára.
A konferencia során véleménykérő kérdőívek kitöltésére is lehetőség volt, amelyekből (a Szakmódszertani Központ beszámolója alapján) kiderül, hogy a konferenciákon gyakran előforduló időbeli csúszások és a technikai eszközök okozta kellemetlenségeken kívül mindenki nagyon elégedetten távozott a rendezvényről. A konferencia szervezését illetően pedig a résztvevők többsége kiemelte a közreműködő hallgatók mind a regisztráció során, mind a szekciókban tanúsított rendkívüli segítőkészségét és kedvességét.
Szöveg: Müller Dóra (ELTE BTK)
Képek: Petró Tímea (BTK Szakmódszertani Központ)
