Vajon hány éve maradt az emberiségnek addig, amíg el nem veszíti a teljes kontrollját az információs technológia felett? Vajon hány évünk maradt még addig, amíg a munkahelyeinket nem veszélyezteti a mesterséges intelligencia? Ezek a kérdések mindannyiunk életére vonatkozóan fontosak, és talán épp itt az ideje, hogy foglalkozzunk velük!
Ha a mesterséges intelligenciáról van szó, akkor tudhatjuk, hogy nem a távoli jövőről beszélünk, hiszen egészen közel vagyunk már az áttöréshez. Emlékezhetünk még arra, amikor gyermekkorunkban valamelyik Terminátor-t néztük, és nevettünk Arnold Schwarzeneggeren, illetve a „robotikus” mozgásán. Beleszülettünk az új technológiai forradalomba, és már talán nem is emlékszünk arra, hogy milyen volt, amikor be kellett tárcsázni az internetet, sőt még talán a Windows 98-at is csak a filmekben láthattuk. Az Y és Z generáció tagjaiként egy olyan világban élünk, ahol a hírek egyik másodpercről a másikra terjednek, és a közösségi médián keresztül is folyamatosan kapjuk a „jobbnál jobb” ajánlatokat.
Szokták mondani, hogy az internet nem felejt, és ez minden bizonnyal igaz lehet. Természetesen a vizsgaidőszak közeledtével nem épp azon jár az eszünk, hogy az internet vagy akár a mesterséges intelligencia áldozatai lennénk – márpedig nem ártana elgondolkodnunk ezen!
Ha eddig nem érdekeltek bennünket a mesterséges intelligencia veszélyei, akkor érdemes hallgatnunk Elon Muskra és Stephen Hawkingra, akik ezt a jövő egyik kiemelkedő problémájaként jelölték meg (tegyük hozzá azt is, hogy a Tesla most kezdte meg a saját mesterséges intelligenciájának a kifejlesztését). Természetesen legyinthetünk a jövőre, de ahogy az a Világbank jelentéseiből is kiderül, a következő húsz évben a munkahelyek 57%-át képesek lesznek betölteni a mesterséges intelligenciák, és ez mindenképp aggasztó. Amerikában a kutatók már mindenképp foglalkoznak ezzel kérdéssel: negatív és pozitív hatásairól egyaránt születnek kimutatások.
Nézzünk egy konkrét példát a negatív következményekre. Vajon képes lesz-e átvenni egy ilyen robot az ügyvédek szerepét a következő években? Egyelőre még nem, de már vannak olyan programok, amelyek el tudják látni a jogi asszisztensi feladatokat, így a munkaidőt is lényegesen csökkentik. Persze csak a legegyszerűbb feladatokat képesek ellátni, vagyis a nehezebbeket, ahol már gondolkodni kell, és ahol szükséges az emberi etika lényegének a megértése, még nem tudják teljesíteni. De miért pont Amerikában merült fel az ügyvédek mesterséges intelligenciával való pótlásának ötlete? Az Amerikai Egyesült Államokban nagyon drágák az ügyvédek (bár itthon sem sokkal olcsóbbak), és rengetegen szeretnének jogi segítségben részesülni, mégsem tudják igénybe venni a segítségüket a hatalmas óradíjak miatt. A Wall Street Journal szerint Amerikában egy válás 10 000 dollárba kerül az ügyvédi díjak miatt.
Ennek megoldására egy 17 éves stanfordi diák, Joshua Browder vállalkozott, aki létrehozta az Al-bot DoNotPay nevű programot, amellyel a diáktársainak akart segíteni a parkolóügyeik tisztázásában. Az ingyenes program segít leegyszerűsíteni a jegyek igénylését, majd néhány kérdés alapján az emberek könnyedén kitölthetik és elküldhetik az iskolának vagy az önkormányzatoknak az ingyenes parkolási igényüket. Ezzel a programmal rengeteg embernek segített, akiknek sikerült így közel 11 millió dolláros büntetést megúszniuk. Továbbá a repülőjáratok törléséből adódó károk rendezésében is segíti őket, vagy épp abban, hogy kormányzati lakáshoz jussanak. Browder a következő célok között pedig már a válásoknál való jogi segítséget tűzte zászlajára.
Egy másik egyetemen (Cambridge-ben) a jogi hallgatók megalkották a LawBot nevű programot, amely nem a papírmunka elvégzését támogatja, hanem megmutatja és elmagyarázza neked, hogy mit várhatsz akkor, ha beszélsz egy ügyvéddel – de már számos irodában használják az IBM által kifejlesztett ROSS nevű mesterséges intelligenciát, amely képes azokat a kutatási és háttérfeladatokat is ellátni, amelyeket általában a junior ügyvédekre bíznak.
De hogy ne csak a vészjósló jövőről beszéljünk, arról is érdemes szót ejtenünk, hogy mire nem lesznek képesek a mesterséges intelligenciák: ez pedig nem más, mint a jó régi vágású kíváncsiság. A SurveyMonkey által elvégzett kutatás szerint a legtöbb munkáltató nem értékeli nagyra a kíváncsiságot, de a jövő főnökei számára igenis fontos lesz ez a tulajdonság. Ellenben a kutatás kimutatta azt is, hogy a nagyobb vállalatok vagy üzletek vezetői már most is fontosnak tartják a kíváncsiságot, mert ez segít nekik a még nagyobb profit megszerzésében. (A ranglétra alján lévő alkalmazottak már kevésbé éreznek hasonlóan ezzel a kérdéssel kapcsolatban…)
Zander Lurie, a SurveyMonkey vezérigazgatója szerint a vezetőknek egy inspiratív céget kell létrehozniuk, ahol az alkalmazottak számára lehetőséget biztosítanak a kíváncsiságuk és kérdéseik kinyilvánítására. Véleménye szerint ezt a vezetőknek pozitívan kellene értékelniük, hiszen a robotok soha nem lesznek képesek a természetes kíváncsiságra, amiben mi, emberek élen járunk. Lurie elképzelhetőnek tartja, hogy a közeljövőben létre fognak hozni a cégek egy kíváncsiságmérő tesztet, amellyel a munkára jelentkezőket tudják majd vizsgálni, sőt az alkalmazottak számára is lehetne csinálni egy ilyet az éves teljesítmény értékelésekor.
Egy javaslatcsomaggal is élt a SurveyMonkey vezetője, amelyben a munkahelyi kultúra megváltoztatását kérte a vezetőktől. Ez alapján egy olyan helyet kellene kialakítaniuk, ahol az alkalmazottak bátran elmondhatják a kérdéseiket és az ötleteiket, ugyanis a tapasztalataikkal építhetik a céget, valamint segíthetik a vezetők munkáját. Továbbá fontosnak tartja, hogy tanuljanak abból a cégek, ha valami mégsem sikerülne ezekből a kíváncsi ötletekből.
És ha még nem ijedtünk meg eléggé, akkor az alábbi oldalon tájékozódhatunk arról, hogy mennyire is lesznek veszélyesek ránk a robotok a különböző szakmák területén.
Kiemelt kép/képek: futureoflife.org, elipunto.files.wordpress.com, cdn.vox-cdn.com
Források: curiosity.com
