Ki tehet a jövőről? – a Zöldgömb fesztiválon jártunk

Elektromos autók, napelemek, afrikai betegségek Magyarországon, a fenntartható divat. Többek között ezekről esett szó október 14-én, szombaton, az első Zöldgömb Fesztiválon az Akváriumban. Neves előadók, lelkes szervezetek hívták fel a résztvevők figyelmét a globális klímaváltozás, a közelgő energiaválság mindenkit érintő problémáira. De az ijesztő híreken túl, megoldásokat, ötleteket is kaptak a látogatók, hogy a környezetünkkel együtt a jövőnket is élhetőbbé tegyük.

Furcsa érzés nappal az Akváriumban lenni. A város egyik legfelkapottabb szórakozóhelye ma a tudománynak és a játékos ismeretszerzésnek ad otthont. Tíz óra környékén már megindul a nyüzsgés a kiállítóstandok körül.

Minden korosztály talált valami érdekeset

Minden korosztály talált valami érdekeset

Egy helyen lelkesen magyarázzák, hogy mi a különbség a recycling és upcycling között, máshol még a „szomszédtól” kérnek kölcsön egy hosszabbítót. Egyelőre családias a hangulat Nem csak az alacsony kiinduló létszám miatt, hanem tényleg barátságos hangulatot áraszt. Az első előadások előtt pár perccel kezdetét veszi egy félhivatalos megnyitó (hiszen a hivatalos köszöntő, majd csak 14 órakor, a délelőtti és délutáni előadások közötti szünetben lesz). Dr. Nagy Balázs, a Földgömb magazin főszerkesztője rögtön a lényegre is tör: ez egy ismeretterjesztő és szórakoztató esemény. Azt szeretné, hogy mindenki jól érezze magát. Nem véletlen hát a fesztivál elnevezés.

Az előadások az Akvárium két koncerttermében, a KisHallban és a NagyHallban kaptak helyet. Mind a kettő szépen, az alkalomhoz illően berendezve. Számomra még mindig szokatlan, hogy nincsen sötét, nincsen fullasztó tömeg, nincsen derengő neonfény. Persze egyik sem baj. Sokkal jobb, hogy van gyerekkacaj, komoly ábrázatú tinédzserek, egyetemisták, babakocsit tologató anyukák, apukák, sőt a nyugdíjas korosztály sem sajnálta a fáradságot, hogy kilátogasson ma ide.

A programok között pódiumbeszélgetésekkel tették vonzóbbá az előadásokat

A programok között pódiumbeszélgetésekkel tették vonzóbbá az előadásokat

A programok alatt és között az előtérben folyamatos beszélgetések folynak. Hol a kiállítóktól kérdezgetnek, hol a hamarosan sorra kerülő előadók mesélnek röviden a mai témájukról, ezáltal is kedvet csinálva a bizonytalanoknak, a véletlen betévedőknek.

 

Az első előadás kezdetén még nem világos számomra, hogy milyen szépen van felfűzve az egész rendezvénysorozat. Karátson Dávid, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének tanszékvezetője a Föld (vélt vagy valós) egyensúlyáról és benne az élőlények, illetve az emberek szerepéről beszél. Messziről indulunk: „4,6 milliárd éve keletkezett a Naprendszer” – áll az első dián. A szombati napon körbejárt jelenséget jól summázza az első huszonöt perc. Bolygónk saját dinamikáját az élettelen és az élő tényezők együtt alakították ki. Előbbi nélkül nem jelenhet meg élet, utóbbi nélkül a Föld alig különbözne a Vénusztól. Az élet megjelenésével azonban kialakult egy elképesztően bonyolult önszabályzó rendszer. A legalapvetőbb példát hozza Karátson: a fotoszintetizáló szervezetek oxigént állítanak elő, a többiek elhasználják ezt. Mind a kettő létfontosságú: ha nincsen oxigén, elpusztulunk. Ha túl sok van, megnövekedik a tűzesetek gyakorisága, például az erdőtüzeké. És ebbe az összetett rendszerbe piszkált bele az ember a technológiai fejlődéssel: gyorsabban változtattuk és változtatjuk meg a mai napig, minthogy az önszabályozó mechanizmusok le tudnák követni ezeket az új állapotokat.

A nap folyamán tömegével zúdulnak ránk a globális problémák. Nehéz mosolyogni a sokadik aggasztó ábra után. Elképesztő mértékben növekvő szén-dioxid kibocsájtás, növekvő átlaghőmérséklet, régi-új betegségek megjelenése Magyarországon a klímaváltozás következtében (ilyen például a malária vagy a nyugat-nílusi láz, amit már nem csak behozni lehet Európába, hanem a melegedő éghajlat miatt megfertőződni is). De szó esik energiaszegényekről (olyan emberek, akik képtelenek kifűteni télen a lakóhelyüket, vagy, ha képesek is ez aránytalanul nagy anyagi teherrel jár.), korszerűtlen viszonyokról az országban. Egy helyen pedig azt láthatjuk, hogy az egymillió főre jutó légszennyezettség okozta halálozásokban Magyarország nem sokkal marad el Kínától.

Akármennyire neves, jó előadókat hallgatunk, nehéz lenne családbarátnak nevezni egy ilyen lehangoló programsorozatot. Azonban, amit előbb leírtam, az csak az igazság egyik része. A félhivatalos megnyitón is kiemelték, és az előadók is hangsúlyozzák: nem szeretnék, hogy ami itt történik az csak egy elméleti fejtágítás legyen. Ne csak újabb, rémisztő adathalmazokat próbáljanak a fejünkbe nyomni. Mindig halljunk valami megoldást, mindig kapjunk valami kézzelfoghatót. Én mit tehetek, hogy legalább egy tízezrednyit a jó irányba tolódjanak el a dolgok? Nincs előadás, aminek a végén ne azt érezném, hogy igenis tehetek valamit, igenis számít, amit teszek.

A biokerttől kezdve a fenntartható divaton át a WWF-ig számtalan kiállító volt jelen a rendezvényen

A biokerttől kezdve a fenntartható divaton át a WWF-ig számtalan kiállító volt jelen a rendezvényen

Ahogyan beértünk a délutáni órákba, jelentősen megsokszorozódott a tömeg. Azt vettem észre, hogy sok egyetemista kizárólag egy-egy előadó kedvéért jött el, de szinte mindig találtak még valamit, ami meggyőzte őket, hogy a tervezettnél tovább maradjanak. A kisebbek is megtaláltak a maguk szórakozását. A fesztiválon volt lehetőség pecséteket szerezni a standokon a 7próba nevű játékban. Környezeti nevelésre sarkalló, játékos feladatokban senki nem maradt sikerélmény nélkül, és akik sikeresen összeszedtek hét pecsétet, még akár nyerhettek is. A főnyeremény egy elektromos autó egyhónapos tesztvezetése volt. Magát az autót egész nap meg lehetett tekinteni, afféle „plusz egyedik” kiállító standként volt jelen a NagyHallban. (És akárhányszor megláttam, csak arra tudtam gondolni, hogy vajon hol és hogyan tudták ide behozni?). Jó volt látni ezt a szinkront a programok között, hogy nem csak meghallgatni lehetett, hogy mit érdemes tenni az élhető jövőért, hanem „kicsiben” ki is lehetett őket próbálni.

 

Véget értek az utolsó programok is. Az üvegajtón keresztül látni, hogy kint már egészen sötét van, megtelik az Akvárium előtere. A jelekből ítélve akár egy koncert is kezdődhetne, de nem erről van szó. A 7próba játék sorsolása zajlik. A leadott, lepecsételt útlevelek gazdái boldogan jönnek ki az ajándékcsomagokért. Kivétel nélkül egész nap izgő-mozgó, kérdező, játszó gyermekekről van szó, akiknek még talán fogalmuk sincs arról, hogy mennyi mindent tanultak ma, amivel majd később megkönnyíthetik saját és környezetük életét is.

 

Ez az a nagy ív, amit bejártak az előadások, amit a napközben kirajzoltak a figyelmesebb hallgatók előtt, amit még nem értettem a programok kezdetekor. 4.6 milliárd éve kialakult a Naprendszer. Innen indultunk reggel. A nap végére pedig megérkeztünk a jelenhez, az egyénhez. Ez pedig szép metaforája a környezetvédelem és a fenntartható jövő tételmondatának: „Think globally, act locally!”, azaz: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

A képeket Iványi Burkus készítette.