A Nők a Tudományban Egyesület Sci-ndikátor címmel rendezett tudománykommunikációs versenyt, amely során az egyetemi hallgatók megtanulhatták a nagyközönség számára is izgalmasan előadni saját tudományos kutatásukat. A versenyen azonban nem mindenki vehetett részt.
A Sci-ndikátor verseny ELTE-s résztvevőiről már korábban is beszámoltunk, az eredményhirdetés után pedig ismét büszkék lehetünk: Takács Ádám, egyetemünk fizika szakos hallgatója második helyen végzett, Farkas Alexandra, a TTK Környezettudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója pedig a közönségdíjat hozta el.
Első helyen a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem másodéves mérnök-informatikus hallgatója, Muhi Kristóf végzett. Győztes projektje arról szól, hogy kifejlesztett egy okostelefonra letölthető applikációt, amely vakoknak és gyengénlátóknak segít kirakni a Rubik-kockát.
Takács Ádám Fotó: sci-ndikator.hu
Takács Ádám, az ELTE TTK hallgatója a Kvarkoktól az Ősrobbanásig című munkájával ért el második helyezést. Hisz abban, hogy a „részecskefizikával foglalkozom” mondat nem elvágja, hanem elindítja a beszélgetést. A kutatócsoport, amelynek ő is tagja, az Univerzumot közvetlenül az ősrobbanás után felépítő anyaggal foglalkozik. Ő ezen belül olyan részecskék keletkezését kutatja, amelyek a mai világunkat is felépítik, mint például a protonok.
Farkas Alexandra Fotó: sci-ndikator.hu
Farkas Alexandra, az ELTE Környezetbiológia doktori programjának hallgatója társaival olyan fénysorompót fejlesztett ki, amely elősegíti, hogy a dunai kérészek ne a kivilágított hidakra, hanem a vízbe helyezzék petéiket, ezzel biztosítva a faj fennmaradását. Ez nemcsak a védett faj megmentése miatt fontos, hanem a tápláléklánc egyensúlyának megőrzésének érdekében is. Előadásának címe, amelyet a közönség a legjobbnak ítélt, A dunavirág fénybörtöne.
A Sci-ndikátor verseny célja, hogy a fiatal kutatók elsajátíthassák azokat a kommunikációs képességeket, amelyek segítségével támogatást tudnak szerezni projektjeikhez, illetve be tudják vezetni újításaikat az üzleti életbe is. A verseny során kiépített mentorprogram is segítette a továbbjutó hallgatókat, akik aztán szakmai zsűri előtt mutathatták be kutatásukat.
Tudománykommunikáció, de nem mindenkinek
Bár a versenyt a Nők a Tudományban Egyesület szervezi, tisztán átlátják, hogy a verseny nemek szerinti szegregációja nem vezet eredményre. „Az egyesület célja nem a férfiak teljes trónfosztása az akadémiai szférában, pusztán olyan ideális világban szeretnének élni, amely egyformán elismeri mindkét nem tudását a társadalmi és a technológiai innováció folyamataiban” – mondta el Szigeti Fanni ügyvezető.
„Az volna az életszerű és hatékony, hogy nők és férfiak vegyes csapatokban dolgoznak projekteken. Számos kutatás bizonyította, és a nagyobb nemzetközi cégek már felismerték, hogy az innovációs versenyképesség a sokszínűségben rejlik. A márciusi döntőre való felkészülés alatt a fiatal egyetemisták és PhD-hallgatók nagyon sok csoportos foglalkozáson vettek részt.” – tette hozzá. Ezzel a szemlélettel nem mindenki ért egyet, a Nagy Diák IQ-teszten például még mindig külön versenyeznek a lányok és a fiúk.
A fő probléma a verseny felhívásában keresendő. A Sci-ndikátor programot ugyanis kizárólag természettudományi, műszaki, informatikai és matematikai területen tevékenykedő hallgatóknak hirdették meg. Ezzel nem lenne baj, ha a verseny lényege az lenne, hogy az adott területeken ki rendelkezik nagyobb szakértelemmel, vagy kinek a kutatása felhasználhatóbb az ipar számára. A verseny értékelése azonban egyáltalán nem ezeknek a szempontoknak a mentén zajlott, hiszen a Sci-ndikátor honlapja szerint a zsűri a következő tényezők mentén döntött a továbbjutókról:
- ötlet
- tudományos gondolkodás és kidolgozottság színvonala
- pályázat érthetősége a szélesebb nyilvánosság számára és a benne rejlő potenciál kommunikációs és kreatív szempontból
Tehát semmi nem indokolta a többi tudományterület kizárását a versenyből. Ezeket a szempontokat ugyanis ugyanúgy lehet alkalmazni bármilyen témájú előadás esetében. Vajon mi indokolja, hogy a matematikai vagy éppen biológiai témájú projektek összehasonlíthatónak bizonyulnak egy műszaki jellegű kutatással, de egy szociológiai vagy pedagógiai már nem?
Persze, egy verseny esetében a szervezők szabadon szabhatják meg a feltételeket. De ezzel a döntéssel azt sugallják, hogy ez a négy tetszőlegesen kiválasztott tudományterület valamilyen módon fontosabb, több figyelmet érdemel, mint bármelyik másik. A mai tudományos közeg egyik égető problémája, hogy a tudományos ismeretterjesztés fogalmából egyre inkább kiszorulnak a bölcsészettudomány vagy a társadalomtudomány területei. Ezt nem lehet indokolni a gyakorlati hasznosíthatóság kérdéseivel, mikor a versenyen második helyezést elérő hallgató is alapvetően elméleti kérdésekkel foglalkozik, a matematika elméleti vonatkozásairól nem is beszélve.
Az, hogy a bölcsészettudománynak egyre szűkül a tere, nem természetes folyamat. Ugyanúgy vannak gyakorlati kérdések, és ugyanúgy születnek új, izgalmas, akár a mindennapi életet megváltoztató elméletek. De ezek nem jutnak el a nagyközönséghez. Jó példa erre a genderelmélet kapcsán kialakult közéleti vita. Érvek láncolata született a gendernek olyan „dogmái” ellen, melyek nem is léteznek. Ezek pedig mind az ismeretek hiányára vezethetők vissza. Ha a közgondolkodásban jelen lenne olyan egyértelmű bölcsészet- és társadalomtudományi tudásbázis, mint a természettudományok esetében, a gendervita érveinek igazságtartalma olyan egyszerűen eldönthető lenne, mint az arról szóló vitában, hogy a Föld lapos-e.
De ha nem biztosítunk megfelelő platformot a többi tudományág számára, azok nem fogják elérni az embereket, akiknek könnyen az lehet a benyomásuk, hogy ezeken a tudományterületeken bizonyára nem is történik semmi újdonság, így nincs is szükségük felületre. És az ördögi kör bezárult. Ezért mikor a Sci-ndikátor verseny felhívásában a következőket olvasom:
„ISMERED az érzést, amikor elmész egy társaságba, és senki sem érti, mit is tanulsz / mivel is foglalkozol? HIDD EL, át tudjuk érezni.” akkor valahogy mégsem hiszem el, hogy átérzik, milyen azt mondani: bölcsész vagyok.
Képek: sci-ndikator.hu, pixabay.com
