“Micsoda útjaim…” – A sajtó története

A média ma már hatalmi ággá vált, s bár az információáramlás mindig is rendkívül fontos tényező volt, amit a hatalmasok igyekeztek befolyásolni, korlátozni, a sajtó sosem volt még olyan befolyásos – és talán befolyásolható – mint az internet korában. Az elkövetkezendő hónapban az ELTE Online Tudomány rovata a sajtó múltjának, jelenének és jövőjének szentel kiemelt figyelmet. Ehhez szolgál alapvetésként ez a rövid sajtótörténeti áttekintés – a Szerk.

Vajon mik voltak a mai újságok elődjei? Mi hozott rohamos változást az információterjesztésben? Milyen változásokat hozott az internet megjelenése? Ki volt Franz von Taxis?

Az információterjesztés őskora

cavemanA legősibb hírközlési formának az asszír uralkodók által emeltetett oszlopok tekinthetők, amelyekre általában egy-egy uralkodó hadjáratait vagy kiemelkedő tetteit vésték fel. Már az ókorban a Római Birodalomban is voltak sajtótermékek. A legelső ilyen az i.e. 58-ban Julius Caesar által alapított Acta Diurna volt, ami a hatalom álláspontjának megismertetésé szolgálta. Emellett olyan közérdekű információkat terjesztett, mint a senatusi döntéseinek tartalmát, gladiátorjátékok, kivégzések, ünnepségek és lakomák időpontját. Sajnos, ezekből a táblákból egyetlen példány sem maradt fenn.

 

Az újságlevelek és Gutenberg

A publicisztika és az időszaki sajtó az Újkorban kezdett el egyre fontosabbá válni. Egyik alapvető eszköze lett a feudalizmus elleni küzdelemnek. A sajtó megerősödő szerepéhez nagyban hozzájárul Gutenberg sokszorosító találmánya, a kézisajtó, amivel már lemásolhatóak lettek a kommunikációs termékek, és ezzel megnőtt a publicitás köre.

A mai sajtótermékek elődjei közé tartoznak az újságlevelek, amelyek nem sokkal a könyvnyomtatás feltalálása után kezdtek elterjedni. ezeknek többsége eleinte egyszeri megjelenésű volt, vagyis csak fokozatosan váltak időszakossá. A nyomtatott újságleveleket nyomdászok adták ki, akik egy-egy fontosabb, érdekesebb hírt tettek így közzé. Ezek voltak tehát az első olyan hírközlő eszközök, amelyek szélesebb társadalmi nyilvánosságnak készültek. Tartalmuk is ehhez igazodott: érdekes és csodás eseményekről, ünnepségekről, az udvari élet híreiről, boszorkányégetésekről, felfedezésekről, bűnözőkről, háborúkról, békekötésekről adtak tájékoztatást. A hírek mellett gyakran fametszetek díszítették a lapokat. A 16–17. századi nyugat-európai újságlevelek sokszor foglalkoztak a török háborúkkal.

 

A valódi periodikus sajtó megjelenése és fejlődése

Ezután a rendszeres hírközlés igényét a XVI. század végén megjelenő vásári tudósítások elégítették ki. Évente kétszer jelentek meg, a tavaszi és az őszi vásárok idején és az elmúlt időszak lényegesebb gazdasági és politikai eseményeiről tájékoztattak.

coach_bell4_700A postakocsi-hálózat a XVII. században kezdett kifejlődni, ekkor sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá vált az információterjesztés, mivel a postakocsik legalább hetente egyszer közlekedtek a nagyobb városok között. A postajáratok létrehozása Franz von Taxis gróf nevéhez köthető, aki a 15–16. század fordulóján a fontosabb útvonalak mentén postamestereket alkalmazott. Feladatuk az volt, hogy rendszeres időközönként útnak indítsák a hírek birtokosait (például a lovas hírmondókat). Később, a postamesterek ezeket az összegyűlt értesüléseket levél formájában maguk továbbították megrendelőiknek.

Ennek köszönhetően az 1600-as évek elején rohamosan nőni kezdett a sajtótermékek száma. Először 1605-ben Németalföldön alapították meg az antwerpeni Nieuwe Tydinghe lapot, majd 1609-ben az augsburgi Avisiot, azután a strassburgi Relatio nevű lapot. Ezzel egy időben a hírek ellenőrizetlen áramlását sokan és sokféleképpen próbálták megakadályozni a korabeli Európában, és a hírközlés fejlődésével együtt az állami és az egyházi cenzúra is szigorúbbá vált.

 

Az erkölcsi hetilapok és hatásuk

Goethe_(Stieler_1828)Németországban 1713-ban, Hamburgban jelent meg az első német erkölcsi hetilap: Der Vernünfftler címmel. Ezekben többek között bírálták azokat a visszaéléseket, amik a harmincéves háború és a feudális széttagoltság és anarchia következményei voltak. A fejedelmi udvarok bírálatával ezek az iratok szerepet játszottak a polgári-értelmiségi ellenzék kibontakozásában. A szerkesztőségben olyan irodalmi alakok foglaltak helyet, mint például Lessing, Goethe vagy Herder.

Ekkoriban az összes európai országban népszerűek voltak ezek a lapok. Nevelő tevékenységüket a moralizáló cikkek, dialógusok mellett, elbeszélések, anekdoták és rejtvények formájában próbálták átadni. A század második felére ezek váltak irodalmi folyóiratokká.

A 18. századra a korábban száraz, tényközlő hírlapokból értékelő, társadalmi harcokat támogató újság lett. A közép- és kelet-európai országok sajtója többnyire csak késéssel tudta követni a nyugati sajtó fejlődését. A 18. század elején Angliában már napilap indult, és létrejöttek az egész európai sajtó jellegét befolyásoló új folyóiratok. Eközben Kelet-Európában még csak kibontakozóban volt a rendszeres hírlapirodalom.

 

A magyarországi sajtó előzményei

csata1A Mohácsi vész után csak bizonyos országrészeken, Erdélyben, a nyugati és a felvidéki városokban tudott fejlődésnek indulni a nyomdaipar. Így a török megszállás és pusztítás következtében a magyar sajtó előrelépése is késett. A 15. században még egyáltalán nem jelent meg hazai nyomdában újságlap, vagy röpirat.

Az első fennmaradt újságlevél a 16. század végéről származik. A legkorábbi ismert hazai újságlap a Monyorókeréken, amit 1587-ben adtak ki. Ebben Zrínyi György titkára ad hírt a szigetvári pasa fosztogatásairól. Magyarországon II. Rákóczi Ferenc ismerte fel elsőként az időszaki sajtó jelentőségét a tájékoztatás és a közvélemény befolyásolása szempontjából. Újságjával, a Mercurius Hungaricusszal kezdődött el hírlapirodalmunk, ami az Európa-szerte figyelemmel kísért eseményeknek és a kuruc szabadságharcnak a terméke volt.

A 18. században kezdődik meg az időszaki sajtó két főtermékének, hírlapnak és folyóiratnak a szétválása. A hírlapokat inkább beszámoló, hírközlő lapnak tekintették, míg a folyóiratokat olyan kiadványnak, amely tudományos, ismeretterjesztő és értékelő tartalommal rendelkezik. Ebben az időszakban jelenik meg Magyarországon az első olyan lap, aminek nem a hírközlés, hanem a haszonszerzés a célja. A Pressburger Kundschaftsblatt kizárólag hirdetésekből álló újság volt, amiben a közlemények ingatlanok eladásaival vagy álláshirdetésekkel kapcsolatosak voltak. A magyar nyelvű újságírás megindítója, Rát Mátyás, fontosnak tartotta, hogy újságjában elkülönítse egymástól a hiteles és a bizonytalan, vagy kitalált dolgokat.

 

A mai sajtó előtt

A 19–20. század fordulóján változás következett be a sajtó funkcióval kapcsolatban: az újságok feladata már nem csak a tájékoztatás volt, kialakult a szórakoztatás igénye. Ám ez a forradalom csak később, az elektronikus tömegkommunikációs eszközök megjelenésével teljesedhetett ki. A ma már kézenfekvő technikai eszközök feltalálása után lehetővé vált képek és hangok közvetlen rögzítésére. A kép pedig fokozatosan egyre központibb szerepet kapott a sajtóban (képi fordulat).

Nemrég, 2017. február 15.-én mutatták be Buzinkay Géza A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig című könyvét, az első igazán átfogó magyar sajtótörténeti monográfiát.

 

Az online világ

internet-768x432A legutóbbi információs forradalmat az internet elterjedése jelentette. A tömegkommunikációs folyamatok korábban egyoldalúak voltak. Az üzenet valamilyen hordozón  (újság, tv, rádió stb.) keresztül jutott el a befogadókhoz. Az internet ezt változtatta meg gyökeresen. Először nyílt lehetőség a közvetlen visszajelzésre.

Egyes kutatók az internetet újmédiának nevezik, és igyekeznek azt a tömegkommunikációval szemben meghatározni. Az elválasztás alapját az a felismerés adja, hogy az interneten nem egy adott felületről értesül egy oldalúan a befogadó a tartalomról, hanem mindkét fél aktívan részt vehet az információcserében. Természetesen ez nem minden esetben igaz, egy milliós látogatószámú honlap működése megfelel a hagyományos tömegkommunikációs modelleknek, mivel nem képes egyéni párbeszédet kialakítani az olvasóival.

Napjainkban a közösségi média (social media), illetve a web3 korát éljük. A közösségi media olyan interaktív felületek összefoglaló elnevezése, amelyen a felhasználók tartalmat hoznak létr, illetve osztanak meg egymással, és mindezt egy önálló azonosítóval történő belépés után teszik. A web3 pedig a 2010-es években kezdett el kialakulni. Elődjétől, a web2-től az különbözteti meg, hogy a kulcsszavas keresésen túl asszociatív módon is tud találatokat generálni, illetve korábbi böngészési szokásai és keresései alapján kapcsolódó tartalmakat kínál a felhasználónak.

Az internetzen a sajtó is jelentősen átalakult, hiszen a digitális világban sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá vált az információszerzést, ma már rengeteg adatbázis és archívum található a weben. Továbbá az online médiában – a szövegen kívül – rengeteg interaktív tartalom jelenhet meg a cikkek mellett (videók, képek, linkek, kérdőívek). Mivel viszont az interneten bárki közzétehet információkat, az ott található adatok sokkal kevésbé ellenőrizhetőek. A tavalyi Kutatók Éjszakájának egyik előadása is éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad mindent elhinni, amint az interneten találunk. A digitális hálózat egy másik lényeges hozadéka az anonimitás, bárki publikálhat egy nicknév alatt, név és arc nélkül. Emellett a weben sokkal könnyebb utólagosan javítani (pl. helyesírási hibákat), sőt, kevésbé megbízható források néhány kattintással átírhatnak egész cikkeket. Ezzel szemben a római kőtáblákon kicsit nehezebb volt korrigálni!

 

Források:

A magyar sajtó története 1705- 1892, szerk.: Kókay György, mek.oszk.hu

Lenthár Balázs: Az újságírás története I., 2012.03.22., Pestibölcsész

Média, mmi.elte.hu/szabadbölcseszet, 2006

 

Képek: cavemanlogic.combarmanguide.comen.wikipedia.orgpecsma.hustilton.orgjackrogan.com