Új eredmények az axion részecske tömegéről: 2016. november 3-án jelent meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Wuppertali Egyetem munkatársainak kutatása a Nature folyóiratban.
Kutatásukban minden eddiginél pontosabb előrejelzést adtak az axion nevű hipotetikus részecske tömegére. A vizsgálatban részt vettek az ELTE Természettudományi Karának Fizikai Tanszékének kutatói: Fodor Zoltán egyetemi tanár, Katz Sándor tanszékvezető egyetemi tanár és Pittler Ferenc tudományos munkatárs.
Az axion részecskét a ai napig nem sikerült kimutatni, viszont a rejtőzködő részecske adhat magyarázatot a sötét anyag mibenlétére, emellett a kvarkokat nukleonokká összetartó erős kölcsönhatás egy furcsa, idáig megmagyarázatlan szimmetriájára.
A publikáció jelentősségét a következőképpen hangsúlyozta Katz Sándor, az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszék vezetője: „Számítógépes szimulációval követtük az erősen kölcsönható anyag fejlődését a korai univerzumban, és ennek segítségével sikerült meghatároznunk, hogy összesen mennyi axion keletkezhetett az univerzum fejlődése során. Feltételezve, hogy a sötét anyag nagy részét axionok teszik ki, jóslatot adtunk az axion tömegére, ami alapvető fontosságú a részecske kimutatására irányuló újabb kísérletek tervezése szempontjából.” Elmondása szerint az erős kölcsönhatásnak meglepően szimmetrikus a tértükrözése, pedig megengedett benne egy paraméter, melynek nemnulla értéke ezt elrontaná.
Ehelyett kell az axiont bevezetni, a hipotetikus részecske egy rulettgolyóhoz hasonlóan kör alakú vályú mentén mozoghat, de a kör úgy van kissé megdöntve, hogy a részecske mindig a nullába kerüljön.
Tehát az axion megoldja ezt a problémát, az érték automatikusan nulla lesz, és emellett még magyarázatot adhat a sötét anyag mibenlétére is.
A kutatásban fontos szerepet játszott két Lendület-kutatócsoport is: az MTA-ELTE Rácstérelméleti Kutatócsoport és a Kovács Tamás György áltat vezetett MTA Atomki Lendület Rács Kvantum-színdinamika Kutatócsoport is.
Forrás: elte.hu
Képek: elte.hu, globe-views.com,wallpapersz.in
