November 12-én, az ELTE PPK és a Magyar Pszichológiai Társaság Tanácsadás Szekciója közösen ünnepli a diáktanácsadás fennállásának 30. évfordulóját, a rendszer hazánkban először az ELTE-n valósult meg meg. A konferencia célja a pszichológiai tanácsadásban dolgozó szakemberek szakmai identitásának megfogalmazása és erősítése.
Idén 30 éve, hogy az ELTE-n elindult a pszichológiai tanácsadás. Az elmúlt évtizedekben fokozatosan bővülő lehetőségekkel, a megjelenő igényekhez igazodva épült ki a jelenlegi Életvezetési Tanácsadó szolgáltatás. A jubileumot november 12-én, szombaton konferenciával ünnepelik meg, ahol a visszatekintés mellett új szakmai protokollt is bemutatnak. A közelgő eseményről Dr. Karner Orsolyával, az Életvezetési Tanácsadó szakmai vezetőjével beszélgettünk.
30 éve indult el az ELTE-n a pszichológiai tanácsadás. Miért fontos, miért van jelentősége, hogy a pedagógusok mellett a diákok más szakemberekhez is fordulhatnak problémáikkal?
Fontos számunkra a mentális egészség, a hallgatók segítése. Ezen a szándékon túl az egyetemnek konkrét érdeke fűződhet a tanácsadáshoz, hiszen ha egy hallgató pillanatnyilag nehézségekkel küzd, az megmutatkozhat az eredményei romlásában, végső soron lemorzsolódhat és kieshet az egyetemi életből, viszont ha célzott segítséget kap, folytathat a tanulmányait.
Mit lehet tudni a pszichológia ezen ágáról? Milyen problémákkal szembesültök a munka folyamán?
Mi az egyetemen fiatal felnőttekkel, vagyis a 18 és 23 év közötti életkorúakkal foglalkozunk. Tendenciaszerű megállapítás, hogy az érési szakaszok egyre későbbre tolódnak, így a tinédzserkor, a identitáskeresés vagy kialakításának időszaka is. Ebben az életkorban a függetlenedés, az identitás kialakítása, a szülőkről való leválás, az önálló élet kialakítása okozza általában a legtöbb problémát. Az ELTE gyakorlógimnáziumaiban iskolapszichológus működik, többször kapunk tőlük, illetve a pedagógusoktól is megkeresést. Természetesen számukra is nyitott a szolgáltatás.
Úgy tudom, hogy a pszichológiai tanácsadást 1986-ban Ritoók Pálné dr. Ádám Magda indította el és az ő pályája rád is hatással volt. Mik azok a tapasztalatok, amiket átadott neked, hogyan tudtatok együtt dolgozni?
Magda az egyetemen oktatóm volt – nála írtam a szakdolgozatomat, majd a doktori disszertációmat. A tanácsadás mindig is szívügye volt. És megemlíteném még Murányi Irént, a tanácsadó korábbi vezetőjét is. Irén nyugdíjba vonulásával úgymond gazdátlan maradt a terület, így engem kértek fel a feladatok ellátására.
Az Életvezetési Tanácsadóban egy magas szinten kvalifikált, különböző szakirányú pszichológusokból álló csapat működik – amelynek Ritoók Pálné ma is tagja – egyetemünk oktatói és külsős pszichológusok bevonásával. A munkát külső szupervízor is segíti.
Tudnál mondani pár szót a kezdetekről?
Ha szabad így mondanom, Magyarországra Magda hozta be és honosította meg a tanácsadást, amely Amerikában és Európa más országaiban már kialakult. A pszichológiai tanácsadás az egészséges, megtartott életvitellel rendelkező egyénekkel foglalkozik, így válik külön a klinikai területtől. Alapvetően tehát egészséges emberekkel foglalkozunk, akik éppen valamilyen krízist élnek át, önismereti igényük van, vagy valamilyen döntéshelyzetben vannak, ezért fókuszáltabb, általában időben kevésbé elnyúló foglalkozást igényelnek.
A pszichológiai tanácsadás Magda szerint spontán módon alakult ki. Annak idején, még oktatóként, amikor befejezte az előadásait, egyre több hallgató maradt vele és kezdeményezett beszélgetést. Megkeresték őt a problémáikkal, érezhető volt egyfajta igény, hiszen a középiskolában nagyon szoros közösségben élnek a diákok, az egyetembe lépve sokan magukra hagyva érzik magukat.
Miben sikerült fejlődni az elmúlt évtizedek alatt?
Szinte mindegyik külföldi egyetemen létezik diáktanácsadás, mint szolgáltatás, illetve nagyon sok helyen megtalálható a dolgozóknak szóló mentálhigiénés tanácsadás is. Innen indult a dolgozóknak szóló tanácsadás ötlete, amit már én indítottam el. Fontosak a hallgatók, de rendszerszemléletben az egyetem dolgozói legalább ugyanolyan fontosak.
Korábban, még a tanácsadás előtt indult a Kortárs Segítő Csoport, melyet tulajdonképpen a hallgatók kezdeményeztek, de később ennek is a tanácsadó végezte a szakmai felügyeletét. A csoport most is működik, a tagjai természetesen folyamatosan cserélődnek, mivel egyetemi hallgatókból áll. A tagok pszichológia szakos hallgatók, akik segítőként jelen szeretnének lenni és amellett, hogy filmklubot és más közösségi programot szerveznek az egyetem összes karán, segítő beszélgetéseket is tartanak, hozzájuk is fordulhatnak a hallgatók. Az az elképzelés, hogy egy velem egykorúnak, egy hasonló helyzetben lévőnek sokkal könnyebben mondom el a problémámat, igen ismert. Ez egy alulról szerveződő kör, saját kiválasztási és felvételi rendszerrel, ami láthatóan régóta jól működik. Az Életvezetési Tanácsadó a szakmai felügyeletet látja el.
Milyen irányba szeretnétek továbbfejlődni?
Amikor Demetrovics Zsolt dékán úr megbízott, az volt a koncepció, hogy ne csak a karon belül szolgáltassunk, hanem egyetemi szinten. Ennek eredményeként indult el az egyetemi szintű szolgáltatás, rengeteg helyen megjelenünk, a gólyatáborokban és a kollégiumokban is. Az utóbbi projekt lényege, hogy a kollégista hallgatóknak, akikről tudjuk, hogy különösen nehéz helyzetben vannak, hiszen nem csak gimnazistából egyetemistává válnak, hanem még ki is szakadnak a környezetükből és a családból, segítséget tudjunk nyújtani. Ezt a szolgáltatást szeretnénk most fejleszteni.
Évente hány esetet kezeltek?
Nagyon precíz statisztikákkal rendelkezünk és jól kidolgozott az adminisztrációnk. Tavaly összesen 450 hallgatót fogadtak a kari tanácsadók összesen, ebből 260-at a PPK-n. Itt kell megemlítenem, hogy a PPK Életvezetési Tanácsadója egyetemi szintű koordinációt lát el: az intézményben – rajtunk kívül – három tanácsadó működik: az egyik az Informatikai Karon, a másik a TáTK-on és a TTK-n közösen, és egy az ÁJK-n.
Nagyon szép eredményeket tudhattok magatok mögött, lesz mit megünnepelni a konferencián. Mi lesz a program, kiemelnél néhány fontosabb elemet?
A konferenciát a Magyar Pszichológiai Társaság Tanácsadás Szekciója és az ELTE PPK Életvezetési Tanácsadója közösen szervezi. A rendezvénynek több célja van: az egyik a tanácsadószakma és szakképzés képviselete, a szakma határainak kijelölése, illetve tanácsadásprotokoll népszerűsítése. Bemutatjuk, hogy néz ki egy tanácsadás és miről is szól a tanácsadási folyamat. Minden szakmában és szakterületen nagyon fontos lépés, a működés alapját jelentő eljárási rend kidolgozása. Szombaton ennek a protokollnak lesz a „premierje”. Bemutatjuk a „hatüléses tanácsadást”, amelynek az a lényege, hogy aki hozzánk bejelentkezik, azzal jellemzően hat ülésre „szerződünk”. Emellett igyekeztünk sokszínű programot összeállítani. A plenáris előadások és előadók is kiemelt figyelmet érdemelnek, például Rácz József is tart majd előadást „Felépülő segítők” címmel, illetve nagyon izgalmas lesz Nguyen Luu Lan Anh a tanácsadás multikulturális aspektusaival kapcsolatos előadása. Az újabb irányzatok közül kiemelném a „Gender szempont a tanácsadásban” előadást emelném ki, aminek lényege, hogy a foglalkozás során megjelenő problémákat ne csak az egyénre vezessük vissza, hanem azoknak a társadalmi beágyazottságát is figyelembe vegyük. Reméljük, sokan eljönnek hozzánk november 12-én, mindenkit szeretettel várunk!
A konferencia részletes programját itt találhatjátok.
Helyszín: 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Aula
Időpont: 2016. november 12.
A konferencián való részvétel ingyenes, viszont előzetes regisztrációhoz kötött, melyet az esemény Facebook oldalán találtok.
Forrás: ppk.elte.hu
Kiemelt kép, kép: theniba.com, pszichoblog.blog.hu