A Svéd Királyi Társaság elismerését ebben az évben három, a molekuláris gépeket kutató tudós: a francia Jean-Pierre Sauvage, a brit J. Fraser Stoddart és a holland Bernard L. Feringa érdemelte ki. A továbbiakban Halasi Vivien cikkét olvashatjátok.
A díjazottak nevét szerdán jelentette be a Svéd Királyi Akadémia Stockholmban. A kémia tudományát új dimenzióba vezető kutatók a miniatűr gépek tervezéséért és előállításáért kapták jutalmukat. Az általuk kifejlesztett molekularendszerek mozgása kontrollálható, működésük pedig energia felhasználásával megy végbe.
Sauvage 1983-ban kovalens kötés használata helyett szabadabb mechanikus kötéssel kapcsolt össze lánccá két gyűrűs molekulát, ezzel megalkotva a katenánt. Nyolc évvel később Stoddart kifejlesztett egy mechanikusan lezárt molekula szerkezetet, a rotaxánt. Az első molekuláris motort létrehozó tudós Feringa volt, 1999-ben elkészült egyirányba forgó propellere, majd ezen módszer fejlesztésével nanoautót is épített. Sauvage jelenleg a Strasbourgi, Stoddart a Northwestern, Feringa a Groningeni Egyetemen tevékenykedik.
A kémiai Nobel-díjat 1901 óta ítélik oda a területen kimagasló munkásságot bizonyító személyeknek. 2015-ben Tomas Lindahl, Paul Modrich és Aziz Sancar kapták meg, a DNS-javításokhoz kapcsolódó tevékenységükért. A díjátadó ünnepséget Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én tartják. A tudósok nyolcmillió svéd korona, azaz közel 256 millió forintnak megfelelő összegű pénzjutalomban is részesülnek.
Szöveg: Halasi Vivien
forrás: hvg.hu
