Cikksorozatunk kis kihagyás után folytatódik, ezúttal a dohányzással és a nikotinnal fogunk foglalkozni. Dr. Urbán Róbert az ELTE PPK Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszékének tanszékvezetőjének segítségével választ adunk a következő kérdésekre: Vajon vannak-e enyhébb és károsabb formái a dohányzásnak? Le lehet-e tenni véglegesen a cigarettát? Miért jó leszokni 35 éves kor előtt? Valóban örökölhető-e a dohányzás? Miért fogják bevezetni az egységes cigarettás dobozokat?
A nikotin és a függőség kialakulása
A nikotin egyike a dohánynövény anyagainak, a képlete: C10H14N2, ez egy levegőn megbarnuló, lúgos kémhatású, erősen csípős ízű, olajos folyadék. Az elnevezését Jean Nicot de Villemain francia diplomatáról kapta, aki a XVI. század második felében elterjesztette a tubákolás szokását a francia királyi udvarban.
„A nikotin egy nap alatt kiürül a szervezetből…a probléma az, hogy a központi idegrendszer már hozzászokott a nikotinszinthez, tehát hogy egy adott nikotinszinttel működik optimálisan” a függő dohányosok agya. – „ Ez természetesen nem vonatkozik azokra, akik nem minden nap gyújtanak rá, esetükben nincs szó fizikai függésről. – A fizikai függésnél az agy alkalmazkodik a nikotinszinthez, felszaporodnak bizonyos receptorok egyes agyterületeken. Ha lecsökken a nikotinszint, akkor jelennek meg a megvonási tünetek, például a nyugtalanság, ingerültség. Mikor valaki ül a számítógépnél, dolgozik, – mivel két óra a nikotin felezési ideje- nagyjából 1- másfél óra alatt lecsökken a nikotinszint annyira, hogy kezd ideges, nyugtalan lenni, tulajdonképpen maga sem tudja, hogy mitől.
Ez a klasszikus dohányos magatartás, hogy nyugtalanok, ingerültek lesznek és kimennek rágyújtani, viszont a rágyújtással nem a nyugtalanság, ingerültség szűnik meg, hanem az idegesség oka, a nikotinmegvonás. Így a dohányosok megtanulják, hogy a cigaretta segít a stressz leküzdésében…. Kimennek, egy másfél óránként rágyújtanak, akkor megszűnik az idegesség, pillanatok alatt jobban érzik magukat, így kialakul az a benyomásuk, hogy a cigaretta csökkenti a stresszt. Ami egyébként ellentmondás, mert a nikotin egy stimuláns vegyület”. Ha beadnánk a nikotint valakinek, „akkor elkezdene gyorsabban verni a szíve, felmenne a vérnyomása, egy picit talán szédülne is, tehát ez egy olyan vegyület, ami stimulálja a szervezetet és nem pedig lenyugtatja.”
A dohányzás Magyarországon
Egy 2014-es felmérés szerint, 2000 óta a férfiaknál 4 százalékos csökkenést mértek, a nőknél azonban stagnált a rendszeresen cigarettázók aránya, ezzel a férfiak harmada, a nőknek pedig negyede gyújt rá naponta.
„A különböző csoportokban más- más formája népszerű a dohányzásnak. Az egyetemistákra kevésbé jellemző a masszív, régóta tartó dohányzás. Tehát a dohányzókat csoportosíthatjuk és beszélhetünk azokról, akik alkalmi vagy kocadohányosok és beszélhetünk azokról, akik masszív dohányosok. És hát a teljes populációban a dohányzók túlnyomó többsége napi szintű dohányos… a felnőtt lakosság egyharmada dohányzik és ehhez képest az alkalmi dohányosok, akik nem gyújtanak rá minden nap, mondjuk csak hétvégén, ők nagyjából pár százalékot tesznek ki, körülbelül 4-5%-ot. Viszont a fiatalok körében ez az arány jóval magasabb…. amikor megkérdezem az előadásaimon, akkor többnyire ez az alkalmi dohányzás a jellemző az egyetemistákra, csak elvétve vannak jelen a napi dohányosok….
A dohányzás mintázódik a népességben is, tehát például az alacsonyabb végzettségű társadalmi csoportokban nagyobb mértékben van jelen a dohányzás, míg a magasabb státuszú, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőknél pedig kisebb mértékű.”
„A területi megoszlásnak nincs jelentősége, de nagymértékben függ attól, hogy milyen a népesség összetétele. Budapesten a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb arányban vannak jelen, mint falun, de a falvakban is változhat ez a mintázat. A falvakban befolyásolja, mindezt mondjuk a népesség jövedelmi viszonyai és előfordulhat, hogy már drága nekik a cigaretta.”
Valóban kevésbé káros a vízipipa?
„Az a vágy, tükröződik ebben, hogy melyik az a mód, amivel nem károsítjuk magunkat, tehát hogy szeretnénk azt hinni, hogy ha ezt csináljuk, akkor kevésbé lesz káros, de másképpen okoz kárt a vízipipa, mint, a cigaretta.
A vízipipában az a csel, hogy vízfürdőn keresztül megy a füst és ennek következtében lehűl, tehát a cigarettafüstben lényegesen több mérgező anyag van. Nyilvánvalóan, mert nem megy keresztül ezen a vízfürdőn, de forró, tehát nem jut annyira le a tüdőbe, a vízipipánál a lehűlt füst már nem váltja ki a tüdőnek a védekező reakcióját, és mélyebbre jut, tehát amikor megnézték vízipipázás után a szénmonoxid koncentrációt a vérben, akkor sokszorosan magasabb szénmonoxid koncentrációt találtak, mint a cigarettánál, tehát ilyen értelemben nem összehasonlítható, hogy mennyire káros a vízipipa a cigarettánál.
Ráadásul a cigarettát naponta szívják, a vízipipát, azt egy ültő helyükbe nagyobb mennyiséget, mindig van hogy illúzióba próbáljuk kergetni magunkat.…ahol égés van, ott égéstermék van, az égéstermékben nagyon sokféle anyag van – van benne szénmonoxid, vannak benne policiklusos aromás szénhidrogének (ezek súlyosan rákkeltő hatásúak lehetnek) és egy csomó más vegyület. „
Az e-cigaretta
„Ez is egy forrongó terület most, a szakemberek vitatkoznak ezen. Az biztos, hogy az e-cigaretta talán kevesebb káros anyagot visz be, de nem lehet pontosan tudni ezeknek a patronoknak az összetételét, hogy pontosan mi van benne. Lehetnek benne olyan vivőanyagok, glikolok és egyebek, amelyeknek az ilyen típusú koncentrációja szervezetbe jutásának a hatásáról nem tudunk semmit. Ráadásul az e-cigaretta azért csak fenntartja a nikotinszintet és fenntartja a függést, nem kényszeríti rá a használót arra, hogy más feszültségoldási technikákat keressen, hogy másképpen pihenjen. Ugyanazt csinálja, csak más eszközt használ.”
A leszokás
Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint azokban az országokban, ahol évtizedek óta általánosan elterjedt a dohányzás okolható a tüdőrák halálozás 90-95%-áért, az összes rákhalálozás 30-35 %-áért, az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80-85 %-áért, a szív és érrendszeri halálozás 20-25%-áért. Tény, hogy 6 másodpercenként egy, naponta 13 500, évente pedig 4,9 millió világpolgár hal meg a dohányzás következményeként. A magyarországi elemzések szerint évente 28 000 ember halála hozható összefüggésbe a dohányzással.
Éppen ezért fontos, hogy csökkenjen a dohányzók száma. A dohányzás abbahagyása egy nagyon hosszú és bonyolult folyamat, sokat hallani ezzel kapcsolatban arról, hogy igazából csak akaraterő kell hozzá. Szakértőnk szerint „az akaraterő az egy csapda. Attól függ mit értünk akaraterőn, természetesen szükséges hogy legyen motiváció… a komolyan próbálkozóknál azt lehet látni, hogy 2-3 százalékuk tényleg le is teszi a cigit, olyan értelemben hogy egy év múlva sem dohányzik. Ha valaki kap segítséget a leszokáshoz, akkor ez az arány megnő. Vannak különböző tanácsadási módszerek, amelyek segíthetnek, van telefonos szolgálat is.
Hogyha valaki le akarja tenni a cigarettát akkor mindenképpen, kell egy jó terv, fel kell készülni a nehézségekre és keresni kell embereket akik tudnak segíteni, akár a környezetben, akár a figyelemeltereléssel, akár olyan elfoglaltságok keresésével amik nem teszik lehetővé a rágyújtást pl. úszás közben elég nehéz rágyújtani.
Folyamatosan foglalkoznia kell azzal, hogy megerősítse a motivációját és fenntartsa azt. Rengeteg önsegítő könyv van, sajnos a legtöbb angol nyelven, de magyar nyelven is lehet találni ilyen témájú könyveket, ott van a leteszemacigit.hu honlap is, de lehet szakembert is keresni, aki ebben segít….
Ha valaki minden évben komolyan megpróbálkozik, akkor pár próbálkozás után sikeres lehet. Tudni kell, hogy a függő dohányosok négyszer, ötször indulnak neki. Az szokott nagy hiba lenni, hogy első próbálkozás után elkedvtelenedik valaki, érdemes többször nekiindulni, folyamatosa
n megadni az esélyt saját magának…”
Fontos kiemelni, hogy „aki 35 éves kora előtt leszokik a cigiről, akkor ő nyer a legtöbbet. Nyilván minden életkorban nyer a leszokással, de epidemiológiai vizsgálatok szerint ekkor a legtöbbet. Ha valóban leszokik, akkor egy idő után már nem is lehet megkülönböztetni a dohányost a nem dohányostól. Minél később teszi le a cigarettát, annál kisebb lesz a nyeresége.„
Gyakran hallani, hogy valaki abba szeretné hagyni a dohányzást, és így pótcselekvésként eszik, így meghízik miután letette a cigarettát. Valójában „ez attól függ, hogy mit csinál helyette… ez inkább az erősen függő dohányosokra igaz, de nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy van némi plusz kiló, amit nem lehet megúszni. Ez átlagosan 3-5 kiló, ami ennél több az már nagyon ritkán írható a cigarettáról való leszokás számlájára…”
Cigaretta helyett
Arra vonatkozóan nagyon nehéz adatokat találni, hogy az e-cigaretta valóban segíthet-e a leszokásban, „mert az e cigi gyártóknak is más az érdeke…most azt mondjuk, hogy nincs rá adat, hogy az e cigaretta segítene a leszokásban, de persze lehet, hogy lesz akinek segít, lesz akinek nem. Tudományos bizonyíték most nincs arra, hogy segítene a leszokásban.
És kérdés, hogy mit jelent az hogy leszokás? Mert ha valaki a továbbiakban az e cigit használja, a cigaretta helyett, az most leszokás-e vagy sem?
A nikotinpótló eljárások jelentős része olyan módon viszi be a nikotint, hogy nem alakít ki függőséget. A függőség kialakulásának fontos mozzanata, hogy hogyan jut be a nikotin a szervezetbe. Ha a cigaretta révén úgy jut be a nikotin, tehát a tüdőn keresztül az artériás véráramból pillanatok alatt feljut az agyba. Körülbelül 8-9 másodperc alatt, ez így megerősíti az addiktív jelleget és ugyanez zajlik az e-cigarettánál is. Semmi más nem történik, csak más a vivőanyag, és ugyanúgy bejut a nikotin a szervezetbe. A nikotintapasznál nem jut be ilyen gyorsan, csak sokkal lassabb a felszívódási idő, ezért a nikotintapaszhoz, sem a rágóhoz nem lehet hozzászokni. Viszont van egy speciális csoport, ahol mégis az e-cigaretta javasolt, azoknak, akik nagyon sokat dohányoznak, és már súlyos betegségben szenvednek, és többszöri próbálkozásra sem tudták letenni a cigit. Az ő esetükben úgy is mondhatjuk, hogy ártalomcsökkentő módszer lehet. Még mindig kevesebb a mérgező anyag az e-cigarettában. De a legegyszerűbb, hogyha ezeket a dolgokat elhagyjuk teljesen, nem próbáljuk meg ezeket a kerülőutakat. A leszokás mindig nehéz, azt nem lehet megúszni.”
Le lehet-e szokni véglegesen?
A közhiedelmekkel ellentétben igenis le lehet véglegesen szokni. „De mindig van veszély a visszaesésre, a leszokók többségének egész életében figyelni kell arra, hogy ne essen vissza, csak a visszaesés formája más.
A leszokás folyamatának az elején a visszaesését okozó helyzetek többnyire azok a helyzetek, amikor az ember egyébként dohányozni szokott, csak nem dolgozott ki rá valamilyen stratégiát. A leszokást követően a visszaesést okozó helyzetek túlnyomó része valamilyen váratlan, nagyon megterhelő helyzet, ezekre nem lehet felkészülni. Tehát ilyen értelemben igaz az, hogy folyamatosan ébernek kell lennie a leszokóknak.
A visszaesés lehetséges. Nekem volt olyan kliensem, aki több év után szokott vissza a cigarettára. De le lehet szokni, és ezt nagyon sokan bebizonyították.”
Az egységes cigarettásdobozok bevezetése
Nálunk is be fogják vezetni az egységes cigarettásdobozokat, ugyanolyan meghatározott színűek lesznek, egyforma betűtípussal, logó nélkül. A már forgalomban lévő márkák átmeneti mentességet kaptak, viszont 2019. május 20-tól már minden cigaretta és cigarettadohány csak a rendeletben meghatározott csomagolásban árulható.
„Ez csak egy része egy komplex intézkedéscsomagnak, olyan, mintha kivennénk egy apró elemet egy gépből. Kevésbé a dohányosokat érinti, hanem sokkal inkább a még nem dohányzókat.
Azért szükséges, mert „a cigarettásdoboz az utolsó olyan felület, ahol a dohánygyárak még tudnak kommunikálni valamit a termékkel kapcsolatban, össze tudnak kapcsolni elvárásokat, hiedelmeket a dohányzással kapcsolatban. Ez egy kommunikációs felület, a különböző termékek és márkák más- más értékeket próbálnak sugározni pl. a férfiasságot, nőiességet, van, amelyik eleganciát akar sugallni, más pedig menőséget… de nem része a cigarettának a férfiasság az elegancia stb., hanem a fogyasztók kapcsolják össze ezekkel az üzenetekkel. A szabályozás pedig ezt akadályozza meg… ez egy eszköz a dohányzás elkezdésének a visszaszorítására.”
Egyébként Ausztráliában vezették be elsőként az egységes dobozokat, „és most egyre több országban tervezik a bevezetését. Nem véletlenül, hiszen ez egy fontos eszköz, mivel nagy tiltakozás volt ezzel kapcsolatban. Ez pedig azt mutatja, hogy megfelelő helyen járnak a döntéshozók amikor ezt bevezetik… sok minden másért nem tiltakoztak ennyire.”
Örökölhető—e a nikotinfüggőség?
Néhány hónapja felröppent egy olyan hír is, hogy a nikotinfüggőség örökölhető lehet.” Ez genetikailag meghatározott, vannak olyan gének, amik olyan folyamatokat szabályoznak, pl. hogy milyen gyorsan ürül ki a nikotin valakinek a szervezetéből. Van akinek lassabban ürül ki, van akinek gyorsabban. Tehát van egy jelentős genetikai komponense a dohányzásnak, de azért lássuk be, hogy dohányozni csak akkor lehet, hogyha az ember találkozik a cigarettával. Nem maga a dohányzás örökölhető, hanem a bizonyos gének, amik hozzájárulhatnak, vagy például vannak olyan gének, amik a kíváncsisághoz kötődnek. Akik kíváncsiak a világ dolgaira, azok előbb utóbb kipróbálják ezt is.
Látunk ilyen komponenseket tehát, de ez nem azt jelenti, hogy eldönti, hogy az ember dohányos lesz-e vagy sem… ha az ember nem találkozik a szerrel, akkor nem fog kialakulni.”
A passzív dohányzás
Sokan nem veszik eléggé komolyan a passzív dohányzás veszélyeit, pedig érdemes rá odafigyelni. „ Gondoljuk végig, ez elég logikus, ha a cigaretta ártalmai annak köszönhetőek, amik a cigaretta füstben vannak, akkor a passzív dohányzás során ugyanazt a füstöt szívják be. Bár a vegyészek biztos tiltakoznának, de a füstnek egy jelentős részét, kisebb koncentrációban. És ennek megfelelően a passzív dohányzás veszélyei is ilyen mértékűek. A passzív dohányzás ugyanazokat a problémákat tudja okozni, mint az aktív dohányzás, csak kisebb valószínűséggel.
….. Egyre kevésbé jellemző ez. Én amikor egyetemre jártam akkor az teljesen általános dolog volt, hogy az egyetemi oktató rágyújtott előadás közben- őszintén szólva, néha meglehetősen büdös cigarettára vagy szivarra. Ugye ma már ez elképzelhetetlen. Ugyanígy, ha bemegyünk egy szórakozóhelyre ma már elképzelhetetlen, hogy vágni lehessen a füstöt. Emlékszem arra az időszakra, hogy egy buli után, ki kellett akasztani a cuccokat valahova, hogy kiszellőzzön, mert annyira átvette a füstszagot… „
Forrás: http://leteszemacigit.hu/, wikipédia, index.hu, origo.hu, mno.hu
Képek: leteszem.hu, www.cnbc.com, www.factslides.com, www.skyhdwallpaper.com, nextshark.com, www.md-health.com, herb.co, wallpoper.com, www.emaze.com
