A kormány dolgozik azon, hogy minél több fiatal kutatót tudjon Magyarországon tartani, ahogyan a felsőoktatási dolgozók további illetményemelésének kidolgozása is folyamatban van – mondta Palkovics László akadémikus, oktatási államtitkár augusztus 25-én Szegen a fizikusok vándorgyűlésén.
Jelenleg a kutatás-fejlesztés-innovációs (K+F+I) ráfordítások több mint felét a nagyvállalati szektor adja, a felsőoktatás K+F+I-költsége stagnált az elmúlt években. Ezen változtatni kell, tartósan be kell építeni a költségvetésbe – mondta az államtitkár. Palkovics László kifejtette, hogy a kutatói utánpótlásban nem vagyunk kiemelkedőek, a doktori iskolákba beiratkozott hallgatók huszonhárom százaléka szerez csak titulust, illetve túl sok az önálló doktori iskola. A problémák között említette, hogy a magyar egyetemeknek kevés bevétele származik közvetlen K+F+I-forrásból, ráadásul a forrásfelhasználás hatásfoka sem jó.
Éppen ezért a kormány azon dolgozik, hogy vállalati szféra és az oktatási intézmények együtt tudjanak működni. Német mintára bevezették a mesteroktató kategóriát, amely során olyan emberek is taníthatnak az egyetemeken, akik nem rendelkeznek tudományos fokozattal, viszont a vállalati szférában tapasztalattal rendelkezik. Mindezek mellett Kisvárdán, Siófokon és Hatvanban Közösségi Felsőoktatási Képző Központokat létesítettek. Az új forma lényege, hogy egy meglévő felsőoktatási intézmény viszi el a képzését olyan régiókba, ahol azt a közösség igényli. Azaz nem önálló intézményről, hanem együttműködési formáról van szó. Palkovics sikeresnek nevezte a duális képzés bevezetését, hiszen tavaly 200 vállalat 500 hallgatót vett fel; idén már háromezer helyet hirdettek meg a vállalatok, ezekre tízezer hallgató jelentkezett. Hozzátette: a felsőoktatási törvényt is módosították annak érdekében, hogy az oktatási intézmények könnyebben „vállalkozóvá válhassanak”, azaz tudjanak a vállalati szférától érkező megrendeléseket teljesíteni.
Átalakítják a doktori képzéseket is; nőtt a képzés hossza, illetve a teljesítendő kreditek száma, ugyanakkor megemelték az ösztöndíj mértékét is. Az ösztöndíjemelésnek még nincs vége, és most dolgoznak a felsőoktatásban dolgozók illetményemelésének második szakaszán is – hangsúlyozta. A kormány célja, hogy a jelenlegi mintegy 38 ezerről 2020-ig 56 ezerre nőjön a kutatók száma. Új Nemzeti Kiválóság ösztöndíjprogramot is indítanak azzal a céllal, hogy itthon tartsák a fiatal hallgatókat, az ösztöndíjra idén 2,2 milliárd forintos keret áll rendelkezésre. Elmondta: a 2014-2020-as uniós programozási időszakban tudományos kutatásokra és infrastruktúrafejlesztésre összesen 45 milliárd forint áll rendelkezésre; ebből intézményfejlesztésre 20 milliárd forintot már meghirdettek. Tudományos utánpótlásra 9,4 milliárdot lehet fordítani, nemzetköziesítést előmozdító egyéb tematikus támogatásként 15,4 milliárdos keret áll rendelkezésre.
A fórumon még szóba kerültek azon Lendület-csoportok is, amelyeknek idén lejár a támogatottsága. Ha az oktatási intézmények javasolják a programok folytatását, z Emberi Erőforrások Minisztériuma a jövő évben – az intézmény költségvetésébe beépítve – biztosítja a forrást.
Forrás: edupress.hu, eduline.hu
Kép: huffingtonpost.co.u
