Mesteres hallgatóként az utolsó években felmerülhet a kérdés egy egyetemistában, hogy jöjjön most a nagybetűs élet, vagy megpróbálja-e már most a PhD-t. Persze ez utóbbihoz bátorság és sok támogatás kell, ám aki emellett dönt, annak fejében még számos további kérdés születhet a jelentkezéssel, a feladatokkal, előnyeivel és hátrányaival és úgy az egész képzés lebonyolításával kapcsolatban. Ezekre a kérdésekre próbálunk Nektek választ adni riport jellegű cikksorozatunkban, a PhD percekben.
A doktori iskolákat bemutató cikksorozatunk második állomásaként az ÁJK-n jártunk és ezúttal a Politikatudományi Doktori Iskola világáról olvashattok. A bemutatáshoz segítségemre volt Karácsony András tanár úr, az iskola vezetője, aki sok hasznos információt foglalt össze nektek röviden és érthetően.
Múltjáról röviden annyit érdemes tudni, hogy 1993 óta zajlik a képzés az ELTE ÁJK-n, ahol azóta az összes doktori iskolában az eltelt bő 20 évben nagyjából 1000 hallgató iratkozott be és közülük több mint 300 hallgató végzett tudományos fokozatot szerezve. A politikatudományi doktori képzés 2000. évi akkreditációja során – amely a politikatudományok területén az első ilyen volt az országban – újjászerveződött.
A részletesebb bemutatásért magát a doktori iskola vezetőjét, Karácsony András tanár urat szólítottuk meg, aki készségesen és lényegre törően válaszolt kérdéseinkre, mindezeket pontos adatokkal megtűzdelve.
• Mi a legjobb a politológus PhD-ben? Miért érdemes leginkább egy mesteren végzett hallgatónak jelentkezni?
A politológus PhD előnye, hogy a közélet kérdései iránt érdeklődő hallgatók egy rendszeres posztgraduális képzésben vesznek részt, ami az alapképzéshez képest jelentősen bővíti tájékozottságukat, a témavezető irányításával elsajátítják az önálló kutatás módszerét, s ennek alapján színvonalas konferencia előadástartásra és publikációs tevékenységre felkészülnek, sőt, az említettek vonatkozásában (konferencia, publikáció) a kezdeti lépéseket meg is teszik. Noha egy PhD-val rendelkező hallgató nem válik szükségképp egyetemi oktatóvá, de a képzés során begyakorolja az ismeretátadás módszerét (óratartás, hospitálás), amit az egyetemen kívüli világban is kamatoztathat. A politikatudományi doktori iskola nemcsak politológia mesterszakon végzetteket fogad, hanem a jogász, közgazdász illetve történész MA diplomával rendelkezőket is.
• Kinek és miért éri meg egyébként jelentkezni? Valóban jobb állást kap az illető PhD fokozattal, mint nélküle?
Két, egyébként nagyon különböző, okból éri meg erre a doktori képzésre való jelentkezés. Az egyik: a hallgató a politikatudomány területén jártasságot szerez, és ezáltal felkészültséget kap a politika világának elemzői feladatára. Ezen a területen egyértelműen előnyt jelent a politikatudományi PhD, részben a megszerzett készségek és ismeretek következtében, részben pedig – s ez sem tagadható – a megszerzett PhD fokozat önmagában előnyt jelent a politikai elemző világban. Másfelől, noha a képzés nem politikusképzés, hanem politikatudományi jellegű, de aki az aktív politizálást választja életcélként az is olyan ismeretanyaggal gazdagodhat, ami a politikusi döntési helyzetben segítségére lehet.
• Mit kell csinálnia egy PhD-snek? Mik a legfontosabb feladatok?
A doktorandusz feladatait egyfelől a képzési előírások, másfelől a témavezető irányítása határozza meg. Legfontosabb feladatai: két éven keresztül a kötelező előadásokon való részvétel, konferencia előadás és egyetemi kurzus tartása, publikációs tevékenység, folyamatos munka a tervezett PhD értekezésen, felkészülés a doktori szigorlatra. 2016. szeptemberétől, az idén megjelent kormányrendelet alapján, részben átalakul a doktoranduszok feladatköre.
• Hogyan zajlik egy PhD-s vizsgaidőszaka és osztályozása?
A doktorandusz vizsgaidőszaki kötelezettségeit részben a kötelező előadások, részben pedig az általa látogatott alternatív előadások tartói határozzák meg. Ez tipikusan meghatározott írásbeli feladat teljesítését jelenti, s az osztályozási is ehhez kötődik. Az írásbeli számonkérés mellett szól, hogy ezzel is begyakorlódik az írásbeli gondolat-kifejezés, ami a doktori értékezés elkészítését segíti. Ezen túlmenően jelentkezik a témavezető által előírt feladatkör, ami szintén alapvetően az írásbeliséghez kötődik.
• Átlagosan mennyi idő alatt végzik el a képzést?
Az elmúlt 5 év alapján a doktori képzést (azaz az abszolutórium megszerzését) a hallgatók átlagosan 5,72 év alatt teljesítik. A doktori értekezés védéséig átlagosan 10,43 év után jutnak el.
• Mennyi fiatalt vesznek fel egy évben doktorandusznak?
Évente átlagosan 5,4 hallgatót veszünk fel, ebből 2,2 hallgató ösztöndíjas. A konkrét adatok az alábbiak:
Mi pedig kívánjuk Nektek, hogy ha érdekel Titeket a politikatudomány és éreztek magatokban kapacitást, akkor jelentkezzetek és legyetek sikeres doktoranduszok!
További információkat a képzésről ITT találtok.
Kép: Pinterest
