Mesteres hallgatóként az utolsó években felmerülhet a kérdés egy egyetemistában, hogy jöjjön most a nagybetűs élet, vagy megpróbálja-e már most a PhD-t. Persze ez utóbbihoz bátorság és sok támogatás kell, ám aki emellett dönt, annak fejében még számos további kérdés születhet a jelentkezéssel, a feladatokkal, előnyeivel és hátrányaival és a képzés egészével kapcsolatban. Ezekre a kérdésekre próbálunk Nektek választ adni most induló riport jellegű cikksorozatunkban, a PhD percekben.
A doktori iskolákat bemutató cikksorozatunk első állomásaként az ÁJK-n jártunk és ezúttal az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola világáról olvashattok, amely – mint minden doktori képzés – épp átalakulóban van. 2016 szeptemberében már új formában kezdhetitek meg a tanulmányokat. A bemutatáshoz most segítségemre volt Fazekas Marianna tanárnő, az iskola alelnöke és Papik Orsolya, az iskola egy tanulója.
Múltjáról röviden annyit érdemes tudni, hogy 1993 óta zajlik a képzés az ELTE ÁJK-n, ahol azóta a két doktori iskolába nagyjából 1000 hallgató iratkozott be és közülük több mint 300 hallgató szerzett tudományos fokozatot. A 2012/13-as tanévtől elindult egy új program is, a „Doctorate in Cultural and Global Criminology” (DCGC). A program négy európai egyetem – az University of Kent, az Universiteit Utrecht, az Universität Hamburg és az ELTE – közreműködésével megvalósuló nemzetközi kriminológiai doktori program, amihez a négy egyetem konzorciuma elnyerte az Európai Unió Eramus Mundus státuszt a 2015/16-os tanévig. Valószínűleg az egyetemek együttműködése fennmarad, ám lehet, hogy más támogatással, ami még a jövő zenéje.
Bővebb információt a képzésről ITT találtok.
Visszatérve az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolára, Fazekas Marianna tanárnő a képzés eddigi világát, közelmúltját és a jövőbeli változásokat mesélte el nekünk igen részletesen.
• Miért érdemes leginkább egy MA-val egyenértékű képzésen végzett hallgatónak jelentkezni?
A jogász PhD-nek eddig két célja volt: az egyetemi oktatói utánpótlás nevelése és egyfajta tudományos továbbképzés. Előbbi jobbára ösztöndíjas, nappali, utóbbi pedig inkább levelező, önköltséges képzési formában valósult meg. A továbbképzés kifejezetten és hangsúlyozottan a tudományos munka megismertetését célozta. A mi filozófiánk szerint ez utóbbinak eddig nem volt feltétlenül célja a doktori értekezés megírása, így számos gyakorló jogász is csatlakozott, akár jóval a szakvizsgája letétele után. Az új szabályozás a mi szakmánkban számos hátrányos elvárást határoz meg, így egyelőre nem tudom lelkesen biztatni a jövendő doktoranduszokat a jelentkezésre. Most azon dolgozunk, hogy értelmet adjuk az új rendszernek a jogászok doktorandusz képzésében.
• Tehát most változik a jogász PhD képzés. A 2016 szeptemberében kezdő évfolyamnak milyen újdonságokra és változtatásokra kell számítania?
Az új rendszer – amelynek egyelőre csak a néhány szakaszból álló törvényi körvonalai látszódnak – egy célorientált képzés, amelyben 5 éven belül a doktorandusznak meg kell szereznie a PhD fokozatot. A változtatások kétciklusú (4+4 féléves) képzést hoznak létre. Az első 4 félév (képzési és kutatási szakasz) után komplex vizsgát (elméleti tárgyak + kutatási terv bemutatása) kell tenni, a további max. 2 évben (kutatási és disszertációs szakasz) pedig meg kell írni a doktori értekezést. Ez a határidő további egy évvel meghosszabbítható, de a második szakaszban összesen 2 passzív féléve lehet a hallgatónak. Az új képzés 240 kredites lesz, az eddigi 180 krediteshez képest.
Fontos továbbá, hogy ez az új rendszer csak a 2016 szeptemberében és az után felvételizőkre érvényes! Akik már megkezdték a tanulmányaikat, azok az eddigi szabályok szerint folytathatják.
• Jobb állást kap az illető PhD fokozattal, mint nélküle? Kinek éri meg jelentkezni?
Ahhoz, hogy valaki jogi szakterületen önállóan jogász szakmát műveljen (ügyvéd, bíró, ügyész stb. legyen), szakvizsgát kell tenni, amelynek feltétele, hogy előtte 3 évig dolgozzon gyakorló jogászi területen. Jelenleg 1 év számít be a doktori képzésből ebbe a gyakorlati időbe. Ha például valaki 5 évig osztatlan képzésre, utána 5 évig doktori iskolába jár, nagyjából 30 éves, mire végez és még mindig 2 év hiányzik ahhoz, hogy megkezdhesse a szakvizsgáit. Ezt sokan nem vállalják, ami teljesen természetes, mert a PhD-seknek nincs garancia, hogy a kezdéstől számított 5 év múlva itt ezen az egyetemen mindenkinek jut oktatói hely. Jó esetben 1-2 embert tudunk felvenni évente, a többieknek máshol kell állást találni. Tehát csak és kizárólag annak éri meg, aki oktató vagy kutató akar lenni.
• Mennyi pénzt kap ösztöndíjasként egy hallgató, illetve mennyit kell fizetnie azoknak, akik önköltségesek?
2016 szeptemberétől az ösztöndíjasok az első szakaszban havi 150 ezer forint, a második szakaszban pedig 180 ezer forint ösztöndíjban részesülnek. Azt azonban fontos tudniuk a doktoranduszoknak, hogy ebből nem fizetnek járulékot, tehát a későbbi nyugdíj megállapításánál ezt az időszakot nem számítják bele a szolgálati időbe.
Az önköltségeseknek a jogász doktori iskolában eddig 100 ezer forintot kellett fizetniük egy szemeszterre.
• Mit kell csinálnia egy PhD-snek? Mik a legfontosabb feladatok?
Vannak tárgyak, amelyeket a szervezett képzésben a fel kell venni. Ilyen a minden pénteken tartott 1,5 órás előadás. Az előadássorozat valamennyi jogterületet átfogja. Három célt szolgál: új elméleti információt közöl, az új szabályozások elméleti hátterét mutat be és neves külföldi tudósokkal találkozhatnak a hallgatók. Még két kötelező tárgy van: tudományelméleti alapozás és oktatásmódszertan (nappalisoknak). Emellett pedig vannak kutatási és oktatási vagy oktatásszervezési feladatok.
Végül pedig a PhD fokozat megszerzésének a törvényben előírt kötelezettsége az, hogy előzetes publikációs tevékenysége legyen a doktorandusznak.
Maga a dolgozat megírása inkább magányos munka: a dolgozatot író beül a könyvtárba vagy a számítógép elé, a hazai és nemzetközi adatbázisokban kutakodik, olvas, és a végén megír minimum 10 ívet, ami 400 ezer karakternek, nagyjából 200 oldalnak felel meg.
• Elkülönül a szorgalmi és vizsgaidőszak? Ha igen, hogyan zajlik egy PhD-s vizsgaidőszaka és osztályozása?
Formálisan elkülönül, praktikusan nem. Vizsgákat nem hirdetünk a doktoranduszoknak. A kötelező előadásból a témavezető ismeri el a teljesítést, a másik két kötelező tárgynál a kurzus meghirdetője szabja meg a követelményeket. Az alternatív és a fakultatív tárgyak között van olyan, ami az alapképzésnek is része és vannak csak doktoranduszoknak tartott tárgyak. Előbbieknél hagyományos tanrendi követelményeket kell teljesíteni, utóbbin pedig a kurzus meghirdetője általában szemináriumi dolgozatot irat. Az alternatív tárgyaknál ötfokozatú, a fakultatív tárgyaknál pedig kétfokozatú értékelés zajlik.
A képzés elég rugalmas, a tárgyakat – szűk kivétellel – előfeltételek nélkül fel lehet venni. Az új kétciklusú képzésben viszont több megkötés van: a 4. félév után komplex vizsgát kell tenni, a 8. félév leteltével pedig megszűnik a doktorandusz jogviszony.
• Mennyi fiatalt vesznek fel egy évben doktorandusznak? Mennyien felvételiznek ösztöndíjasként?
Változó a helyzet ebben is, a közelmúltban az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolában évente 10-12 ösztöndíjas helyünk volt. A helyek száma attól is függ, hogy az ELTE mennyit kap összesen a társadalomtudományok terére, amelyekben osztozik a BTK, a TáTK, az ÁJK és a PPK.
Az adatok azt mutatják, hogy a jogász doktori iskolában az ösztöndíjas helyekre jelentkezők száma elsősorban azon múlik, hogy a PhD mellett lehet-e munkát végezni. Az eddigi szabályok ezt lényegében nem korlátozták. Sokan így klasszikus jogi pályákon elhelyezkedtek és mellette végezték a PhD-t. Tavaly pl. háromszoros túljelentkezés volt, de ha a külső munkavégzést korlátoznánk, nagyjából azonos lenne a jelentkezők száma, mint a biztosított helyeké.
• Mit fontos a felvételivel kapcsolatban tudni?
A felvételi pontok 3 nagyobb blokkból állnak: 1. tudományos előélet, 2. kutatási program és a felvételi elbeszélés eredménye, 3. humánpolitikai szempontok értékelése. Az elsőnél beszámít a tanulmányi átlag, a nyelvismeret, a különböző versenyek (OTDK, nemzetközi versenyek, házi pályázatok stb.), a szakkollégiumi tagság és még sok minden.
A jelentkezési lappal együtt mellékelni kell egy ún. befogadó nyilatkozatot is, amellyel az adott tanszék vezetője igazolja, hogy a tanszék biztosítja a doktorandusz számára mindazt a kutatási hátteret, ami számára szükséges, illetve megfelelő témavezetőt biztosít. Tehát már a felvételikor csatlakozni kell egy adott tanszékhez és bekapcsolódni az ő munkájukba.
A tanárnő rengeteg hasznos információt elárult nekünk és bevezetett a doktoranduszok életébe, amit ezúton is nagyon köszönünk! Bizonyára hasznát veszitek majd Ti, akik a jogi diploma megszerzéséhez közelítetek és esetlek kutatói vagy oktatói pályára vágytok. Hogy még közelebb kerülhessetek válaszaitokhoz, egy már doktoranduszként tanuló társatoktól, Papik Orsolyától kérdeztünk hasonlókat.
• Mi a legjobb a jogász PhD-ben? Miért érdemes leginkább egy mesteren végzett hallgatónak jelentkezni?
A jogászi szakma telített, ezért álláspontunk szerint a specializáció rendkívül fontos a jogászi karrier szempontjából. Ennek egy remek eszköze a PhD képzés illetve maga a PhD-dolgozat. Ezáltal a hallgató elmerülhet egy általa szimpatikusnak és izgalmasnak tartott témában, úgy hogy témavezetője, az egyetemi oktatók és külföldi képzések révén a lehető legtöbb segítséget megkapja ahhoz, hogy az adott kérdés igazi szakértőjévé váljon.
Másrészről pedig számos hallgató szeretné tudását az egyetem szolgálatába (is) ajánlani, és akár főállásban, akár óraadóként, de átadni a megszerzett ismereteket a fiatalabb generáció számára. Mindeközben munkálkodik az egyetem előmenetelén is.
• Megéri egyébként jelentkezni? Valóban jobb állást kap az illető PhD fokozattal, mint nélküle?
Ez rendkívül összetett, és PhD hallgató lévén még tapasztalatokról nem beszélhetek, de érdemes a kérdést a különböző jogászi hivatások esetén szétválasztani. Véleményem szerint a bírói, jogtanácsosi, közigazgatási életpályán kézzelfogható (fizetés, kinevezés stb.) előnyökkel jár a fokozatszerzés, az ügyvédi szakmában – ahol a verseny a legnagyobb – ilyen kézzelfogható előnyről nem tudok, de természetesen az adott ügyvéd szakmai hírneve, hozzáértése vélhetőleg meghozza a gyümölcsét.
• Mit kell csinálnia egy PhD-snek? Mik a legfontosabb feladatok?
A PhD hallgató feladatai eltérően alakulnak attól függően, hogy az illető nappali vagy levelező tagozaton, esetleg egyéni tanulmányi rendben folytatja-e tanulmányait. Maga a képzés tanrendje és a megszerezendő kreditek megosztása is eltérően alakul. Az abszolutórium megszerzéséhez mindkét tagozaton azonos mennyiségű kreditet kell megszerezni. A levelező képzést folytató hallgatóknak több olyan feladatot kell ellátniuk, ami egyéni időbeosztás kérdése (kevesebb óralátogatás, de több recenziós vagy publikációs tevékenység), amíg a nappali tagozatosoknak jelentős az óralátogatási kötelezettsége is.
Legfontosabb feladata, hogy témavezetőjével történő konzultációnak megfelelően haladjon a kutatási témájával, azzal kapcsolatban igyekezzen publikálni. Mindezek mellett tanszékektől függően kisebb nagyobb arányban, de bekapcsolódik a tanszék oktatói és tudományszervezési tevékenységébe.
• Hogyan zajlik egy PhD-s vizsgaidőszaka és osztályozása?
A képzési terv két részre bontható, tudományos illetve tanulmányi modulra. A tanulmányi modulba tartozó kurzusok értékelése ötfokozatú és a kurzust vezető oktató értékeli (aki sok esetben nem a témavezető), amíg a tudományos modulba tartozó kurzusok jelentős részét a témavezető értékeli, a hallgató adott féléves teljesítménye alapján két illetve háromfokozatú skálán.
• Átlagosan mennyi idő alatt végzik el a képzést?
Véleményem szerint a nappali képzést folytatók az optimális három év alatt megszerzik az abszolutóriumot, a levelezősök esetén ez valamivel több időt igényel.
Maga a fokozatszerzés már rendkívül széles skálán mozog, van, aki a doktori iskolában történő abszolutórium szerzést követő néhány éven belül, van, aki azonban csak 5-10 évvel később írja meg a doktori dolgozatát és szerzi meg fokozatot. Ennek hátterében természetesen sok indok megbújik, családi események stb.
• Mennyi fiatalt vesznek fel egy évben doktorandusznak? Ebből hányan végzik el végül a PhD-t? Sokan feladják vagy ez kizárt dolog?
Nappali tagozatra jellemzően 8-12 embert emlékeim szerint, levelező képzés esetén, ha jól tudom nincs limit.
Ebből sokan – főleg a levelezősök – már az abszolutórium megszerzéséig sem jutnak el elsősorban egyéb munkájuk és elfoglaltságaik miatt. És az abszolutóriumot megszerzők közül sem mindenki jut el a tényleges fokozatszerzésig, így összességében azt mondanám, hogy viszonylag nagy a lemorzsolódás.
• Mi a legnehezebb a PhD képzés során?
Jól gazdálkodni az idővel. 🙂
• Mit tanácsolnál/üzennél a leendő doktorandusz társaidnak útravalóként?
Ne adjuk fel, mert úgy érzem, ez a dolog megéri!
Mi pedig kívánjuk Nektek, hogy fogadjátok meg Orsolya szavait és legyetek sikeres doktoranduszok!
Kép: Pinterest
