Példátlanul komplex kutatásba kezd idén májusban az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport: az öt éven át tartó projekt a családi kutyák egészséges öregedését vizsgálja. A kutatás nem csak a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását teszi lehetővé, de az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul. A kutatók várják a 8 évnél idősebb kutyák gazdáinak jelentkezését!
A Cognitive Ageing in Dogs elnevezésű kutatási projekt az ELTE Etológia Tanszékén indul 2016 májusában, és az emberrel együtt élő kutyák sikeres öregedésének folyamatát vizsgálja viselkedési, genetikai és idegtudományi szinten. „Sikeres öregedésnek” a kutatók azt a jelenséget nevezik, amely esetén a kognitív hanyatlás nem befolyásolja negatívan az életminőséget. A kutatók olyan módszertant kívánnak kidolgozni a legkorszerűbb biológiai módszerekkel, amely kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást.
Mivel a kutya mint társállat számos ökológiai, etológiai és élettani szempontból hasonlít az emberhez, ezért természetes biológiai modellje az emberi öregedésnek. Így lehetséges az, hogy a kutatók céljai között a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítása mellett az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértése is szerepel.
A kutatás többféle problémakör kérdéseire keresi a választ. Kiemelt cél például, hogy a kutatók lefektessék az eddig gyakorlatilag nem létező kutya-neurogerontológia alapjait. Az elmúlt évek családi kutyákon folytatott kutatásainak nagy része kérdőívekkel próbálta felderíteni az öregedés velejáróinak előfordulási gyakoriságát és súlyosságát. Ezek a tanulmányok általában a viselkedés szintjén megfigyelhető hanyatlás leírására korlátozódtak, az ezt kiváltó, kognitív funkciókat érintő változásokat azonban nem vizsgálták. Az öregkori betegségtünetek előfordulását eddig csak laboratóriumi kutyákon (beagle fajtán) vizsgálták, a hazai kutatók azonban családi kutyák esetében írják le az öregedés során megjelenő memória- és végrehajtófunkció-zavarokkal járó neurális elváltozásokat.
Az idős kutyákat a kutatás során az emberekhez hasonlóan csoportosítják és diagnosztizálják. A 11-12 éves kutyák közel harmada, a 15-16 éveseknek pedig körülbelül 70%-a a humán időskori demenciának megfeleltethető kognitív zavarokat mutat. Ilyenek például a térbeli tájékozódás zavarai, a szociális viselkedéssel kapcsolatos rendellenességek (pl. családtagok felismerésével kapcsolatos problémák), az ismétlődő (sztereotíp) viselkedések, jellemző az apátia, a megnövekedett ingerlékenység, az alvás-ébrenlét ciklus felborulása, a szobatisztasággal kapcsolatos problémák, valamint a feladatok utasításra történő végrehajtásának csökkent képessége. Az új diagnosztikai eszköz nagy érdeme, hogy az állatorvosok számára is megkönnyíti a terápiák közti választást, a prognózis felállítását.
A kutatás másik fontos vetülete az életmódbeli és genetikai kockázati tényezők, illetve az öregedés védőfaktorainak vizsgálata. Mivel társállatként ugyanazok a káros környezeti tényezők érik a kutyákat, mint az embereket (vegyszerek, levegőszennyezés, zajártalom, mozgáshiány, ingerszegény életmód, stb.), ezért ők számos, laboratóriumi állatokon nem kielégítően modellezhető jelenség vizsgálatát is lehetővé teszik.
Emellett a kutatók azt is vizsgálják, miért öregednek másképp a kis és a nagy termetű kutyák. A kutyafajták élettartama ugyanis elsősorban testméretüktől függ. A nagyobb (70-80-kg-os) kutyák átlagosan 7-8 évet élnek, 6 évvel kevesebbet, mint a 10-20 kg-osak. A fajtatisztaság szerepe sem elhanyagolható tényező, hiszen azonos testméretű kutyák közül a keverékek tovább élnek. A testmérettel és fajtatisztasággal összefüggő élettartambeli különbségek biológiai hátterének feltárása jelentősen segítheti az öregedést befolyásoló, feltehetően főként genetikai faktorok azonosítását. A nagy egyedszámú idős kutyapopulációk a testméret mellett viszont egyéb, az emberi élettörténetek szempontjából releváns paraméterek alapján is csoportosíthatók (például a napi mozgás és tréning mennyisége, a család mérete, a lakókörülmények szerint).
A kutatók háromféle megközelítést alkalmaznak a kutyák kóros és normális öregedési folyamatainak minden korábbinál alaposabb leírásához. Az egyik az idegtudományi megközelítés, amely során az ELTE-s kutatócsoport által kifejlesztett, a világon sehol máshol nem használt funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatot (fMRI) használnak különböző korú kutyák agyi aktivitását auditoros és vizuális ingerek feldolgozására. Fiatal és idős, illetve sikeresen és nem sikeresen öregedő kutyák alvási EEG mintázatának összehasonlításával vizsgálják a kognitív funkciók és egyes hullámtartományok arányát, illetve más EEG paraméterek kapcsolatát.
A másik megközelítés a genetikai kutatás, amely során kidolgozzák az öregedést jellemző génexpressziós profilt, azt vizsgálva, hogy az öregedés során milyen epigenetikai változások történnek. Mivel az epigenetikai mechanizmusokat környezeti faktorok is befolyásolják, a kutatók fontosnak tartják, hogy a korábban kérdőívvel gyűjtött élettörténeti információkat, életmód-jellemzőket is bevonják az elemzésekbe.
Végül a viselkedésmérés során a szakemberek többek között GPS-szel követik az automatikus szociális interakciókat, emellett használnak szemmozgás-követő (eye-tracking, ET) berendezést, a kognitív képességeket pedig érintőképernyővel mérik majd.
A projektet az Európai Kutatási Tanács támogatja. Kubinyi Enikő, a kutatócsoport vezetője, az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC), fiatal kutatóknak szóló 2015-ös Starting Grant pályázatán 1,2 millió eurós támogatást nyert el.
A kutatás részeként több mint száz idősödő kutya életét követik négy éven át. Ehhez várják 8 évnél idősebb kutyák gazdáinak jelentkezését, akik rendszeresen részt vennének a Szenior Családi Kutya Program vizsgálataiban. Jelentkezni a következő e-mailcímre írva lehet: seniorfamilydogproject@gmail.com, a Családi Kutya Program Facebook-oldala ezen a linken, a KutyaEtológia Facebook-csoportja pedig ezen a linken található.
Forrás: etologia.elte.hu, index.hu, nol.hu
Képek forrása: etologia.elte.hu, index.hu
