Íme 2016 legizgalmasabb tudományos témái

A Science magazin összegyűjtötte azokat a tudományos kutatásokat, amelyek a legígéretesebbeknek tűnnek 2016-ban. Mikroműholdaktól a rakétákig, a génszerkesztésen és az ősi genomok vizsgálatán át izgalmas utak előtt állnak a tudósok.

Ha minden a tervek szerint halad, akkor 2016-ban pontosabb időjárás előrejelzésekkel találkozhatunk: a hagyományos műholdak helyett cipősdoboz méretű mikroműholdakat bocsátanának az űrbe. Ezek nagy előnye, hogy precízebben mérnek, mert alacsonyabban keringenének hagyományos társaiknál, illetve olcsóbbak is náluk.

India a nemrég lezajlott párizsi klímakonferencián tett ígéretet arra vonatkozóan, hogy 2030-ra áramszükségletének 40 százalékát megújuló forrásból teremti elő, így a távol-keleti ország is beállhat a “zöldek” közé. Az átállás szinte elkerülhetetlen, ugyanis India rendelkezik a Föld harmadik legnagyobb szénkészletével, így a légszennyezés mértékében lassan utoléri Kínát.

Vége az egyszer használatos rakéták korának, előzetes tervek szerint az újak a műholdak pályára juttatása után nem zuhannának bele az óceánba, hanem épségben visszajutnának a Földre – vagy legalábbis egy részük.

Az AIDS fertőzés kockázatának kitett, de még egészséges személyeket megelőzésképpen antiretrovirális gyógyszerrel kezelnék, így megakadályozható mind az AIDS kifejlődése, mind a továbbfertőzés.

A génterápiát felváltaná a génszerkesztés: ennek lényege, hogy nem gének hozzáadásával próbálnák a tudósok meggyógyítani a betegeket, hanem a meglévő géneket szerkesztenék át. Mivel azonban a módszer lehetőséget adhat az emberi embriók módosítására, etikai szempontból még sok vizsgálatot igényel.

Felfedezhetik a Higgs-bozon szuperpartnereit: ez egy rendkívül kis tömegű, ezért még fel nem fedezett részecske. A fizikusok szerint elképzelhető, hogy ez alkotja a sötét anyagot.

Megépülhetnek a sztellarátor típusú fúziós berendezések, melyek kecsegtetőbb lehetőségeket ígérnek a dél-franciaországi Aix-en-Provence-ban épülő (a világ legnagyobb) kísérleti fúziós reaktoránál: ilyenekkel találkozhatunk a németországi Greifswaldban, vagy ilyen az amerikai Helically Symmetric Experiment (HSX) vagy a japán Large Helical Device (LHD).

Eddig a mitokondriális vizsgálatok játszottak vezető szerepet emberiség múltjának feltérképezésekor, ám az utóbbi két évben a kutatások inkább a fellelt ősi embermaradványokból kinyert teljes genomok vizsgálatára irányulnak. Az ősi és a mai népcsoportok teljes génállományának összehasonlítása ugyanis több információt árul el az adott személy vagy közösség vándorlásáról és evolúciójáról.

Közel járunk a végtagpótlásokat borító mesterséges bőr feltalálásához is a legújabb kutatások nyomán előállított hajlékony elektronikával.

Bár a napelemek manapság még mindig kuriózumnak számítanak – leginkább borsos áruk miatt -, a tudósok már ezen is túlléptek: a szerves és szervetlen alkotóelemeket egyaránt tartalmazó perovszkit-napelem előállítási költsége jelentősen kevesebb lehet a jelenleg leginkább elterjedt szilíciumos napelemekénél, és hatásfoka már most megközelíti a napelemét (10%), de a legjobb perovszkit-napelemek akár tízszer annyi napenergiát képesek elnyelni, mint előde.

Egy biztos: a tudósok 2016-ban sem tétlenkednek, és ha csak a negyedét sikerül megvalósítani a fenti terveknek, máris előbbre van az emberiség.

Forrás: origo.hu

Kép forrása: scilogs.com