Regisztráljatok a Magyar Tudomány Ünnepének ismeretterjesztő előadásaira: tudományos módszerekről, virtualitásról, digitalizációról, menekültválságról, az iszlám államról, az iszlámról és Európáról, oltásellenességről… Adj egy estét a tudománynak, és kérdezz akadémikusoktól!
Barnabás Beáta, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkárhelyettese szerint: „A ránk zúduló információáradatban nehéz eligazodni, nehéz megkülönböztetni a hiteles információkat a megbízhatatlan vélekedésektől. Felismerjük-e a helyes döntések alapjául szolgáló megbízható tudás határait? A Magyar Tudomány Ünnepén a Magyar Tudományos Akadémia közös gondolkodásra hívja a társadalmat”
A program mottója: „A tudomány evolúciója – a valós és a virtuális világok”. Idén a következő kérdések köré szerveződik a rendezvény: Miként fejlődnek és finomodnak a tudomány módszerei? Mi tekinthető hiteles tudományos eredménynek, és mi tartozik az áltudományok világába?
A nyitóelőadás témája is ilyen témával fog foglalkozni: November 9-én, Szegeden, Lovász László az MTA elnöke megmutatja a tudományos módszer lényegét, a tudomány szépségét, erejét, ugyanakkor a határait is.
Idén megújul az ünnep, a szervezők sokkal több laikus érdeklődőt szeretnének elérni, megpróbálják közérthetővé tenni a tudomány álláspontját.
Az Akadémia Székházában a megszokott kettő helyett kilenc nagyobb ismeretterjesztő előadás lesz, melyek zöme este 6-kor kezdődik. A 45 perces előadások után a közönség kérdéseire válaszolnak az előadók.
Szó lesz például Magyarország népességének várható alakulásáról, a migrációról, az iszlám és a nyugati világ kapcsolatáról, az élelmiszer-biztonságról, a védőoltásokhoz való viszonyról. Ezek mellett téma lesz az 5G-s mobilhálózatok jövője vagy az is, hogy miért állunk antikopernikuszi fordulat előtt a biológiában.
Az Orvosi Tudományok Osztálya minikonferenciát szervez a placebohatásról, ahol terítékre kerül a homeopátia, a történészek pedig a Horthy-korszak szellemi életében lényeges szerepet játszó konzervatív társadalomtudósok politikai válaszútjával foglalkoznak.
A Székházban rendezett előadások november 10-én kezdődnek, a részvételhez előzetes regisztráció szükséges. A részletes programot és a regisztrációs lehetőséget itt találjátok.
A Magyar Tudományos Akadémia hatalmas, közel félszáz kutatóintézetből álló kutatóhálózatot működtet, ahol folyamatosan nemzetközi szintű eredmények születnek. Ezek az intézmények megnyitják kapuikat, és országszerte interaktív laborlátogatásokon, előadásokon, bemutatókon vehettek részt.
Például az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja „Őseink nyomában” címmel szervez fotó- és poszterkiállítást a napjainkban új lendületet vett magyar őstörténet-kutatás legújabb eredményeiből. A Wigner Fizikai Kutatóközpontban már hagyomány, hogy várják a középiskolás diákokat, hogy bemutatják nekik a laboratóriumokban folyó munkát.
Érdemes Budapesten kívüli helyszínekre is ellátogatni. Debrecenben például a digitális nemzedékekről, Pécsett a klímaváltozás hazai erdőkre gyakorolt hatásairól, a határon túl, Kolozsváron pedig az Erdélyi Fejedelemség korának társadalmi és gazdasági viszonyairól tudhattok meg többet.
A főtitkárhelyettes szerint a programok lehetőséget adnak arra is, hogy megismertessék a fiatalokkal a legújabb kutatási eredményeket. Céljuk, hogy népszerűsítsék a fiatalok számára a kutatói pályát, ezért a diákoknak külön előadásokat is szerveznek.
Emellett meg szeretnék szólítani „a gazdasági vonalon érdekelteket és a nagyvállalatokat is. Erre alkalmat ad A tudomány megrendelői című program, amelynek keretében arra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy hogyan kapcsolódnak össze a jelenben és a közeljövőben a kutatási szempontok a felhasználói igényekkel.”
Kép: www.budapest.com
