Szakmai szemmel – Migráció „színes köntösben”

Nagyjából minden sajtóorgánum foglalkozik a menekültkérdéssel: hogy éppen ki hogy nyilatkozott, vagy hogy melyik országba hányan érkeztek éppen aznap, és a megoldásra vonatkozó javaslatokról. Megnéztük szakmai szemmel ennek médiareprezentációját, különös tekintettel a médiában megjelenő fotókra. A hírek többsége rövid, lényegretörő, és más  sajtóanyagából vagy az MTI-től származik. A megszólalók általában politikusok, rendvédelmi szervek, szóvivők stb., maguk az alanyok, akikről szó van, nagyon ritkán kapnak szót. 

7359_21431682931Habermas fogalmával élve, ezek a hírek „színes köntösben” jelennek meg: figyelemfelkeltő, szenzációhajhász címekkel és botrányos, személyes történetekkel, melyek nem mindig fedik le a valós történéseket. A cél sajnos nem mindig a tájékoztatás, hanem a profitorientáltság: a fogyasztás.

A legnagyobb probléma szerintem az, hogy éppen emiatt a háttéreseményekről és a miértekről nagyon kevesen számolnak be – hogy pontosan kik is jönnek, és hogy vajon miért stb., az már kevés helyen szerepel…

A témával kapcsolatosan megjelent képeket vizsgálva és a “fogyasztás” előtérbe helyezése kapcsán Susan Sontag gondolataira hagyatkoznék. A  szenvedés képeken való bemutatását a meztelen testeket ábrázoló festményekkel állítja párhuzamba, szerinte mindkettőre ugyanolyan igény van a nézők felől. A fénykép bemutató jellegét hangsúlyozza, mely a realizmus óta egyre nagyobb teret hódít, ez az irányzat „megengedte” a kellemetlen tények bemutatását. A fénykép egy rabul ejtett élmény, a fényképezés aktusa mindig a hatalom érzetét kelti, mert fényképezni annyi, mint birtokba venni a tárgyat. A fénykép az embert tárggyá minősíti, lefotózni valakit pedig annyi, mint erőszakot követni el ellenük, mert a fotó úgy láttatja őket, ahogyan ők sose látnák saját magukat.

Bicske, 2015. szeptember 3. Rendõrök lefognak egy férfit a bicskei vasútállomáson, ahol leszállították az illegális bevándorlókat a Budapestrõl Sopronba tartó vonatról 2015. szeptember 3-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán

10056983_4efc0683f9776d53722bbee3aaaa9146_wm

 

 

 

 

 

 

 

Sontag szerint egy kép csak addig megrázó, amíg valami újdonságot közöl, tehát az egyre emelkedő ingerküszöbünk miatt minél inkább sokkolóbb képekre van szükség a médiában (is).

image

migr_demo_police_bicske

 

 

 

 

 

 

 

 

afgán-menekült-gyerekek-kabulban_ap1-e1347887266444

Elég nagy port kavartak nálunk a kormány plakátjai – és az erre válaszul adott ellenplakát kampány is, melyek egyáltalán nem sokkolóak vizuálisan, mivel csak írást tartalmaznak. Így összevethető a verbális és a vizuális kommunikáció kifejező ereje.

20150912anegla-merkel-szelfi-selfie-menekult

Chatman egyik tanulmányában az irodalmi nyelv kifejezőerejét hasonlítja össze a film vizuális megjelenítésével. Szerinte a filmkép nem tud állítani, csak bemutat, tulajdonságokat közöl. Ezzel szemben a regény képes állítani, és egy dologra fókuszálni.

Ez az állítás véleményem szerint a médiára levetítve nem teljesen igaz. A nyelv által valóban pontosabban ki lehet fejezni dolgokat, mint egy-egy képpel. Viszont ma már vizualitás nélkül tulajdonképpen semmi sem létezik, például a fotó alátámaszthat egy-egy állítást. Az alábbi képen Angela Merkellel készít szelfit egy menekült férfi: a kép sokkal erősebb érzelmeket vált ki belőlünk, mint az előző mondat elolvasása.

 

A World Press fotókiállítás második helyezett képe is ezzel a kérdéssel foglalkozik. A kimentett hajótörötteket ábrázolja egy mentőcsónakban, Líbia partjaitól északra 35 km-re egy olasz haditengerészeti fregattról.

 

Fontosnak tartom, hogy ezekkel a fotókkal felhívják a figyelmet társadalmi kérdésekre, problémákra. Viszont ilyenkor mindig eszembe jut az a kérdés, hogy ezzel valóban segít-e valaki?

Készült egy 2014-es felmérés is, mely a médiareprezentációt vizsgálja. Ezt itt találjátok.

 

Forrás:

Jürgen Habermas. A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása V. A nyilvánosság társadalmi struktúraváltozása

Susan Sontag: A szenvedés képei

Seymour Chatman: Amire a regény képes de a film nem (és fordítva)

Kép: hvg.hu, nol.hu, origo.hu, nepszava.hu, index.hu

 

  • Saboteur777

    Biztos, hogy WordPress akart az lenni? :)