A hét tudományos hírei hidegrekorddal, egy magyar fiatal NASA-beli sikerével, és számos más érdekes infóval.
A héten beköszöntött a december. Elég volt kinézni az ablakon, hogy lássuk, bizony már itt a tél: hóviharral a Kékestetőn, ónos esővel a fővárosban, ami a Normafán katasztrófahelyzetet okozott, és fák dőltek ki az eljegesedés következtében.
De nem csak nálunk, Európában is zord idővel köszöntött be a tél. Tegnapelőtt hajnalban az oroszországi Nyenyecföldön megdőlt a kontinens hidegrekordja: -50,6 fokot mértek. Azt gondolhatnánk, hogy az isten háta mögötti orosz sztyeppéken megszokás ez a hőmérséklet, a ritka hideg időjárás azonban meglepte a meteorológusokat is. Az évnek ebben a szakában a térségben „mindössze” a -20, -30 fok a megszokott. A mostani hidegért az elmúlt hónapban lehullott hómennyiség a felelős, hivatalos adatok szerint 66 cm-es hótakaró borítja a felszínt. Az abszolút európai hidegrekord egyébként -58,1°, amit 1978-ban mértek Uszty Shugorban.
Nem mindennapi élményben lehet része az ELTE IK másodéves hallgatójának. Pais Gergely egy nemzetközi diákcsapat tagjaként látogatott ki a NASA John F. Kennedy Space Centerbe, ahol az Orion űrhajó tesztrepülését követhették végig. Gergely és csapata a Space App Challange nevű ötletversenyen, kategóriájukban 25 csapat közül bizonyultak a legjobbnak, az intelligens űrhajós sisak tervével. Mintha egy sci-fi válna valósággá: a sisak szemkövetéses, hangvezérléssel is irányítható, így 360 fokos tájékozódást nyújt, a környezetben lévő tárgyakról információt tud lehívni vele az űrhajós, valamint képes vezeték nélküli videóhívás létesítésére is. A versenyre több mint 8 ezer versenyző, csak nem 700 projektet nevezett különböző kategóriákban. Pais csapattársait a Finnországban töltött Erasmus féléve idején ismerte meg.
A Nature és 48 más nemzetközi folyóirat úgy döntött, ingyen elérhetővé teszik cikkeiket. Magán előfizetők 1997-ig, az intézményi előfizetők pedig 1869-ig visszakereshetik a megjelent folyóiratokat. A cikkekhez vezető linkeket az előfizető könyvtárakon keresztül lehet elérni. A tanulmányokat csak olvasni lehet, letölteni, kinyomtatni és fénymásolni nem.
Újabb rangos elismerést kapott egy ELTE-s oktató. Sebestyén Zoltán Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet vehetett át december 4-én a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetében. Az elismerést minden évben olyan matematikusok között osztják ki, akik az Acta Scientiarum Mathematicarum folyóiratban magas szintű publikációs tevékenységet folytattak. Sebestyén Zoltán az elmúlt négy évtized során 17 cikket publikált a folyóiratban, ezek közül három az operátor momentum problémával kapcsolatos alapvető eredményeket tartalmaz, amely szorosan kapcsolódik Szőkefalvi-Nagy Béla kutatásaihoz. Az érem átadása után Sebestyén Zoltán „Nemkorlátos operátorok Hilbert térben” címmel tartott előadást az Intézetben.
Együtt a szőrmék ellen? Ismét Facebook kampányt indított Szabó Balázs. Az ELTE BTK amerikai irodalom tanára a pár hónapja megjelent versőrület után, most az állati szőrmék ellen emelte fel a hangját. Szabó a Kossuth rádiónak úgy nyilatkozott “magánemberként úgy gondolta, szükséges, hogy az emberek megértsék, a szőrme és a belőle készült kiegészítők abszolút nem divatosak, sőt ciki a viselésük.” A valódi szőrmék helyett, ha már annyira kiengesztelhetetlenül vágyunk eme ruhadarabok után, válasszuk inkább a műszőrméket, amely szinte teljes mértékben egyenértékű az állati szőrmével. A kampány A szőrmének arca van elnevezést kapta és állatvédő szervezetek is támogatják.
(Forrás: karpatinfo.net, hvg.hu, mno.hu, u-szeged.hu, hirado.hu)
(Kép: deviantart.com)
