ELTE-s oktatók és kutatók az MTA-n

A Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűlésének lezajlása során Lovász László, az új elnök mellett számos más tisztséget is ELTE-s vonatkozású koponyák töltöttek be. Cikkünkben most őket szeretnénk röviden bemutatni.

Többen közülük ma is szervesen részt vesznek az Eötvös Loránd Tudományegyetem életében, s mindannyian az ELTE alumnusai. Május 6-ától kezdve pedig az Akadémia életében is fontos pozíciókat töltenek be. Nézzük hát, kikről beszélünk.

 

Az új főtitkárhelyettes Barnabás Beáta Mária lett, akit 56,2 százalékkal szavaztak meg. A fővárosi születésű biológus, biotechnológus 1967-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd 6 év elteltével középiskolai tanári diplomát szerzett. Doktori disszertációját 1976-ban védte meg. Kutatói munkásságát a martonvásárhelyi MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetben kezdte meg, amelynek 1989-es sejtbiológiai osztállyá alakulásakor vezetője lett 7 évig. Ugyanebben az évben szerezte meg az Akadémián mezőgazdasági doktori címét. Kutatásai mellett oktatói munkát is végzett egykori egyetemének Növényszervezettani Tanszékén: 1988 címzetes egyetemi docens, 4 évvel később címzetes egyetemi tanár lett, majd 1996-ban habilitált. Az MTA 2007-ben választotta levelező, majd 2013-ban rendes tagjai közé. Számos díjat nyert el, mint például 2012-ben a Széchenyi-díjat; emellett 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. Az 1980-as években megkezdett külföldi munkássága révén, amikor a Floridai Egyetemen és a Wageningeni Egyetemen is vendégkutató volt, több külföldi szervezetnek szintén tagja. Több mint 300 tudományos publikáció szerzője, illetve társszerzője. Életrajza itt érhető el: http://bit.ly/T8t2P8.

 

A természettudományok alelnöke 67 százalékos többséggel Szász Domokos lett ismét, hiszen az elmúlt 3 évben szintén ő töltötte be a tisztséget.  A fővárosi születésű matematikus szakterülete a dinamikai rendszerek, a sztochasztika és a matematikai statisztikus fizika. A BME-n ma is a Sztochasztika Tanszéken tevékenykedik, illetve 1999-től 2005-ig a tanszéket magába foglaló Matmatikai Intézet igazgatója is volt. Felsőfokú tanulmányait az ELTE TTK matematika szakán végezte, ahol 1964-es diplomázását követően a Valószínűségszámítási Tanszék tanársegédnek nevezték ki. Három évvel ezután megszerezte doktori címét, majd 1968-tól három évig a Lomonoszov Egyetemen tanult Moszkvában, így felhagyott tanársegédi munkájával. Hazatérése után a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutatóintézetének munkatársa, s 1993-ban igazgatója lett, amikor már három éve levelező tag volt. Ezt kövezően két évvel az Akadémia rendes tagjává választotta. 2000 és 2003 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott, s emellett számos díjat nyert el, mint például 1984-ben az Akadémia Díjat vagy 2005-ben a Széchenyi-díjat. Hazai tudományos tevékenysége mellett számos külföldi egyetemen volt vendégprofesszor és -kutató: járt a Princetonon, a Dartmouth College-ben, a Római Egyetemen, a Goethe Egyetemen és a Rutgers Egyetemen. 2011-ben professor emeritusszá avatták. Életrajza itt található: http://www.math.bme.hu/~szasz/cv.html.

 

Freund Tamás lépett az élettudományi alelnök szerepébe 70,2 százalékos szavazati többséggel. A zirci születésű neves neurobiológus egyetemi tanulmányait eredetileg Szegeden kezdte meg 1978-ban a József Attila Tudományegyetem biológia szakán, majd egy év múltán a fővárosi Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta, ahol 1983-ban végzett. Ezt követően egy évvel szerezte meg doktori címét. Diplomázását követően a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Anatómiai Intézetének ösztöndíjasa, majd tudományos munkatársa lett. A Magyar Tudományos Akadémiával először 1990-ben került kapcsolatba, amikor a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet osztályvezetője, majd ezután négy évvel helyettes igazgatója, 2002-ben pedig igazgatója lett. Az igazgatói kinevezés után egy évvel oktatói munkát is vállalt, a PPKE Neurobiológiai Tanszékének vezetője lett. 1986-ban a biológiai tudományok kandidátusi, hat évvel később pedig akadémiai doktori értekezését védte meg sikeresen. Az MTA ezt követően hat évvel levelező, majd 2004-ben rendes tagjává avatta. Hazai kutatásai mellett számos külföldi egyetemmel tart kapcsolatot: megfordult az Oxfordon, a Rutgers Egyetemen, a Pasteur Intézetben, a Freiburgi Egyetemen, a Lundi Egyetemen, illetve a San Diego-i és a Los Angeles-i Egyetemen. Emellett több külföldi szervezet tagja. Elnyert díjainak sora szintén hosszú, ide tartozik például az 1997-es Akadémiai Díja, a 2005-ös Széchenyi-díja vagy a 2007-es Semmelweis-díja és -emlékérme. Munkássága során vizsgálta többek között a Parkinson-kórt és az epilepsziát, valamint kutatócsoportjával leírta a kannabisz agyban lezajló hatásmechanizmusát. Több mint kétszáz tudományos publikáció fűződik nevéhez. Életrajza részletesebben itt olvasható: http://bit.ly/1iSsvFX.

 

Az új társadalomtudományi alelnök Vékás Lajos lett 57,1 százalékkal. A kolozsvári születésű jogtudós egyetemi tanulmányait 1958-ban kezdte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán, ahol öt év múlva meg is szerezte jogi doktorátusát. Ezután hat évvel ügyvédi-jogtanácsosi szakvizsgáját is letette. A diplomázás után elkezdett oktatni egyeteme Polgári Jogi Tanszékén, ahol a mai napig is jelen van immár professor emeritusként. Az említett tanszéket 1999-ig vezette is, emellett 1990-ben az ELTE rektorává választották három évre, amelyet megelőzően 1987-től a rektorhelyettesi tisztséget töltötte be. Rektori megválasztásával azonos évben vált a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, majd 1995-ben már rendes tagként szerepelt. Ezt megelőzően 1976-ban védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, majd nyolc évvel később akadémiai doktori értekezését. Számos díjat nyert el életpályája során: többek között 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2004-ben pedig Széchenyi-díjas lett. Külföldi munkássága során 1986-ban egy évig a Heidelbergi Egyetemen tanított vendégprofesszorként, 1992-ben pedig a Collegium Budapest alapító rektora lett. Életrajza az alábbi címen érhető el: http://bit.ly/TaNb7l.

 

Szabó Miklóst 59,7 százalékos szavazati többséggel társadalomtudományi elnökségi taggá választottak, így az Akadémia Közgyűlésein ő fogja képviselni a társadalomtudományokat. A szombathelyi születésű régész 1958-ban kezdte meg felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának régészet-latin szakán, ahol öt évvel később meg is szerezte tanári diplomáját. Ezt követően két évvel, 1965-ben doktorált. Diplomájának megszerzését követően pályáját a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársaként kezdte meg annak régészeti osztályán, majd később a Szépművészeti Múzeum antik osztályára került. Itt először muzeológusként, majd tudományos titkárként dolgozott, mígnem 1985-ben főigazgatóhelyettesi kinevezést kapott. Eközben 1973-tól az ELTE-n kezdett tanítani, ahol tizennégy évvel később főállású oktatóvá vált, így feladta múzeumi karrierét. 1989-ben az Ókori Régészeti Tanszék vezetőjévé vált, amelyet a mai napig is visel. Az előző jogtudóshoz hasonlóan szintén az ELTE rektora volt, méghozzá pont Vékás Lajos után 1993-tól hat éven keresztül. Ezt megelőzően 1991-től rektorhelyettesként működött. Mindeközben 1994-től 11 évig az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének igazgatói posztját is ő töltötte be. Időben kicsit visszalépve 1980-ban sikeresen védte a történettudományok kandidátusi, majd hét évvel később akadémiai doktori értekezését. Később 1995-ben az Akadémia levelező tagjává, majd hat év múltán rendes tagjává választotta. Magyarországi sikerei mellett számos külföldi szervezet tagja, illetve több egyetemen is megfordult vendégprofesszorként, mint például a Sorbonne-on vagy a Dijoni Egyetemen. Rengeteg díjat és kinevezést kapott: 2007-ben nyerte el a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2011-ben pedig Széchenyi-díjas lett. Életrajza itt található meg: http://bit.ly/1j2heau.

Az öt kiemelt tudós mellett még számos ELTE-s vonatkozású oktató és kutató nyert el új tisztségeket és  tagságokat. A további kinevezéseket a Magyar Tudományos Akadémia honlapján található hivatalos cikkben olvashatjátok.

(Fotó: mta.hu, origo.hu és owl.hu)