A magyar állam és az Európai Unió támogatásával megvalósuló, 2012. április 1-jével induló Nemzeti Kiválóság Program egymilliárd költségvetésű A1 részét mutatták be május 29-én, a Wekerle Sándor Alapkezelő épületében.
A program A1 nevet viselő részének fő célja, hogy a kutatói életpálya minden szakaszában nemzetközi színvonalú támogatást nyújtson a kimagasló tehetségű hallgatóknak és a kiváló oktató-kutatóknak a műszaki- , a természettudományok, a matematika és az élettudományok területén.
A rendezvényt Hidas János, a Wekerle Sándor Alapkezelő főigazgatója nyitotta meg, aki köszöntő beszédében a programot kiemelt projektnek nevezte, és hangsúlyozta, hogy a napjainkban zajló válságra értékeken és önerőn alapuló választ kell adni. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter beszédében az érvényesüléssel szemben a tudás elsőbbsége mellett emelt szót, s elmondta, hogy a projekt az állam részéről anyagi ösztönzést kíván adni, mivel alig akad ma olyan kutató, aki megteheti, hogy teljes munkaidejét a kutatásnak szenteli.
A projekt keretén belül benyújtott pályázatok elbírálására felállították a Magyary Zoltán közigazgatás-tudósról elnevezett kuratóriumot, amelynek feladata Kis Norbert helyettes államtitkár elmondása szerint a kiválóság felismerése és pályára állítása. A rendezvényen a kuratórium tagjai, többek között Nagy Dávid HÖOK-elnök és Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke, átvehették megbízóleveleiket.
Kis Norbert a stratégiai fejlesztésről beszélve a felsőoktatás jelenlegi helyzetét az áttérés, a változás korszakaként jellemezte, és az erőszerzési, önfenntartási képesség erősítésére, a versenyképesség minimum szinten tartására, illetve a program missziós feladatára hívta fel a figyelmet.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke kifejtette, égető szükség van a programra, amely akkor lesz valóban nevéhez hű, ha tényleg a legkiválóbbak kapják a támogatást. A tehetség kibontakozását olyan folyamatnak írta le, amelynek feltétele az ösztönző intézményrendszer, az inspiráló környezet és a kritikus tömeg. Véleménye szerint a tudás egy folyamatosan megújuló erőforrás, amelyhez egyaránt hozzátartozik a fenntarthatóság, a versenyképpesség, a kiváló kutatók és a stabil intézményrendszer. Pálinkás biztosított arról, hogy az MTA megadja a programnak a szükséges támogatást.
Kollár László Péter, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) elnöke a tudóstámogatás kapcsán felhívta a figyelmet a mobilitás fontosságára: „Örülnünk kell annak, hogy tudósaink kimehetnek külföldre, mert tapasztalataikat itthon sikeresen kamatoztatják“-jelentette ki az elnök, utalva a program egyik általános céljára, amely szerint hazacsábítanák a külföldön működő magyar kutatókat.
Az információs nap záró előadásaként Hidas János mutatta be részletesen a programot, amelynek főbb tevékénysége az ösztöndíj rendszerre, az alumnira és különböző szolgáltatásokra terjed ki. A projekt két szakaszban valósul majd meg: az A1-ben, amely az egész ország területére érvényes, és az A2-ben, amelyre 5, 5 milliárd forintot fordítanak, és Budapest valamint Pest megye nem vesznek részt benne.
A Nemzeti Kiválóság Program keretén belül eddig két ösztöndíjprogram indult el: a Magyary Zoltán Ösztöndíj Program, amely a mesterszakos és doktorandusz hallgatóknak, valamint a Collegium Talentum Ösztöndíj Program, amely a határon túli magyar anyanyelvű hallgatóknak és oktató-kutatóknak szól.
fotó: kormany.hu (Pelsőczy Csaba)
