Egyedülálló projekt az egyetemen

Magyarországon egyedülálló digitalizálási projektbe kezdett az ELTE Egyetemi Könyvtár. Az alapkatalógus 3300 doboznyi céduláját, és a folyóirat-katalógust digitalizálták. A projektnek még nincs vége.

Az idén 450. jubileumát ünneplő intézmény életében valóban mérföldkőnek számít a Cséka György vezette digitalizálási projekt megvalósítása. A könyvtár állománya több mint másfél millió muzeális értékkel bíró könyvtári egység. Ezeket 2 katalógusba jegyzik fel. Az egyik az alapkatalógus, amit 1989-ig bővítettek, a másik az ALEPH, amit 1989 óta napjainkban is használnak.

Az alapkatalógust 1876-ban kezdték építeni, és bár ma már az ALEPH-be jegyzik az adatokat, a digitalizálás valamint a publikálás pillanatáig folyamatosan használták. A katalógus adatait 3441 dobozban tárolják és egy dobozban közel 300 cédula található. Egy cédula mérete 18 * 23 cm hosszú, így ha az összes cédulát egymás mellé fektetnénk, egy 239,6 km hosszú sort kapnánk. Természetesen a projekt kezdetekor sok vitát váltott ki az, hogy milyen módszerrel vigyék be a számítógépes rendszerbe a cédulák adatait. A kép alapú digitalizálás mellett döntöttek. A legerősebb indok, ami a módszer mellett szólt, az a költséghatékonyság volt. Ezen kívül a gyors feldolgozás lehetősége is ennél az eljárásnál volt biztosítva. Azok a szakemberek, akik ellenezték a képi digitalizálást, azt állították, hogy a katalógus tökéletlen lesz, és a keresési lehetőségek is korlátozottak. Amellett, hogy a digitalizált anyagról később készíthető-e retrospektív másolat pozitív és negatív vélemények is szóltak.

Nem csak a katalógus digitalizálásába fogott a könyvtár, hanem a projekttel egyidejűleg láttak neki a könyvtár ritkaságainak szkennelésének is. A különleges kéziratok, metszetek, portrék, térképek és tájképek digitalizálása jelenleg is zajlik. Megemlítendő, hogy ebből az állományból eddig 7719 képet sikerült számítógépre rögzíteni.

 

Sávoly Boglárka Luca
ELTE Online