Maradona és a nápolyi maffia kapcsolata nem volt egyszerű. Mindkét félnek kedvező volt egy ideig, de aztán konfliktusok születtek. Ettől függetlenül tisztelték egymást a felek, és a mai napig fennáll a szeretet a szereplők között.
Diego Armando Maradona kétségkívül a történelem egyik legjobb labdarúgója. De emellett az egyik legmegosztóbb és az egyik legproblémásabb is.
1984 nyarán Barcelonából áttette a székhelyét Olaszországba, méghozzá Nápolyba. Az átigazolási összeg 6,9 millió font volt. Sok pletyka már arról is szól, hogy ezt az átigazolási összeget ha nem is teljesen, de részben a nápolyi maffia állta. Köztudott, hogy a Camorra tagjai megőrülnek a fociért. A lépés be is jött, hiszen az argentin zseni érkezésével a Napoli kétszer is bajnok lett. Nyilvánvaló, hogy ez nem csak Maradona érdeme, de nagyban hozzájárult a sikerhez. 1987-ben és 1990-ben lett bajnok a déli csapat. Már Nápolyba érkezésekor volt kapcsolata a maffiával, ami később csak szorosabb lett. Barcelonából már úgy jött el, hogy kokainfüggő volt, és előre lehetett tudni, hogy nem leszokni megy Nápolyba, ahol abban az időben minden harmadik ember használt kokaint. Már érkezése évében úgy játszott, hogy meccsek után indult a több napos buli, majd a hét közepén regeneráció és hétvégén megint meccs. Többször látták a maffia tagjaival, de megírni senki sem merte, mert a Camorra megtiltotta az újságoknak, hogy Maradonáról rosszat írjanak. Ezzel is óvták az „arany fiút”.
Második nápolyi évében csoda történt. Addig egyetlenegyszer sem lett bajnok a Napoli, de Maradona vezetésével a csapat felért a csúcsra. Más kérdés, hogy sok csapatban és sok játékosban felmerült egy olyan gondolat, hogy a játékvezetők nagyon segítik a nápolyi csapatot, majd később új autót vesznek maguknak. Ahogy egy nevét elhallgató focista nyilatkozta a La Gazzetta dello Sportnak: „Miért van az, hogy a Napolinak ellentmondásos büntetőket megítélő bírók nem sokkal később lecserélik a Fiatjukat Mercedesre?” Azt, hogy kinek van igaza, nem a mi dolgunk megítélni, de az biztos, hogy a déli maffia keze messzire elér, és az olasz focitól nem idegen a bundázás. De lényeg a lényeg, a Napoli csapata bajnok lett az 1986-’87-es szezon végén. Nápoly városa pedig megőrült. Egész éjjel ünnepeltek az utcákon, ahol a Camorra biztosította a pezsgőt és az ennivalót. Maradonát pedig a Giuliano klán (az egyik legnagyobb maffiacsalád) társaságában látták ünnepelni egy luxusvillában. De az újságok ezekről az eseményekről természetesen egy szót sem írhattak.
A következő évben szintén nagy befolyással volt a maffia a Napoli bajnoki szereplésére. Csak most épp fordítva. A bajnokság legelejétől vezette a tabellát a déli együttes, majd valamilyen oknál fogva az utolsó öt mérkőzésből egyet sem tudtak megnyerni. Olaszországban úgy tartják, hogy ekkor is a bűnszervezet szólt bele a dolgokba, mert ha a Napoli megvédte volna a címét, a maffia fogadóirodái nagyot buktak volna. Ezért szóltak a csapatnak, hogy eresszenek le egy kicsit, és végül „elbukták” a bajnoki címet a Milan ellen. Maradona ezeket a híreket cáfolta, persze mit is tehetett volna? Közben az argentin a maga érdekes stílusával egyre több emberrel kezdett összeveszni a Napoli háza táján. Először az edzőjével, majd az elnökkel, és az edzésekről való elmaradásokkal a szurkolóknál is kezdte kihúzni a gyufát. Következő idényben megint második helyen végzett a csapat, ami azért nem rossz teljesítmény, sőt, megnyerték az első nemzetközi trófeájukat is, 1989-ben UEFA-kupa-győztes lett a csapat. Idény végén hazautazott Argentínába, és azt fogadta meg, hogy a szurkolók inzultálása miatt soha többé nem tér vissza Olaszországba. Ennek a történetnek is két oldala van. Maradona köztudottan kissé üldözési mániás volt, de az is igaz, hogy nápolyi lakását, valamint a családtagjai otthonát néha kicsit átrendezték. Amolyan figyelmeztetésképpen. A Camorránál ez bevett szokás. Végül is ha vonakodva bár, de visszatért Nápolyba, és az 1989-’90-es idény végére olyan formába lendült, hogy újabb bajnoki címet ünnepelhetek a déliek. Ezzel szinte ki is engesztelte a szurkolókat, csakhogy jött az 1990-es olaszországi világbajnokság.
Az argentin válogatott Maradona vezetésével címvédőként érkezett Olaszországba. És szépen is menetelt a torna folyamán, de az elődöntőben a házigazdával találkoztak. A sors fintora, hogy a meccset pont Nápolyban rendezték. Mindkét oldalról ment a nyomásgyakorlás az olasz szurkolókra. Az olasz kormány és olasz szövetség kérte a nápolyi lakosokat, hogy álljanak ki a hazájukért és segítsék a válogatottat. Maradona sem maradt adós a véleményével, ő így fogalmazott: „Az év 364 napján idegeneknek tekintenek benneteket a saját hazátokban, ma viszont azt várják tőletek, hogy szorítsatok az olasz csapatért. Én viszont az év mind a 365 napján nápolyi vagyok.” Utalva ezzel arra, hogy a dél-olaszországi embereket azért erősen lenézik. Igaz, ekkor már nem volt teljesen felhőtlen a kapcsolat Nápoly és Maradona között, de az olasz szurkolók azért válaszoltak Maradonának: „Maradona, Nápoly szeret téged, de Olaszország a hazánk.” Maga a mérkőzés nagy csatát hozott. A házigazda szerezte meg a vezetést, és jó olaszokhoz híven ezek után beálltak védekezni. Argentína egyenlíteni tudott, majd büntetőrúgások után a dél-amerikai válogatott jutott a döntőbe. Az utolsó és győztes tizenegyest pont Maradona lőtte a hálóba. Hiába az azévi bajnoki cím a Napolival, az olasz szurkolók haragudtak Maradonára. Másnap pedig az eleddig szinte érinthetetlen Maradona-családból letartóztatták Diego testvérét, mert gyorsan hajtott egy Ferrarival. Később Argentína elveszítette a döntőt, a bírókat hibáztatták.
1991-ben végül nem teljesen felhőtlenül vált el Nápoly és Maradona. A játékos doppingbotrányba is keveredett, és a maffiával, valamint a szurkolókkal való kapcsolata sem javult. Persze azért ezt úgy kell kezelni, hogy Maradonára Nápolyban a mai napig istenként tekintenek, és még mindig a valaha legmeghatározóbb játékosuk, ezt mutatja az is, hogy sok házon az ő festett arcképe látható. A szerelme valószínűleg sosem fog elmúlni, az idő elteltével Maradonában is csillapodtak az indulatok, és ő is viszontszereti a Napolit és a várost.
Képek forrása: pinterest.com, corrieredellosport.it
