Kubala László az FC Barcelona valaha volt egyik legjobb és legeredményesebb labdarúgója. A magyar focista, akinek érdekében még egy idegen ország diktátora is felemelte a szavát.
Kubala Lászlót talán nem kell senkinek sem bemutatni. De ha mégis: 1927. június 10-én született Budapesten, és a világ egyik legjobb futballistájává vált. Már tízéves korában a 14-16 évesek között focizott, majd 18 évesen leigazolta őt a Ferencváros. Később, mikor besorozták a katonaságba, elmenekült Csehszlovákiába, és szlovák felmenői miatt egyből megkapta az állampolgárságot. Ott Pozsonyban játszott a Slovan együttesében, és pályára lépett a csehszlovák válogatottban is. De végül ott is katonai kötelezettsége volt, így visszaköltözött Magyarországra. A Fradi és a Vasas közül végül a Vasast választotta, valamint játszott a magyar nemzeti tizenegyben is. A kommunista hatalomátvételt követően Olaszországba, majd Spanyolországba szökött. Ezért a húzásáért az MLSZ kérte a FIFA-t, hogy tiltsák el Kubalát a futballtól. Ez meg is történt és kétéves eltiltást kapott. Olaszországban alakított egy csapatot a helyi magyarokból, és velük járta Nyugat-Európát, bemutató mérkőzéseket tartva; majd Spanyolországban, Katalóniában figyeltek fel Kubalára, és a Barcelona le is igazolta. Mindez 1950-ben történt, amikor még tartott Kubala eltiltása. Az FC Barcelona a spanyol szövetség segítségét kérte az ügyben, ami egészen Francisco Franco spanyol diktátorig jutott. Igaz, hogy nem kedvelte a katalánokat, de az ő közbenjárásával sikerült eltörölni az eltiltást és véghezvinni az igazolást. Ahogy a diktátor mondta: „Nem a Barca miatt tettem, hanem a kommunista magyarok ellen.”
Katalóniában és az FC Barcelonában egyből megszerették a magyar csatárt, aki egészen elképesztő dolgokat mutatott már az edzéseken is. Senki nem tudta elvenni tőle a labdát, lövéseivel pedig nem tudtak mit kezdeni a kapusok. Egyre népszerűbb lett a Kubala László által vezetett Barcelona, és első évében egyből kupagyőztes lett csapatával. Abban az időben a csapatról úgy nyilatkoztak, hogy „Mindegyik tehetséges játékos, azonban nincs még egy olyan, mint Kubala.” Második évében öt darab kupát nyert a katalánokkal, mégsem a csapatról beszéltek, hanem a magyar sztárról. Azóta megismételhetetlen dolgokat művelt a pályán. A Sporting Gijon elleni 9-0 arányú győzelem során hét gólt szerzett. Azóta nem volt ilyenre példa. De volt olyan is, hogy öt gólig jutott, valamint tizennégy alkalommal szerzett mesterhármast, például a Manchester United is kapott egy triplát Kubalától. A következő években a magyar csatárt betegségek és sérülések hátráltatták, ez annak is volt köszönhető, hogy a védők csak szabálytalanul tudták megállítani. Az 1950-es évek közepén már annyian voltak kíváncsiak a Kubala-féle Barcelonára, hogy 50-60 ezer ember előtt rendezték a meccseket. De ez sem volt elég. 1957 volt az az év, amikor megnyitották az új stadiont, a Camp Nou-t. Ennek a befogadóképessége mintegy 100 ezer fő, és így már mindenki láthatta a magyar zsenit. Sokan állítják, hogy ha nincs Kubala, akkor soha nem épült volna fel az új stadion sem. A stadion megnyitását követő évben Kubala magyar csapattársakat kapott, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán személyében. Ezt a magyar támadó triót nem sok csapat tudta feltartóztatni. A hármasnak köszönhetően 1960-ban nemzetközi trófeát nyert a Barca, méghozzá a VVK-t, egy évvel később pedig BEK-döntőt játszott a katalán csapat, de úgy látszik, a magyaroknak nincs szerencséje Bernben, mert az elveszített világbajnoki döntő után a BEK-döntőt is elvesztette a Kocsis, Kubala és Czibor fémjelezte csapat.
1961-ben aztán Kubala lejátszotta utolsó hivatalos meccsét a Barcában, de nem sokáig volt távol a katalán csapattól, hiszen még abban az évben kinevezték őt edzővé. Egészen 1963-ig vezette a kispadról a Barcelonát, de volt olyan meccs is, ahol magát rakta be a kezdő csapatba. 1963-ban menesztették a kispadról, és egészen 1980-ig elváltak útjaik. Ez idő alatt Kubala egy harmadik nemzeti válogatottban is pályára lépett, a spanyolban, valamint 11 éven keresztül a spanyol válogatott edzőjeként üzemelt. A szerelem viszont nem múlt el: a spanyol válogatott éléről csak a Barca miatt mondott le, és újabb két évet ült a katalán kispadon. Edzői karrierje legnagyobb sikere végül az 1992-es barcelonai olimpiai arany a spanyol válogatott élén.
Kubala Lászlónak óriási hatása volt a katalán fővárosban. A Camp Nou felépítését már említettem, de a sokpasszos, labdatartós játék alapjait is ő fejlesztette ki, amíg játszott (ezt végül Johan Cruyff tökéletesítette. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy amikor látta, hogy a Barcelonában nincsen semmilyen rendezett utánpótlás, ő alkotta meg a mára már világhírűvé vált La Masia elődjét. Ha csak olyan játékosokat említünk, mint Guardiola, Puyol, Fabregas, Xavi, Iniesta vagy Messi, mind-mind arról az akadémiáról kerültek ki, és ennek a megalakuláshoz is Kubala tette meg az első lépéseket. Az FC Barcelona színeiben 329 mérkőzésen szerzett 256 gólt, ezzel a mai napig az örök góllövőlista top 5 játékosa között helyezkedik el. 1999-ben őt választották a csapatból az évszázad legjobb játékosává. Olyan egyéniségeket megelőzve, mint Cruyff, Maradona, Rivaldo. 2009-ben elsőként és tíz évig egyedüliként csak ő rendelkezett szoborral a Camp Nou stadion mellett. Volt klubelnökök és játékosok nyilatkozták róla a következőket: „Kubala és a Barca játékát látva a katalánok büszkék lehettek magukra…”, „Kubala emelte fel a Barcelonát.” Az egykori játékos halálát követően 2002-ben a Barca egyik tiszteletbeli elnöke, Nicolau Casaus így fogalmazott: „Kubala nemcsak a Barcelona első sztárja volt, hanem ő volt a Barcelona. Laszi halálával egy családtagot vesztettünk el, akinek pótolhatatlansága miatt a Barca már sohasem lesz olyan, mint a múltban. Már csak azért sem, mert ő tette naggyá azt a Barcelonát, amelyet ma annyira tisztel a világ.”
Azt hiszem, ennél többet és szebbet nem nagyon lehet róla mondani. Büszkék lehetünk rá!
Képek forrása: fcbarcelona.com, marca.com
