A globális felmelegedés napjaink egyik legnagyobb horderejű, mindenen átívelő problémája. A világ folyamatosan küzd a globális felmelegedési folyamatok ellen, miközben több kutató próbál utat találni az alkalmazkodáshoz is. Így van ez az egyik leghíresebb és legrégebbi téli sport, a síelés esetében is: a mesterséges hó készítésének környezetbarát módszereivel.
Norvégia a síelés születésének helyszíne. Mítoszok szerint már az istenek és istennők is síléceken vadásztak, sőt, 4000 éves sziklarajzok bizonyítják, hogy a síelés már évezredekkel ezelőtt meghonosult az országban. Évszázadok alatt a síelés a norvég kultúra szerves részévé nőtte ki magát. Ennek következményeként a norvégok úgy identifikálják magukat, mint akik „síléccel a lábukon” születtek. A klímaváltozás következményeként a fokozatosan teret hódító melegebb levegő megnehezíti a síelést, rontja annak feltételeit nemcsak Norvégiában, de egész Európa szerte. A műhó már csak átmeneti megoldásként szolgálhat, nem tud lépést tartani a fokozódó meleggel szemben.
Norvég kutatók a helyi kulturális minisztérium támogatásával igyekeznek megtalálni a megoldást. A mesterséges hó előállításán dolgoznak, egy olyan energiahatékony módot keresve, mely képes lenne hatékonyan eljárni a meleg időjárás ellenére is. A projekt neve beszédes „Snow for the Future” avagy „Hó a jövőben”.
A hagyományos műhó előállítása úgy történik, hogy a hideg levegőbe vizet spriccelnek – a többi már fizika. Igen ám, de ez nem lehetséges akkor, ha a hőmérséklet nem éri el a fagypontot. A kutatók így jutottak el a hőszivattyúkkal való kísérletezésig. Úgy gondolják, ez lehet a jövője a hó környezetbarát módon történő előállításának. A hűtőszekrény és a fagyasztó olyan készülékek, amelyek hőszivattyúkat használnak a hőmérséklet szabályozására, tehát hasonló módon működnek. Petter Nekså energetikai kutató elmondása szerint kétfunkciós lehetne, a hideg oldalt a hó előállítására, a meleget pedig fűtésre használnák. „Ha a levegő hideg, a hagyományos hóágyúk remekül helyt állnak, azonban magasabb hőmérsékleten már hűtésre van szükség a hó előállításához, mely nem függ a levegő külső hőmérsékletétől. Ilyen módon a beltéri létesítményeket melegíthetjük, miközben kívül a sípályákon mesterséges hó lehet – gyakorlatilag költségmentesen”– mondja a norvég.
A kutatók abban is reménykednek, hogy nemcsak a hó készítésével, de annak tárolásával kapcsolatban is sikerül felfedezéseket tenni. Jelenleg számos síterület fűrészport használ a mesterséges hó tárolására, azonban ez csak átmeneti megoldás lehet, mivel bizonyított tény, hogy a fűrészpor idővel elveszíti hőszigetelő tulajdonságát. A projekt megoldásokat keres továbbá arra, hogy ne csak környezetbarát, hanem költséghatékony is legyen. A kutatók minden aspektusból megvizsgálják a lehetőségeket – a kialakítástól kezdve a vízelvezetésig, nap- és esővédelmen át a felsózásig, valamint a hó előkészítéséig. Laboratóriumi kísérleteket végeznek, számítógépes modelleket és szimulációkat használnak, prototípusokat hoznak létre, és helyszíni teszteket végeznek.
Norvégia régre nyúló hagyományokkal és szakértelemmel rendelkezik a területen, mondja Trygve M. Eikevik, az NTNU Energetikai és Folyamatmérnöki tanszék professzora. „A halászati ágazat évente mintegy 300 ezer tonna jeget termel a hal exportálásához, mely mennyiség elegendő egy 8 méter széles, 150 kilométer hosszú sípálya lefedéséhez, melynek vastagsága 0,5 méter. Ebbe belegondolva, több mint lehetséges a hó mesterséges előállítása, amennyi a síeléshez elengedhetetlen.” A kutatócsoport reméli, hogy a fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy a továbbiakban is rendezhessenek Norvégiában sí-világbajnokságot, annak ellenére, hogy több szakértő már csak múlt időben beszél a síközpontról…
A sísport mellett szól a könnyű hozzáférhetősége, az oktatóklubok, kivilágított és rendben tartott sípályák. Generációról generációra ifjú tehetségek kezdenek bele a sportba, nem kis eredményeket elérve világszinten. Nem beszélve arról, hogy mennyire egészségesen tartja a testet, hiszen arra ösztönzi őket, hogy télen is gyakoroljanak. Kár lenne, ha ez a sportág a felmelegedés következményeként megszüntetésre kerülne…
„Az éghajlatváltozás okozta kihívások talán a legnagyobb veszélyt jelentik a sípályák számára. Ezért nagyon örülünk annak, hogy ez a projekt indul”– mondja Marit Gjerland, sífutó tanácsadó. „A projekt jó eredményei azt jelentik, hogy van jövője a sportnak.” Azt mondja, a technológia növelheti a síelés népszerűségét is, ha ennek révén a sportot olyan helyen is elérhetővé teszik, ahol korábban nem volt. „Ahogyan mesterséges futballpályák is vannak, jövőbeli hóparkokat is létrehozhatnánk”– teszi hozzá.
A projekt egyik célja a Trondheimben található hótechnológiai kutatóközpont létrehozása, ahol mind a norvég, mind a nemzetközi projektek megvalósíthatók lennének.
„Reméljük, hogy ez elősegíti az innovációt, és a jövőbeli hógyártó létesítményekkel kapcsolatos üzleti fejlődést”– mondja el végül.
Forrás: sciencedaily.com
Képek forrása: piquenewsmagazine.com, thelocal.ch, winterreview.com
