Nem létezett magyar nőikézilabda-válogatott Görbicz Anita nélkül az elmúlt tizenhat évben. 2002-ben gyermekként került be olyan klasszisok közé, mint Farkas Ágnes, Radulovics Bojana, Pádár Ildikó vagy Pálinger Katalin. A szemünk előtt vált a világ legjobb játékosává és minden idők egyik legjobb magyar kézilabdázójává.
Számos helyen olvasható jobbnál jobb portré Görbicz Anita páratlan pályafutásáról, így mi csak néhány eredményt emelnénk ki a 233 mérkőzés és a címeres mezben lőtt 1111 góllal búcsúzú legenda pályafutásából: olimpiai ötödik (Athén, 2004) és negyedik helyezett (Peking, 2008), világbajnoki ezüst- és bronzérmes (2003 és 2005), Európa-bajnoki bronzérmes (2004, 2012), négyszeres világbajnok All Star-irányító (2003, 2005, 2007, 2013), a világ legjobb kézilabdázója (2005).
Most jöjjön néhány vélemény a kézilabdavilágból, hogy mit is jelentett Görbicz zsenije az egyetemes és a magyar kézilabdának.
Pálinger Katalin (korábbi csapattárs, a Magyar Kézilabda Szövetség alelnöke): „Számos világklasszisa volt és van a kézilabdának, ő azonban köztük is külön kategória számomra játékintelligenciájával, fantasztikus tudása, hozzáállása révén. Hiányozni fog, nem csupán a magyar válogatottból, hanem a világversenyekről is általában. Sok nagy csatát megéltünk együtt, igazi vezér, az alázata, odaadása is a legjobbak közé sorolja. A mai napig barátomnak tekintem, és bár Győrött sok szép feladat vár még rá, de bízom benne, hogy visszavonulását követően is a sportágban marad, mert a kézilabdának szüksége van olyan ikonokra, mint Görbicz Anita.”
Dr. Bartha Csaba (a Győri Audi ETO KC elnöke): „Legenda és példakép! Lehetetlen Görbicz Anitáról pár sorban elmondani, amit ő az ETO-nak, Győrnek vagy éppen a magyar kézilabdázásnak és a magyar sportnak jelent. A klubhűség, az elhivatottság és az akarat élő bizonyítéka ez a csodálatos sportolónő, aki játékával és személyiségével rengeteget adott nekünk, sportszeretőknek. A válogatottól búcsúzik, Győrben viszont a zöld-fehér színekben továbbra is csodálhatjuk játékát, amellyel sok örömet szerezhet még nekünk!”
Róth Kálmán (Görbicz nevelőedzője): „9 évesen láttam először, focizott, és már akkor látszott, fantasztikus labdaérzéke van. Görbicz Anita egyszeri és megismételhetetlen, a sportág zsenije, akihez fogható játékossal sem előtte, sem azóta nem találkoztam. A magyar válogatott történetének korszakos alakja, aki nagyon fog hiányozni a nemzeti csapatból.”
Yvette Broch (a holland válogatott és a Győri Audi ETO beállója): „Görbicz Anita az egyik legjobb játékos, akivel valaha egy csapatban játszottam, fantasztikus vele együtt szerepelni. Őrületesen érzi a játékot, és bámulatos a technikája. Bámulatos nemzetközi karriert futott be, ezért is nevezhetjük őt a sportág királynőjének.”
Kim Rasmussen (a magyar válogatott szövetségi kapitánya): „Másfél évig dolgozhattunk együtt Görbével a válogatottnál, ami megtiszteltetés volt számomra. Nagyszerű vezető, aki mindig lenyűgözött a hozzáállásával és játékintelligenciájával. Hamar megtaláltuk a közös hangot, megértette, hogy mit szeretnék a csapattól, hiszen egyformán gondolkozunk a játékról. A női kézilabdázás legkiválóbb játékosának tartom, éppen ezért vagyok boldog, hogy a játékosom lehetett.”
Kovacsics Anikó (a magyar válogatott és az FTC irányítója): „Ő nem jó játékos volt, ő volt maga a kézilabda, amibe minden beletartozik. Most is nagyon felnézek rá, nekem nagyon nagy dolog, hogy 15 éves korom óta együtt játszhattam vele. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy mellette nőhettem fel. Olykor én éreztem rosszul magam, amiért 15 évesen nem tudtam még odadobni a medicint, ahová szerettem volna. Ő pedig szaladgált utána, átmászott a palánkon is, de soha egy szót nem szólt miatta. Türelmesen kezelte a helyzetet, mert emlékezett rá, hogy ő is volt fiatal. Példaértékű.”
És végül jöjjön maga, Görbicz Anita, aki ezt mondta a búcsúztatása után: „Nagyon köszönöm valamennyi edzőmnek és játékostársamnak, hogy lehetővé tették, hogy ennyi alkalommal pályára léphettem a magyar válogatottban. Nem gondoltam volna, hogy ennyire izgulni fogok a mai nap folyamán, de mégis ez történt. Köszönöm a családomnak is a támogatást, mindenért hálás vagyok! Hihetetlen érzés, hogy visszavonultatták a válogatottból a 13-as mezt. Biztos voltam benne, hogy nem fogok sírni, de Pálinger Kati búcsúztatása közben már két mondat után eleredtek a könnyeim. Nagyon köszönöm mindenkinek a mai napot!”
A nyilatkozatok forrásai: m4sport.hu, valamint a 2018. március 22-i magyar–holland mérkőzés programfüzete
A képek forrása:
