Téli olimpia Oroszország nélkül

Újabb fejezetéhez érkezett a már 2014 óta tartó orosz doppingbotrány. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) felfüggesztette Oroszországot, így saját zászlajuk alatt nem indulhatnak orosz sportolók a 2018-as pjongcsangi téli olimpián. Azok az orosz versenyzők, akik bizonyítják, hogy nem érintettek az államilag irányított doppingrendszerben, s az előzetes doppingvizsgálatok során tisztának bizonyulnak, semleges színekben részt vehetnek az ötkarikás játékokon. Ez az első alkalom, hogy egy országot, ráadásul egy nagyhatalmat doppingvétség miatt eltiltanak az olimpiáról.

A NOB december 5-i döntése értelmében Oroszország nem vonulhat fel a nyitó-és záróünnepségen, a versenyzők nem saját színeikben, hanem az olimpiai zászló alatt versenyezhetnek, s győzelmük esetén az orosz helyett az olimpiai himnusz csendül fel. A semleges részvétel feltétele, hogy a sportoló korábban nem követett el doppingvétséget, s vállalja, hogy az olimpia előtt több teszten átesik.

A nagyméretű doppingbotrány 2014-ben kezdődött, amikor a német ARD Szigorúan titkos dopping: hogyan csinál győzteseket Oroszország című oknyomozó riportjában bemutatta, hogy az orosz sikerek mögött nagyszabású, államilag irányított doppingszisztéma áll. A dokumentumfilm óriási hullámokat kavart, s a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) az ügy kivizsgálására létrehozott egy független bizottságot, Richard McLaren kanadai jogász vezetésével. Az ügy központi figurája a korábbi moszkvai doppinglabor vezetője, Grigorij Rodchenko, aki 2015-ben az Egyesült Államokba menekült, s információkat szolgáltatott a McLaren-jelentéshez. A McLaren-jelentés szerint nagyjából 1000 sportoló pozitív doppingeredményeit tussolták el azzal, hogy a mintákat manipulálták vagy kicserélték. A doppinglabor állami támogatással működött, s egész Oroszországra kiterjedt.

Обвинения российских спортсменов в массовом применении допинга не ослабевают

Már a 2016-os riói nyári olimpia előtt felvetődött az oroszok kizárása, ám akkor a NOB elnöke, Thomas Bach a különböző sportági szövetségekre bízta a döntést. Így történhetett meg az a furcsaság, hogy az orosz atlétika-válogatott úgy jutott a teljes kizárás sorsára, hogy a versenyzők egy része nem adott le pozitív mintát, s azóta többen tisztázták magukat. Egyedül az USA-ban készülő távolugrónő, Darya Klishina indulhatott, s ő is csak semleges színekben. Eközben a meldonium ügybe keveredett úszónő, Yulia Efimova Oroszország színeiben két ezüstérmet szerezhetett. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság a NOB-bal ellentétben a teljes orosz csapatot kizárta a paralimpiáról.

Az Orosz Olimpiai Bizottság, és ezáltal a teljes orosz téli olimpiai csapat felfüggesztése a 2014-es sochi téli olimpián történt manipulációk következménye. A korábbi svájci államfő, Samuel Schmid vezette vizsgálat eredményeként eddig 25 orosz sportolót tiltottak el örökre olimpiákról négy évvel ezelőtt eltussolt minták miatt, köztük olimpiai bajnokokat és érmeseket is. Az ügy pikantériája, hogy a NOB és az adott sportági szövetség döntése sokszor eltérő. A Nemzetközi Szánkó- és Bobszövetség kilenc olyan sportolót mentett fel bizonyíték hiányában, akiket a NOB bűnösnek talált. Az eltiltott orosz sífutók egy része pedig egészen novemberig versenyezhetett világkupa versenyeken. Az ügy másik érdekessége, hogy az 50 km-es tömegrajtos sífutóverseny első két helyezettjétől, Alexander Legkovtól és Maxim Vylegzhanyntól egyaránt elvették a Sochiban szerzett érmét, mégis orosz versenyző nyakában maradt az arany, hiszen a harmadik helyezett Iliya Chernousovot (egyelőre) nem találták vétkesnek.

Képtalálat a következőre: „cross country men 50 km sochi medal ceremony”

A döntést több oldalról is érte támadás. Egyesek szerint a kollektív büntetés által a tiszta orosz sportolókra is rossz fény vetül, s őket büntetik azzal, hogy nem képviselhetik országukat ötkarikás játékokon. Oroszország tagadja az államilag irányított doppingolást, s politikailag motivált döntést emlegetnek. Szorgalmazzák, hogy a WADA más országokat is szigorúbban ellenőrizzen. Példaként a norvég sífutókat és biatlonosokat említik, akik feltűnően nagy számban küzdenek asztmával. A másik oldal, főleg nyugati médiumok, Oroszország teljes eltiltását követeli. Szerintük nem elég szigorú a döntés, amely kiskaput hagy az oroszoknak. A felfüggesztés egyfajta kompromisszum. Oroszország a sporttörténelemben egyedülálló büntetést kapott, az ártatlanságukat bizonyító sportolók azonban megkapják a lehetőséget, hogy valamilyen módon ott lehessenek az olimpián.

Felmerül a kérdés, mi lesz az oroszok válasza. Az orosz állami televízió már bejelentette, hogy nem közvetíti a 2018-as téli olimpiát. A Kreml állítása szerint azonban nem kötelezik sportolóikat, hogy bojkottálják az ötkarikás játékokat. A sportolói nyilatkozatok alapján a sportági szövetségek, illetve a versenyzők még nem döntöttek, hogy semlegesként részt kívánnak-e venni az olimpián.

A jégkorong tornát különösen érzékenyen érintheti a NOB döntése. Felmerült, hogy a KHL (Kontinentális Jégkorong Liga), az NHL utáni második legrangosabb hoki liga, a döntés hatására nem engedi el játékosait. Ez már nemcsak Oroszországot, hanem a többi hoki nagyhatalmat, így például Kanadát, az USA-t és Finnországot is érzékenyen érintené. Miután az NHL már korábban bejelentette, hogy nem engedi el legjobbjait, a KHL bojkottja gyakorlatilag az olimpiai jégkorongtorna teljes elértéktelenedését jelentené.

A sporttörténelmi NOB-döntés megszületett, amely megnyugvás helyett további feszültségeket szül. Az orosz doppingbotrány a sportvilág egyik legmegosztóbb témájává vált, s teljesen kiszámíthatatlan, mi lesz a végkifejlete.

Forrás: Spiegel.de

Képek forrása: gettyimages.com, dailymail.co.uk.,expert.ru