7 érdekesség, amit nem tudtál a magyar fociról

 

• … Magyarország a legsikeresebb ország futballban az olimpiákon?

Bizony. A futball már rögtön a második, 1900-ban megrendezett olimpián szerepelt, és azóta is folyamatosan megrendezik (kivétel ezalól az 1932-es, akkor kimaradt). A olimpiákon a futballt már a kezdetekben különböző módokon korlátozták, eleinte csak amatőrök vehettek részt, manapság pedig a részvételt korhatárhoz kötik: legfeljebb 23 éves játékosokat lehet nevezni, 1996-tól csapatonként legfeljebb három túlkorossal. Magyarország vezeti az éremtáblázatot: hazánk három aranyérmet, egy ezüstöt és egy bronzérmet nyert, így megelőzzük Nagy-Britanniát, akiknek mindössze három arany jött össze, más érem nem. És hogy mikor nyertük ezeket?

Az Aranycsapat 1952-ben a Jugoszlávokat verte 2–0-ra Puskás és Czibor góljaival, 1960-ban a bronzmérkőzésen a házigazda olaszokat vertük 2–1-re, majd következett zsinórban két arany: ‘64-ben a Csehszlovákok ellen 2–1-gyel, négy évvel később Bulgária ellen 4–1-gyel győzött a magyar válogatott. 1972-ben még összejött egy ezüst, amikor a lengyelektől kaptunk ki 2–1-re, azóta viszont semmi. És hogy mikor gyarapíthatjuk tovább az érmeink számát? Az Aranylábú Gyerekek legutóbb 1996-ban tették tiszteletüket az ötkarikás játékokon, azóta ki se jutottunk, és elnézve az utánpótlás-válogatottjainkat, ahhoz is csoda kéne, hogy 2020-ban ott lehessünk.

Egyébként idekapcsolódó fun fact, hogy a férfi vízilabda után (9 arany) a férfi futball a második legeredményesebb magyar csapatsportág az olimpiákon.

 

 

 

 

 

• …melyik ország rúgta a legtöbb gólt egy világbajnoki meccsen?

Az olaszok, a brazilok – vagy esetleg a németek? Dehogyis, természetesen Magyarország! A kérdést úgyis feltehettem volna, hogy ki aratta a legnagyobb arányú győzelmet a vb-ken, hiszen az 1982-es világbajnokságon elért 10–1-es magyar siker Salvador legjobbjai ellen azóta is rekord. Egyébként eme két képzeletbeli tabella második helyén is mi vagyunk az 1954-es Dél-Korea elleni 9–0-ás győzelemmel (igaz, itt már csak holtversenyben, hiszen Jugoszlávia is nyert 9–0-ra mérkőzést 1972-ben Zaire fiai ellen).

És egy utolsó magyar rekord: Magyarország rúgja átlagban a legtöbb gólt egy világbajnoki mérkőzésen, egész pontosan 2,72-szor talál be statisztikailag (32 meccs, 87 gól).

•  … melyik csapat nyert bajnokságot először vidékiként?

A Videoton, a Loki vagy a Győr? Nem, némi meglepetésre a Nagyváradi AC játékosai emelhették először vidékiként magasba a bajnoki serleget.

A magyar futball rákfenéje a túlzott főváros-centrikussága. Vidéki csapat először 1926-ban szerepelt az első vonalban, ha nem számítjuk, hogy Újpestet és Csepelt csak 1950 január 1-jén csatolták Budapesthez, így addig kvázi vidéki csapatnak számítottak. Ekkoriban az MTK és az FTC uralta a ligát, 1903 és 1930 között csak ez a két csapat nyert bajnokságot. Az első vidéki bronzérmes 1933-ban a Debreceni Bocskai volt (nincs köze a mai Lokihoz). A második bécsi döntés értelmében 1940-ben visszacsatolták Észak-Erdélyt, így aztán az ottani csapatoknak lehetőségük nyílt a magyar bajnokágban játszani. A Nagyváradi AC 1941-ben Erdély bajnoka lett, és így a következő idénytől az élvonalban szerepelhetett. Először ötödik, majd ezüstérmes lett. Az 1943/44-es szezonban aztán megtörtént a csoda: vidéki csapatként megnyerték a bajnokságot. Sajnos a második világháború után visszakerültek Romániába, ott még nyertek egy bajnokságot és egy kupát, aztán középcsapattá szelídültek vissza, 1954-ben ki is estek, 1963-ban pedig meg is szűntek.

• …melyik az NB1 legrégebbi vetélkedése?

 

Manapság a legnagyobb magyar meccs a Fradi–Újpest, ám ez nem volt mindig így. Kezdetben az Újpest kis csapatnak számított, 1930-ban szerezték csak meg az első bajnoki címüket, amikor a Fradi már 11-nél járt. Igazán nagy rangadóvá a második világháború után váltak, a magyar foci első negyven évében nem ez számított a leginkább várt párosításnak. Az NB1 hőskorának két sztárcsapata, mint ahogy már utaltam rá, az FTC és az MTK volt. Az ő párharcukat hívjuk Örökrangadónak (ennek még a neve is érdekes: kezdetben ugyanis a focival kapcsolatos kifejezések mind angolul voltak, 1931-ben az akkori sportnapilap írt ki magyarosítási pályázatot. 1935-ben került sor a derby szó helyettesítésére. Ekkor bukkant fel az éltusa, az újudvar vagy a színe-java is. Végül a rangadó lett a nyertes Bendekovits Gyula salgótarjáni fodrászsegéd javaslata alapján. Hamar népszerűvé vált a kifejezés, melyből kialakult az Örökrangadó). Sajnos a második világháború után az MTK sose tudott visszatérni régi formájához, a szurkolók is eltünedeztek a lelátóról, manapság a kék-fehérek szimpatizánsai létszámuk miatt gúnyolódás céltáblái. Ettől függetlenül a két klub szurkolóinak mindmáig sokat jelent ez a párosítás, a két legsikeresebb magyar klub (23, illetve 29 bajnoki cím) meccsén egy Fradi–Újpesten tapasztalható utálat helyett egyfajta büszke, régi idők fociját idéző hangulat uralkodik, jobb esetben népes (vagy legalábbbis a többi meccshez képest népesebb) közönég előtt. A két csapat eddig 263 tétmérkőzésen találkozott egymással, és bár a Fradi 3 győzelemmel jobban áll (104–101), érdekesség, hogy a gólkülönbség már a kék-fehéreknek kedvez (407–414), mely annak köszönhető, hogy a bajnoki meccseken kívül egy tétmérkőzéseken az MTK ért el jobb eredményeket (a Ligakupát kivéve).

És hogy melyek a vidék legnagyobb párviadalai? Nyugaton a Zalaegerszeg–Haladás párosítás számít a leginkább várt mérkőzésnek, általában telt ház előtt vagdoshatják egymás fejéhez a különböző obszcén sértéseket a szurkolók. Sajnos már évek óta nem rendezték meg a nyugati derbit, mivel a ZTE nem tud visszajutni az élvonalba. Keleten a DVTK–Nyíregyháza számít a legpikánsabb mérkőzésnek, két éve, amikor az akkori NB3-as Szpari a Diósgyőr második csapatával játszott, közel 6000-en látogattak ki a mérkőzésre. Sajnos jelenleg a Nyíregy is a második vonalban szerepel, és elnézve a két csapat idei produkcióját, valószínűbb, hogy az első helyett a másodosztályban rendezik meg a következő Keleti Rangadót.

• … Détári Lajos a világ legdrágább játékosa volt?

 

Détári „Döme” Lajos a Kispestben kezdte pályafutását, ahol hamar felfedezték a tehetségét. 18 évesen be is mutatkozott az első csapatban, ahol hamar alapember és  közönségkedvenc lett. 1984 és 1987 között zsinórban háromszor lett bajnok a Honvéddal (mindháromszor ő lett a gólkirály), játszott a világbajnokságon, ahol ő lőtte Kanadának Magyarország máig utolsó világbajnoki gólját. Nem csoda, hogy felfigyeltek rá külföldön, 1987-ben le is igazolta a Frankfurt 3,6 millió márkáért. Remekül játszott az NSZK-ban, 11 gólt lőtt a szezon során, a kupadöntőben pedig az ő góljával verték a Bochumot 2–1-re (mindmáig ez a Frankfurt utolsó kupája). A szezon végén fél Európa – állítólag az olasz Juventus is – kivetette rá a hálóját, ám Détári, némi meglepetésre, a görög Olympiakoszhoz szerződött az akkor rekordot jelentő 18 millió német márkáért. Ebből a pénzből jutott a Frankfurtnak, a Honvédnak és még a magyar államnak is (konkrétan az OTSH-nak). Ezzel az összeggel (7 és fél milló euró) ő lett a világ legdrágább játékosa. Kissé ijesztő belegondolni, hogy 30 év alatt mennyire elszálltak az árak a futballban, ennyi pénzért ma már Neymar egy labdát se gurítana arrébb.

• … a ‘30-as években volt olyan szezon, amikor 18 olasz csapatból 12-nek magyar edzője volt?

Igen, az olasz foci első nagy sikereiben – világbajnoki cím: 1934, 1938 (éppen Magyarország ellen nyertek 4–2-re a döntőben) –,  illetve az olasz bajnokság mai hírnevének megalapozásában nagy szerepe volt néhány magyar edzőnek. A kérdésben szereplő adat egészen pontosan az 1933/34-es évadban fordult elő, ekkor ült a szezon végén 12 magyar edző az olasz csapat kispadján. Hiába volt sok magyar, a dobogóra csak az Inter edzője, Wisz Árpád fért fel. Két edzőváltás után Kovács Lajos a Közép-európai kupán való indulásra jogosító helyen zárt a Bolognával, és – ne hallgassuk el – mindhárom kiesőnek is magyar edzője volt. A külföldi edzők foglalkoztatását nem korlátozták, így a magyar játékosok 1924 és 1926 közötti invázióját a magyar edzőké követte: a két világháború között, de főleg 1930-tól hetvenhárom magyar dolgozott edzőként Olaszországban. Ennél több magyar edző egy idényben sem volt a Serie A-ban, de 1930 és 1933, valamint 1937 és 1939 között az első osztályú csapatok legalább felének volt magyar edzője. A Serie B-ben még ennél is mellbevágóbbak voltak az arányok: az 1931/32-es bajnokságban a 18 csapatból 15-nek a kispadján ült magyar edző.

Olasz bajnokságot nyert Viola József, Károly Jenő (Juventus), Weisz Árpád (Ambrosiana-Inter és Bologna) és Schaffer Alfréd (Roma).

A Serie A utolsó magyar edzője Hidegkúti Nándor, az Aranycsapat fedezete volt, aki a Fiorentinával 1961-ben olasz kupát és KEK-et nyert. Az 1962/63-as volt az utolsó olasz idénye, a Mantovával 11. helyen végzett, majd hazajött, és a Győrrel megnyerte a magyar bajnokságot.

• … a Fradi 40 éve nem tud győzni Kaposváron?

Amikor a Fradi játékosai 1977. március 19-én egy könnyed, 2–0-ra megnyert kaposvári meccs után felszálltak a Budapest felé döcögő buszra, nem igazán gondolták, hogy az elkövetkező negyven évben ez volt az utolsó Kaposvár–Fradi, ahol a fővárosiak nyernek.

Pedig így van. Bár mivel a somogyi csapat sosem tudott igazán stabil első osztályú csapat lenni, nem mérkőztek meg a felek minden évben, de így is 14 meccset rendeztek Kaposváron 1977 óta – 10 NB1, 2 Magyar Kupa, 2 Ligakupa –, ezeken 7 döntetlen, 7 somogyi siker és 0 ferencvárosi győzelem született.  Kaposvár jelenleg az NB3-ban szerepel, és a mára (hál’ istennek!) megszűnt Ligakupában már nem találkozhatnak, de ha a Magyar Kupában sem kerülnének össze a Fradival, amíg egy erős csapattal vissza nem térnek az NB1-be, akár a következő 10 évet is kibekkelhetik.

 

Kiemelt kép

Képesk: NSO
cdn.blog.hu