Miből van az olimpiai arany?

Az aranyérem: amiért a legtöbb sportoló nekivág egy tornának, ami a legfényesebben csillog, ami a legtöbb elismerést hozza. De az első és legfontosabb dolog, amit az olimpiákon átadott aranyérmekről tudni kell, hogy valójában csaj 6%-uk arany. De ettől még ugyanannyira fényesen csillognak.

Az olimpián átadott aranyérmek nagy százaléka ezüst: a bevonatuk van csak 24 karátos aranyból, ez átlag hat százalékát teszi ki a teljes éremnek. A maradék 94 százalék 92,5 százaléka ezüst, a többi pedig ötvözőanyagként használt réz. Ez természetesen azért van így, mert elég komoly költséget jelentene, ha a versenyszámok győzteseinek mind színaranyból készült érmeket kellene átadni. Ha valaki ugyanis 400 grammos aranyból akarná elkészíteni a nagyjából 400 darab aranyérmet amit kiosztanak, az fejenként ötmillió forintos költséget jelentene, míg ezüstből ennek a töredékéért kijön az egész. Utoljára az 1912-es stockholmi játékon osztottak színarany érmeket, azóta a szervezők picit takarékosabban bánnak az alapanyagokkal. A The Wall Street Journal számítása szerint az ezüstalapú aranyérem értéke napi árfolyamon számolva 564 dollár, vagyis úgy 157 ezer forint.

De az aranyéremnek átvitt értelemben is van értéke. Egy közvetlenebb megközelítés, ha azt nézzük, mennyit ér az érem, ha egy nyertes akar túladni rajta. A nemzetközi példák azt mutatják, vannak akár milliós értéket képviselő aranyérmek. Például Jesse Owens négy aranya közül az utolsóként kalapács alá kerülő darab 1,47 millió dollárt ért, de az átlag inkább a néhány tízezer dollár körül mozog. Természetesen minél idősebb és különlegesebb egy érem, annál magasabb az ár: egy 1924-es arany Chamonix-ból 47 ezer, egy 1956-os melbourne-i arany már csak 10 ezer dollárt ért egy idei januári árverésen. És persze olyan is van, hogy az előzetes várakozások ellenére pontosan nulla dollárt ajánlanak fel egy éremért: egy, az amerikai hokiválogatott 1980-as hőstettéért járó aranyérmet előzetesen 1,5-2 millió dollárra becsültek, végül senki sem akarta megvásárolni.

Az aranyérem értékét a belefektetett energia, idő és áldozatok alapján is nézhetjük, így akár több tízmillió forintos összeg is kijöhet. Ez az az összeg, amit egy versenyző, a versenyző családja, a támogatók és a felkészítő klub költ el egy négyéves, vagy sokszor négyéves periódusban azért, hogy végül összejöjjön a nagy győzelem. Ha egy lépést teszünk hátra, és nem csak azokat nézzük, akiknek végül összejön az olimpiai elsőség, láthatjuk, hogy versenyzők tucatjai költenek el óriási összegeket úgy, hogy végül az arany közelébe sem kerülnek. Nehezen pénzre váltható ráadásul az a rengeteg lemondás is, ami a versenyzők különleges életvitelével jár: a felkészülés mindennél fontosabb, nincs magánélet, igazából a tanulás is háttérbe szorulhat, az ember kapcsolatrendszere teljesen beszűkül. A versenyszerű sport utáni élet komoly nehézségekkel járhat akkor is, ha valakinek összejön az arany. A lényeg, hogy az arany előtti és utáni élet is rengeteg sok pénzt és egyéb értéket emészthet fel.

Persze egy arany sokféleképpen érhet valamit. A magyar sportolók 35 millió forintot kapnak aranyanként, illetve 35 éves koruk után olimpiai járadék jár nekik életük végéig. Ez az aranyérmesek esetében (2015-ben) egy aranyért bruttó 237 700 forint volt, minden további érem plusz húsz százalékot ad, kivéve, ha valaki öt, vagy annál több bajnoki címet szerez, akkor a kétszeres járadék a maximum. Ha az olimpiai bajnokban látnak fantáziát a nagy cégek, egy-egy reklámkampány arcának lenni sem rossz befektetés, de hogy ne csak a pénzhez kötődő dolgokat említsük: az sem lehet rossz érzés, ha valaki még életében legendává válik, és generációk nőnek fel azt emlegetve, mekkora öröm volt nézni, ahogy a bajnok megverte a világot.

forrás: index.hu

kép: index.hu