Az Európai Egyetemi Sportszövetség (EUSA) idén Horvátország fővárosában, Zágrábban és a tengerparti Rijekában rendezi meg az Európai Egyetemi Játékokat 2016. július 12 és 25 között. Erre a sporteseményre egyetemünk három hallgatója jutott ki, mindannyian paraúszás versenyszámban. A csütörtöki megbeszélésen mi is jelen voltunk, és kérdeztük a sportolókat, milyen érzésekkel vágnak bele a versenyzésbe.
Idén Zágrábban és Rijekában rendezi meg az EUSA az Európai Egyetemi Játékokat július 12 és 25 között. Ide az ELTE hallgatói közül három sportoló is kijutott, a csütörtöki stábmegbeszélésükre pedig mi is ellátogattunk. Egy prezentáció keretében Kovács Krisztina, fogyatékosságügyi koordinátor bemutatta a versenyzőket fogadó helyszínt a fontos információkkal, az eseményekkel és a kiutazásig elvégzendő teendőkkel. A megnyitó esemény Zágrábban lesz (ezen sajnos nem vesznek részt sportolóink, hiszen csak később utaznak ki, viszont a rijekai záróünnepségen ott vonulhatnak), versenyzőink viszont a tengerparti Rijekában állnak majd rajthoz. A prezentációból kiderült, hogy a sporteseményt hatalmas készülődés övezi: rengeteg önkéntest toboroztak, a parasportolók számára akadálymentesítenek minden zónát és létesítményt, valamint bulikkal, beach partykkal és felvonulással készülnek a résztvevőknek.
A megbeszélést egy fotózás követte, ahol a sportolók és a stáb tagjai (Kovács Krisztina, Móczik Alexandra, Páni Róbert és Szabó Álmos) már a frissen kézhez kapott ELTE-s egyenruhájukban mosolyoghattak a kamerába. Itt kérdeztük meg őket arról, milyen érzésekkel várják a versenyt.
Kollárszky Boglárka:
Nagyon kíváncsi vagyok, mivel még sosem voltam ilyen rangos úszóversenyen. Ugye én triatlonozom, azt sem olyan régóta. Egy éve igazoltam le a Fradihoz, úgyhogy ez még most egy kezdő szint a Fradiban is, a triatlonban is, az úszásban meg pláne. Van sok érdekes dolog is, akár csak a fordulóknak stratégiailag hivatalos, jó megvalósítása, a lecsapás, a triatlonban ezek mások. De nagyon kíváncsi vagyok, nagyon izgatott vagyok ilyen európai szintű verseny előtt. Talán ahhoz hasonlítanám, amikor még az általános iskolával voltunk egy kórusolimpián Németországban, ami szintén egy nemzetközi verseny volt, az egész világból érkeztek kórusok. Ez is hasonló lesz szerintem, nagyon várom.
Illés Fanni:
Nekem ez után a verseny után lesz majd a paralimpia, úgyhogy minden erőmmel arra koncentrálok. Viszont nagyon várom, mivel ez egy teljesen más csapat, mint amihez szokva vagyok. Igazából ez a társaság dob fel engem, illetve az, ahova megyünk; láttam az uszodást is, ami nagyon tetszik. A szemem előtt viszont a paralimpia lebeg elsősorban, hiszen négy éve erre készülök. Ez a verseny pedig egy jó teszt is lehet akár, az utolsó technikai hibákat lehet még javítani. Lesz még több mint egy hónap a paralimpiáig, úgyhogy mindenképpen úgy fogom fel, hogy nem várok el magamtól semmit, de egy jó versenyt szeretnék.
Sipos Péter:
Nagyon várom a versenyt, pedig nekem az úszás az amatőr szint, sosem úsztam versenyszerűen ezelőtt. Mikor 12 évesen elvesztettem a karomat, akkor hívtak, hogy próbáljam ki a paraúszást, akkor kezdtem el az úszás felé tendálni. Egyébként kosárlabda edzőként dolgozom. De nagyon örülök, hogy kiutazunk, nagyon várom. Olyan vagyok, hogy ha valamit csinálok, akkor azt maximálisan. Rijekában pedig meglátjuk, hogy ez mire lesz elég.
Magyarországról az ELTE az egyetlen egyetem, amely parasportolókat küld az Egyetemi Játékokra, illetve az ELTE-ről csak ők hárman utaznak ki. A sportegyenruhák már birtokukba vannak, az egyetemi zászló még készül (nem országot, hanem egyetemet képviselnek a versenyen a sportolók), és mindenki nagyon izgatott. Július 22-25 között pedig mindannyian szorítsunk Boginak, Fanninak és Petinek, hogy elérjék kitűzött céljaikat és sikeresen zárják a játékokat.
fotó: Simó Szabolcs
