Mi is a különbség? – amerikai foci vs. rögbi

A két sport merőben hasonlít egymásra, viszont akadnak eltérések is közöttük-többek szerint igen is sokban különbözik a két mozgásforma. Legszembetűnőbb az öltözék, azaz a védőfelszerelés, vagy éppen annak hiánya. A kialakulás, a szabályok teljesen mások; még a labdák is csak alakban hasonlóak, kialakításban egészen mások. Na és kik a keményebbek? Az amerikai focisok vagy a rögbisek?

Az amerikai foci már a kezdetekor tagadhatatlanul rabul ejtette az amerikai sportfanatikusokat, és azóta járja hódító útját az egész világon (hazánkban is). Gyökerei több száz évre nyúlnak vissza; elemeit az angliai Rugby város fiú iskoláinak sportja, valamint a labdarúgás ötvözete. Már a korai 1840-es években a Harvard és a Yale egyetemi életének fontos része volt az intézményen belüli mérkőzések megtartása, viszont a polgárháború idejére olyan méreteket öltött, hogy mind a két intézmény vezetősége kitiltotta a sportot. A tilalom nem volt hosszú életű, hiszen 1869-ben megrendezték az első egyetemek közötti mérkőzést, amit több hasonló esemény követett. A sportág közönségét hosszú évtizedekig az egyetemi bajnokságok vonzották, és csak a XX. második felében adódott jelentősebb szerep a profi mérkőzések számára. 1970-ben, majdnem 50 évvel az első profi szövetség megalakulása után, az NFL 16 csapata összeolvadt az AFL 10 csapatával, így egy kétkonferenciás liga jött létre. Jelenleg 32 csapat állhat pályára (4 divízióban 8-8 csapat) a profi futball ligában.

amfociGerrit Smith Miller volt az első, aki minden játékos számára kijelölt egy szerepet a labda előrejuttatása vagy a védekezés során, így került be a csapatmunka és a koncepció a játékba. Kezdetben a bírók hatásköre igen csak kicsi volt, szinte már csak formális szerepet töltöttek be: nem álltak rendelkezésükre olyan szabályok, amik tiltották volna a vak oldali ütközéseket, vagy a verekedések kialakulását. Az öltözék már az 1875-ös Harvard-Yale találkozón debütált, a később vakond-bőrnek keresztelt vászonszerű uniformis nem sok védelmet jelentett a nagy erejű ütközésekkel szemben. A sportolók ezért minden év júniusában serény hajnövesztésbe kezdtek, hogy legalább ennyi óvja őket a csontroppantó ütközések ellen. Az 1888-ban beharangozott változtatások lerakták a modern verzió kialakulásához vezető út alapköveit. (pl: a védők csak térd felett szerelhetnek). A sportág ezután is rengeteg szabálymódosításon ment át, mire elnyerte mai formáját.

A játékot két, tizenegy tagú csapat játssza négyszer 15 percig egy 360 x 160 láb (1 láb=30,5 cm) nagyságú pályán, melyet 5 yardonként egyenes vonalak kereszteznek, és minden yardot, úgynevezett hashmarks jelöl, ami a labda pontos elhelyezéséhez szükséges. A cél az ellenfélénél több pont szerzése, és ezzel a győzelem bezsebelése. De hogyan szerezhetőek a pontok? Például, ha valaki a játékosok közül az ellenfél célterületére (end zone) viszi be a labdát, vagy az irányító a célterületen álló társának dobja a labdát, aki mindkét lábával érinti a földet, az elkapott labdával a kezében, vagyis egy touchdownnal, ami 6 pontot ér. Vagy egy mezőnygóllal (3 pont), amit a támadó csapat speciális egysége érvényesíthet. Esetleg egy touchdown utáni két pontos kísérlettel vagy jutalomrúgással, amely 1 pontot ér. A pontok mellett büntetéseket is lehet szerezni; ha a 7 bíró egyike eldobja a nála levő sárga kendőt, akkor szabálytalanságot észlelt és kiszabja a megfelelő yardos büntetést.

Amíg az amerikai fociban scrimmage-nek nevezik azt, ahonnan a két csapat közé dobják a labdát, addig a rögbiben a scrummage azt a pontos helyet jelezte, ahonnan a következő játékot kezdeni kell. A rögbi egészen a római korig nyúlik vissza: már a IV. század környékén a Britanniát elfoglaló római légiók harpastum nevű játékát is kis, kerek labdával űzték. Viszont neve és eredete William Webb Ellishez köthető, aki a Rugby-ben rendezett futball mérkőzés során kézzel fogta meg a labdát és így igyekezett megközelíteni az ellenfél kapuját. A felháborodott ellenfelek utána futottak és leteperték a földre. Ez lett a rugby football, azaz a Rugby városának szabályai szerint játszott futball, a rögbi. 1870-ben megalakult a Rugby Football Union, amely szigorú szabályokat hozott az amatörizmus betartásáért. 1900-1924 között az olimpiákon is szerepelt a sportág, kialakul a skót hetes rögbi, ráadásul női csapatok is szerveződtek, az első Rögbi Világ Kupát (RWC) pedig Új-Zéland rendezi 1987-ben. Nem sokkal ezután a sportág profivá válik és kezdetét veszi a Seven World Series, a hetes rögbi 5 kontinensen átvonuló kupa sorozata, mellette pedig 4 évente zajlik a RWC.

A rögbi szabályai 150 év alatt alapvetően nem változtak meg. A rögbilegtöbb változtatás 1995 után, a profizmus bevezetésével történt. Kétszer 15 fő játssza a kétszer 40 perces játékot, melynek célja a labda bejuttatása az ellenfél célterületére. A rögbi pálya felülete az IRB hivatalos szabályai szerint lehet fű, hó, agyag vagy homok. Mérete nincs pontosan meghatározva, de nem lehet több 100x70m-nél. A labdát csak hátrafelé lehet passzolni, előre csak vinni vagy rúgni szabad. Szerelni a csak a labdás játékost lehet, annak földre vitelével, mélyfogással. A földre vitt játékosnak el kell engednie a labdát. A rögbiben léteznek játék- és mérkőzéspontok is. Az előbbiek az adott mérkőzésen elért pontok (cél: 5 pont, jutalomrúgás: 2 pont, büntető rúgás: 3 pont, drop rúgás: 3 pont). Utóbbiakat pedig a csapatok a tornák alatt gyűjtik, a tabellán elfoglalt helyüket győzelem (4), döntetlen (2) és vereség (0) után kapott pontok, valamint bónuszpontok (1) határozzák meg. A les, a labda nélküli játékos szerelése, a váll feletti fogás mind-mind szabálytalannak számítanak. A rögbiben lényegesen kevesebb a védőfelszerelés (szinte semmi), mint az amerikai fociban. Ezért is teszik le voksukat többen a rögbi mellett a keménység terén.

Tudtad? A BEAC-nak van rögbi csapata, a BEAC Mókusok! Érdemes legalább a meccsekre kilátogatni, de a lelkesebbek a sportágat is kipróbálhatják!

forrás: http://www.nemzetisport.hu , http://www.endzonemagazin.hu , http://www.rugby.hu
képek: flickr.com