Fél évszázadig szolgálta a magyar sportéletet

A Puskás Ferenc Stadion (az egykori Népstadion) ebben a pillanatban is üresen várja, hogy megkezdjék átépítését, amelyet a tervek szerint 2018-ban fognak befejezni. Mielőtt azonban az új stadionról beszélnénk, illendő, hogy megemlékezzünk a nagy elődről, a híres Népstadionról.

A Népstadion hosszú évtizedeken át, kitartóan szolgálta a magyar sport- és kulturális életet, mivel nem csak labdarúgó eseményeknek adott megfelelő helyszínt. Többek között három Európa-bajnokságot is itt rendeztek: az 1955-ös kosárlabda, illetve 1966-os és az 1998-as szabadtéri atlétikai Európa-bajnokságot. Mivel az ország legnagyobb befogadóképességű stadionja volt, számos világhírű külföldi zenekar is a színpadra lépett itt. A teljesség igénye nélkül a Queen, a Guns ’n Roses, az AC/DC, a The Rolling Stones vagy épp Michael Jackson is innen vette birtokba a budapesti éjszakát.

A stadion története azonban száz évre is visszanyúlik, mivel az első tervek és az első csákányütés között majdnem ötven év telt el. Az újkori olimpiai mozgalomból, és az azzal járó nemzetközi elismertségből Magyarország sem szeretett volna kimaradni, ezért kiemelt ügyként kezelték egy esetleges budapesti olimpia lehetőségét.

A világtörténelem azonban közbeszólt, az első világháború és az azzal járó gazdasági dekonjunktúra visszavetette a stadion érdemi megvalósulását. Hiába karolta fel a Tanácsköztársaság propaganda céllal az ötletet, és hozott létre hét fős bizottságot, vagy alkottak 1921-ben törvényt a létrehozás ügyében, még a helyszínt illetően sem tudtak dűlőre jutni. A honvédelmi miniszter, Belitska Sándor átengedte volna a tulajdonukban lévő Vérmezőt, de ezt a városvezetők ellenezték. Az Országos Testnevelési Tanács és a Magyar Olimpiai Bizottság konszenzusra jutott egy pasaréti területet illetően, azt azonban egy geológus szakvélemény vétózta meg a laza talaj miatt. Időközben Hajós Alfréd megszerezte Magyarország első olimpiai aranyérmét, így az általa támogatott lóverseny téri pálya népszerűsége is nőni kezdett. Ráadásul Folkusházy Lajos alpolgármester egy új ötlettel is előállt, a Rákosi-rétre álmodta meg a stadiont. Szabad-Nep-II._0025.preview

Tényleges előrelépésre egészen a második világháború utánig kellet várni, amikor is a Gazdasági Főtanács felszólította az építésügyi és közmunkaügyi minisztert egy bővíthető aréna létrehozására, az állam pedig az újonnan megalakult Országos Testnevelési Hivatal rendelkezésére bocsájtotta a lóversenyteret. Így rengeteg huzavona és bürokráciai buktató után, 1948. július 12-én sor került az első ásómozdulatra, amit ünnepélyesen Tildy Zoltán köztársasági elnök végzett el.

A megpróbáltatások azonban nem értek itt véget, hiába bízták meg a kor egyik legjobb építészét, ifj. Dávid Károlyt a munkálatok vezetésével, a konfliktusok rendszeresek voltak a beruházó, a tervező és a kivitelező között. A pártvezetés folyamatosan nyomást gyakorolt a hozzáértő felekre, és olyan elvárásokkal állt elő, amik szakmailag nem, vagy csak nagyon nehezen voltak megvalósíthatóak. Az első ötéves tervben hetvenezer fős stadiont rögzítettek, majd később ezt százezer főre módosították. Természetesen ez a költségvetésre is kihatott, a kezdeti 45 milliós beruházás már 158 milliónál tartott ekkor. 1952-re mind a 18 pilon megépült, és év végére már az összekötő gerendák is a helyükön voltak. Az építkezés remek alkalmat kínált a párt és a nemzeti egység népszerűsítésére, a munkálatokban a korszak sztárjai és élsportolók is részt vettek, a munkáslétszám néha ezer főre is felkúszott.

Nehézségek nem csak a mérnöki munkánál akadtak, Révai József irányításával előretört a szocialista realizmus művészeti irányzat, és ezt természetesen az újonnan épülő stadionnál is fel akarták használni. Ez azonban lehetetlen vállalkozásnak bizonyult, hiszen a különböző szobrok, domborművek elhelyezése hatalmasat lendített volna az amúgy sem alacsony költségeken. A megoldással Pátzay Pál rukkolt elő, az ő javaslatára a díszítést nem a stadionon, hanem a stadion előtt helyezték el, méghozzá tizenhat szobor formájában. A legutolsó átadási határidőt, 1953. április 4-ét így sem sikerült tartani. Végül augusztus 20-án jött el a várva várt pillanat. Az építkezés volumenét jelzi, hogy ha a felhasznált téglákat egy vonalba raknánk, akkor az Budapesttől Amszterdamig és onnan Varsóig érne, a beépített beton és vasbetonszerkezet súlya körülbelül 3-4 óceánjáró hajónak felel meg, a megmozgatott föld mennyisége pedig negyven ötemeletes háznak felel meg. neps2

A nyitóceremónián Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető vonta fel a magyar zászlót a Himnusz alatt, majd a sport jegyében tizenkétezer tornászt, válogatott atlétát és a Budapest Honvéd játékát csodálhatta a publikum. Természetesen a megnyitó sem múlhatott el szocialista melléfogás nélkül, Rákosi Mátyás nem volt hajlandó egy imperialista ország képviselőjével egy páholyban ülni, így Avery Brundage amerikai NOB elnöknek a sajtórészlegen kellett helyet foglalnia. Szerencsére a későbbiekben inkább a dicsőségé volt a főszerep, itt született a 7-1-es győzelem az Angolok felett és Kovács József 5000 m-es diadalma a szovjet Vlagyimir Kuc felett.

A stadion zárómérkőzésére 2014. június 7-én került sor egy barátságos labdarúgómeccsen Kazahsztán ellen, amelyet sikerült 3-0-ra megnyerni. Reméljük, hogy a majdan elkészülő stadionban, inkább a fentebbiekhez hasonló, világraszóló sikerek fognak születni. Az új stadionról bővebben itt olvashattok.

fotó: index.hu, retronom.hu, origo.hu