Hogyan kerüljük el az egyetemi kiégést?

A mentális kiégés veszélye a tévhitekkel ellentétben nem csak a munkahelyünkön fenyegethet minket. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy milyen módszerekkel lehet fenntartani a motivációnkat hallgatóként, és hogyan lehet elkerülni az egyetemi kiégést.

Alvászavar, általános motiválatlanság, kimerültség és türelmetlenség. Ki ne hallotta volna már ezeket a panaszokat hallgatótársaitól a félév során? Habár ezek a tünetek első ránézésre nem is tűnnek olyan komolynak, érdemes odafigyelnünk rájuk, ha ugyanis egymással párhuzamosan jelentkeznek, akkor akár a kiégés jelei is lehetnek. A kiégés fogalma Herbert J. Freudenberger amerikai pszichológus nevéhez fűződik, aki egy 1974-ben megjelent tanulmányában írt először a burnout (burnout stress syndrome) jelenségről. Úgy fogalmazott, hogy ez egy fizikai, mentális és emocionális kimerülés, amely reménytelenséggel és céltalansággal jár. A burnout szindrómát sokszor keverik a depresszióval, ugyanis tüneteik rendkívül hasonlóak, de akár ugyanazok is lehetnek. Az alapvető különbség köztük a kialakulásukban keresendő. Amíg a depresszió egy negatív magánéleti vagy családi történést követő azonnali állapot, addig a kiégés kialakulása egy viszonylag hosszú folyamat. A kialakulás időtartama függhet az egyén pszichés állapotától, az őt érő negatív hatások gyakoriságától, illetve attól is, hogy milyen mértékben tud ezeknek ellenállni.

Forrás: saját szerk.

De mégis hogy jön ehhez az egészhez az egyetem? Kanyarodjunk vissza az egyetem és a kiégés kapcsolatához. Valljuk be, hogy hallgatóként sokszor sajnos hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a mentális egészségünk vészharangjait. Gondolok itt a „nincs semmi baj, majd kialszom magam”, az „ez teljesen normális, csak túl sokat tanultam” és a „csak a stressz miatt vagyok ilyen, iszom egy kávét és jobb lesz” típusú mondatokra. Nem szabad abban a népszerű hitben ringatnunk magunkat, hogy ilyen fiatalon még úgysem lehet semmi problémánk, és csak kitaláljuk magunknak a különféle tüneteket. Az igazság ugyanis az, hogy az egyetemi élet tökéletes termőtalaj a burnout szindróma számára, hiszen a félév során bőven érhetnek minket kiégést kiváltható atrocitások. Ha például túl magasak az elvárásaink, vagy túl kevés az önbizalmunk, gyakran vezethet sikertelenséghez. Ha pedig hosszú távon sikertelenek maradunk (például huzamosabb ideig rossz jegyeket szerzünk), akkor az ebből adódó frusztráció miatt könnyen kiéghetünk. Hasonlóan nem kívánt állapothoz vezethet az, ha nem jó a kapcsolatunk a szaktársainkkal, nem tudunk kihez fordulni segítségért, de akár a túlzott monotonitás is hozzájárulhat a szindróma kialakulásához. Így már nem is tűnik olyan távolinak tőlünk, nem igaz?

Milyen tünetekre figyelj oda? A kiégésnek testi és lelki tünetei is vannak. A leggyakoribb testi tünetek az emésztési problémák, a különböző fájdalmak (például izom- és mellkasi fájdalom, fejfájás), a legyengült immunrendszer és a nem kielégítő alvás. A mentális tünetek közé többek között a feledékenységet, a romló koncentrációt, a fokozott türelmetlenséget és ingerlékenységet, a tennivalókon való állandó kattogást, a rossz jövőképet és a stresszt sorolják. Ha a felsorolt szimptómákat esetleg huzamosabb ideig együttesen tapasztalod, akkor ajánlok figyelmedbe egy kiégés tesztet, melynek kitöltése csak néhány percet vesz igénybe; ide kattintva érheted el.

Ha a szaktársaidon hasonló tüneteket ismersz fel, akkor mindenképp beszélj velük erről. Sokan talán nem is gondolnak bele, hogy a mindennapi problémáik többsége akár a burnout kialakulásának lassú folyamatából is adódhatnak.

Forrás: insamer.com

Abban az esetben, ha a szimptómáink kiégésre utalnak, minél előbb javasolt foglalkozni a kezelés kérdésével. Érdemes szakemberhez fordulni, mivel külső segítség nélkül nem könnyű leküzdeni az állapotot. Vannak azonban bizonyos tevékenységek, amelyek segítségével lerövidíthetjük a felépülés folyamatát. Elsőként nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a helyzetünk komolyságával, és akarjunk változtatni azon. Elősegíthetik a javulást a különféle sportok, a jóga, a minőségi kikapcsolódás (például egy új hobbi), a relaxáció és az egészséges életmód.

Napjainkban a vírushelyzet következtében bevezetett távolléti oktatás is nehezíti a helyzetünket, ezért most különösen fontos odafigyelni a kiégés megelőzésének lehetőségeire. A monotonitás elkerülése érdekében előre tervezd meg minden napod, és iktass be olyan programokat is, amelyek a testi és a lelki egészségedet szolgálják. Ha teheted, minél többet mozogj a szabadban. Két előadás között elmehetsz például kocogni, biciklizni vagy sétálni, de akár jógázhatsz is a kertben. Ha stresszesnek érzed magad, csinálj bármit, ami téged igazán kikapcsol (például meditáció, relaxáció). Beszélgess a családtagjaiddal és a barátaiddal akkor is, ha a járványhelyzet miatt ezt most csak telefonon keresztül tudjátok megtenni. A szociális kapcsolatok rendkívül fontosak a burnout elkerülése érdekében, ezért azt javaslom, hogy tartsd a kapcsolatot minél több szaktársaddal, és segítsetek egymásnak az online térben is. A szombathelyi pszichológia szak hallhatói például indítottak filmklubot, könyvklubot és zeneklubot, ahol heti rendszerességgel megoszthatják egymással az érzéseiket, gondolataikat egy-egy téma kapcsán. Nincs a te szakodon hasonló programlehetőség? Kezdeményezd te!

A rohanásmentes életmód és a tudatos táplálkozás is hozzájárulhat a kiégés megelőzéséhez. Most már nem lehet kifogás a „nem volt időm enni egy falatot sem” és az „egyik óráról a másikra rohanok”. Érdemes kihasználni a jelenlegi helyzet előnyeit is, és törekedni egy egészségesebb életmód kialakítására. Segíthet a stressz elkerülésében, ha mindig rendet teszel az íróasztalodon tanulás után, ugyanis így kevésbé okoz majd gondot átlátni a feladataidat. Biztosan ismerős számodra a „hazaviszi a munkát” kifejezés. Ez a jelenség valójában helytálló lehet egyetemi kontextusban is, hiszen nagyon sokan küzdenek azzal a problémával, hogy egyszerűen nem bírják félretenni a tanulással kapcsolatos nehézségeiket. Amikor hétvégén végre pihenni próbálnának, akkor is csak azon tudnak kattogni, hogy milyen beadandókat kéne még megírniuk, vagy miket hagytak félbe péntek délután. Nagyon fontos, hogy egy kis időre muszáj levennünk ezeket a terheket a vállunkról, hogy nyugodtan feltöltődhessünk és kikapcsolódhassunk.

A kiégés nem játék, komolyan kell venni az esetleges tüneteket. Figyeljünk oda a testi és a lelki állapotunkra, hiszen ebben a nehéz időszakban egyetemistaként sem könnyű helytállni, és ami a legfontosabb: merjünk segítséget kérni, ha szükségünk van rá.

Kiemelt kép: pixabay.com

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]