„Ez nem lehet szerencse kérdése” – Interjú a Sapere Aude Junior díjas Buti Nikolettel

Szeptember 8-án Sapere Aude Junior Díjat vehetett át a testnevelés–gyógytestnevelés és egészségfejlesztés tanár szakos Buti Nikolett a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjat eredményező kiemelkedő tanulmányi és sportszakmai munkájáért, és önálló, OTDK első helyezést érő hallgatói tudományos tevékenységéért. Interjúnkat olvashatjátok.

Miért az ELTE szombathelyi campusát választottad?

Nem volt kérdés, hogy Szombathelyre jelentkezem. Körmendiként közel van az otthonomhoz, másrészt valljuk be, itt az élet is olcsóbb, mint például Budapesten, ezek mellett nem utolsó szempontként sok pozitívumot hallottam az egyetemről, a képzésekről, valamint az oktatók szakértelméről is.

Sapere Aude Junior Díjban részesültél. Ez egy olyan elismerés, amelynek magas presztízs értéke van az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán. Ez nem csupán a kar, de az egyetem elismerése is számodra. Mit adott neked az ELTE?

Igen, óriási megtiszteltetés ez számomra.

Úgy gondolom, azon kívül, hogy magas szintű tudást szerezhettem a képzésünk alatt, egy komplex szemléletmódot sajátíthattam el, melyet az élet bármely területén alkalmazhatok.

És mit adott még az ELTE… rengeteg barátot. Nagyon jó, összetartó csoportunk van, akikkel még ez az öt és fél év is gyorsan elrepült.

Másodéves korod óta veszel részt a tanszéken folyó kutatásokban. Hogyan kezdődött mindez?

Elsőévesként ismerkedtem meg a gimnasztika kurzus keretében H. Ekler Judit tanárnővel, akitől rengeteget tanulhattam az évek alatt. Tőle hallottam először a TDK lehetőségéről. Bátorítására kezdtem el azon gondolkodni, hogy milyen területen kutathatnék. Olyan témát szerettünk volna választani, amely aktuális, és jelentős gyakorlati haszna is lehet az eredményeinknek. Így indítottuk el „A sportoláshoz kapcsolódó tudatos vízfogyasztás” című kutatásunkat, melynek harmadik szakaszán dolgozunk jelenleg.

Felsőbb évesként ismerkedtem meg Nagyváradi Katalin és Biróné Ilics Katalin tanánőkkel. Nekik köszönhetően további kutatásokban, tudományos munkákban vehettem részt, mint például az EFOP 3.6.1-16-2016-00018 A felsőoktatási rendszer K+F+I szerepvállalásának növelése intelligens szakosodás által Sopronban és Szombathelyen című pályázatban, valamint a Magyar Diáksport Szövetség által kidolgozásra kerülő – a sportági kiválasztásra alkalmazható – ’X fit’ teszt méréseinek adatfelvételében.

Azóta már végzett, akkor felsőbb éves hallgatók közül többen is mellettem álltak, bátorítottak munkámban. Nem szeretnék senkit kihagyni, így név szerint nem említek senkit, de mindig szívesen gondolok vissza lelkesítő szavaikra.

74366514_2593816830686456_4591122960554655744_o

Mennyire volt tudatos a szakmai előremeneteled? Minden lépést aprólékosan megterveztél, vagy az eredményeid következményeiként születtek meg a további eredményeid?

Semennyire! Egy „ártatlan” kutatási tervvel indult az egész, ha szabad ilyet mondani… na, az aprólékosan meg volt tervezve… de a többi lehetőség ennek következtében jött.

Képzésed során a legalacsonyabb átlag 4,61 volt, de az utolsó négy befejezett féléved átlaga rendre 5,00 értékű. Mennyire nehéz összeegyeztetni a tanulmányaid a kutatásaiddal?

Ez eleinte abszolút nem volt célom, de mikor először sikerült így végeznem egy félévvel, onnantól nem adtam alább. Azt hiszem, maximalista vagyok…

Az utolsó évre már hazaköltöztem, hiszen az összefüggő tanítási gyakorlatomat szülővárosomban teljesítem, de amikor a koliban laktam, ritkán hagytam abba éjfél előtt a „munkát”. Óriási szerencsémre, egy véletlen szobacsere miatt ismertem meg lakótársamat, mostanra már az egyik legjobb barátnőmet, Hódosi Júliát, aki ugyan nem szakmailag (hiszen magyar–töri tanár szakon volt), de lelkileg nagyon sokszor támogatott. Szerintem, ha nem hallotta tizenötször a TDK, OTDK előtt az előadásomat, akkor egyszer sem. Nagyon hálás vagyok neki is!

Nem hazudok, sokszor nem volt könnyű a kettő együtt, sokszor elbizonytalanodtam, de így utólag nincs kétségem, hogy minden befektetett munka meghozta a gyümölcsét.

Mit ajánlanál annak, aki most kezd bele TDK munkájába?

Az első házi TDK-m borzalmas élmény volt, nagyon rosszul sikerült. Ezért én mindenkinek ajánlom, hogy akár írjon meg egy szöveget előre, és sokszor gyakorolja el „élesben”, tehát legalább egy ember legyen, aki nézi és méri is az időt… nagyon rövid tud lenni az a 10 perc, főleg, ha lényegtelen körmondatokba keveredik az ember.

Több ösztöndíj pályázat is van, ahol sok pontot lehet szerezni a TDK munkával, például a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj, az Új Nemzeti Kiválóság Program, az Intézményi Szakmai Tudományos Közéleti – Egyszeri Tudományos ösztöndíj, valamint érdemes körbenézni a lakóhelyeteken is, hogy milyen lehetőségek vannak. Megéri ezekre időt szánni!

Hogyan néz ki Buti Nikolett egy átlagos napja?

Az utolsó egyetemi félévemben az összefüggő tanítási gyakorlatomat végzem, emellett pedig legnagyobb örömömre testnevelő tanári állást is kaptam, ahol 1-2. osztályosokat tanítok. Próbálok sok időt tölteni a családommal és a barátaimmal, valamint amilyen gyakran csak tehetem, lovagolni járok.

Mielőtt bekerültél volna az egyetemre, gondoltad volna, hogy hamarosan magas színvonalú kutatási eredményeket tudhatsz majd magadénak?

Á, eszemben sem volt. Attól féltem, hogy meg ne bukjak már mindjárt az első félévben atlétikán. Szerencsére mindig kitartó voltam, így sok gyakorlással összehoztam egy hármast… Mégse lehet mindig ötös az ember…

otdkhelyezettek1 (1)

És arra számítottál, hogy esetleg megnyerheted az OTDK-t? Milyen érzés volt?

Nem voltak elvárásaim ilyen szempontból, igaz, Ekler tanárnő a kutatási terv megírása után említette, hogy ha ezzel a témával indulok majd pár év múlva OTDK-n, esélyes lehet az első hely, hiszen nem sokan mennek olyan munkával, ahol másfél évet ölel fel maga a vizsgálat. Persze én csak legyintettem magamban… Tény, rengeteg munka van benne, de többnyire mindenkinek, aki egy OTDK-n szerepel.

Persze jó érzés volt… de a konferencia előtt két és fél hónappal veszítettem el váratlanul édesapámat, aki mindig mellettem állt. Amikor átvettem az oklevelet és visszaültem a helyemre, csak arra tudtam gondolni, hogy inkább lettem volna sokadik, és mérgelődve felhívhatnám, mint hogy nem tudom megosztani vele az örömöm. Bocsánat a szomorú kitérőért…

Biztos vagyok benne, hogy ő is nagyon büszke lenne rád. Miért tartod fontosnak egyébként hallgatóként az önálló kutatásvégzést és a tudományos diákköri munkát?

Amiért én is elkezdtem… jelentős segítség a szakdolgozat megírásánál. Ennél több motiváció azt hiszem nem is kell az elkezdésekor, de akinek megtetszik a tudomány világa, új lehetőségek nyílhatnak meg előtte, legyen szó a színvonalas konferenciákról, az OTDK-ról (ami nem utolsó sorban nagyon jó buli volt), vagy akár az ösztöndíjakról.

Melyik eredményedre vagy a legbüszkébb és miért?

Átgondolva a kérdést, sajnos nem ritka, hogy akadnak emberek, akik szerint annak, aki az OTDK-n első helyezést ér el, vagy akármilyen díjat is nyer, csak szerencséje volt. Ez persze nem igaz. De éppen ezért én arra vagyok a legbüszkébb, hogy a kutatásunk – ami az első másfél évben egy komplex egészségfejlesztő program is volt –, által több diákra is pozitív hatással tudtunk lenni. Sokan a cukros üdítőitalok helyett vízre váltottak, és jobban odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelükre – ez nem lehet szerencse kérdése.

67778719_2328931367190044_6482376328623423488_o

Ezen kívül milyen szakmai és egyéb tevékenységeket végeztél még az egyetemi éveid során?

Számos konferencián vettem részt az elmúlt években: az ELTE PPK Sporttudományi Intézet által szervezett helyi és országos programok, mint a Magyar Sporttudományi Társaság Kongresszusa, Szombathely (2016, 2018), vagy éppen a Nemzeti Pedagógusképző Kar Konferenciája – Tehetsz Érte(d)?! (2019), ahol adminisztrátori feladataim (előadók regisztrációja) ellátása után volt alkalmam meghallgatni számos kiváló előadást is. Emellett az intézeti szakmai napok szervezésében és lebonyolításában is rendszeresen részt vettem, 2017 őszén, 2018 tavaszán és őszén, 2019 tavaszán.

Az egyéni kutatási munkámon kívül közreműködtem Nagyváradi Katalin kutatásában is, amelyben az első éves hallgatók komplex egészségi állapotfelmérését (szubjektív és objektív mérési módszereket és eszközöket használtunk) végeztük el.

Tagja voltam a Magyar Diáksport Szövetség által kidolgozásra kerülő – a sportági kiválasztásra alkalmazható – ’X fit’ teszt mérőcsapatának.

Részt vettem az EFOP 3.6.1-16-2016-00018 A felsőoktatási rendszer K+F+I szerepvállalásának növelése intelligens szakosodás által Sopronban és Szombathelyen című pályázatban.

Korábbi évek alatt erősíthettem egyetemünk csapatát MEFOBon és SHS-en úszásban, de sajnos a tavalyi évben már nem fért bele az időmbe, hogy felkészüljek vagy részt vegyek. Viszont egy újdonságban ki tudtam próbálni magam: csörgőlabda MEFOB-on, ahol 5. helyet szerzett a csapatunk.

Mindezek mellett két éve töltök be demonstrátori posztot Nagyváradi Katalin mellett.

És amire azért elég büszke vagyok: részt vettem a „12th International INSHS Christmas Sport Scientific Conference” rendezvényen, ahol angol nyelvű előadásban ismertettem kutatási eredményeinket.

Emellett jelentős eredménynek tartom, hogy a kutatásunk első szakaszát bemutató publikációt „A testnevelés órához kapcsolódó tudatos vízfogyasztás” címmel az Egészségfejlesztés c. folyóirat adta közlésre.

61315527_1081120405432351_2477788850928222208_o

Jelenleg milyen témán dolgozol és hol tervezed bemutatni az eredményeidet?

Jelenleg az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatásának köszönhetően a már említett kutatási témánk harmadik szakaszán dolgozunk Ekler Judit tanárnővel, ahol célunk, hogy információt kapjunk arról, hogy a tanulók folyadékfogyasztási szokásait miként befolyásolja egy telefonos applikáció hosszabb időn (3 hónap) keresztül történő használata.

Ez az utolsó éved tanár szakon. Hogyan tovább, tervezel doktori képzésre jelentkezni?

Fogalmam sincs! Ez egy nagy döntés számomra, amit még nem sikerült meghoznom.

Képek: ELTE SEK, Buti Nikolett archívuma