Igézően sötét, szívbe markolóan romantikus – Ajánló az Üvegtrón sorozathoz

Figyelem! Függőségveszély! Sarah J. Maas könyvsorozata csak időmilliomosoknak és a fantasy műfaj kedvelőinek ajánlott.

Minden és mindenki változik.

Nap mint nap elhagyja az emberek száját ez a mondat, ami már-már sablonosnak, elcsépeltnek hat. Dobálózunk vele, ha kell, ha nem, ha pozitív, ha negatív kimenetelű szituációban találjuk magunkat, mert ez egy olyan szólás, amit bármilyen esetre habozás nélkül rá lehet húzni. Mindig van azonban valami állandó az életünkben, legyen szó érzelmekről vagy akár kedvenc regényekről. Számomra Sarah J. Maas Üvegtrón-könyvsorozata éppen olyan állandóságot jelent, mint a levegő, amit belélegzem.

„Az ismert világ leghíresebb orgyilkosa. Celaena Sardothien gyönyörű és halálos. A sors nagy dolgokat tartogat a lenyűgöző, ifjú nő számára.
Távolvég sötét, nyomorúsággal teli sóbányáinak mélyén egy megviselt, tizennyolc éves lány robotol a rabszolgák között.
Életfogytiglanig tartó kényszermunkára ítélték, hiába képezték ki a földrész legjobb orgyilkosai, hiába lett a halálos mesterség leghíresebb művésze. Elkövetett egy végzetes hibát. Elfogták.
A kegyetlen börtönbe egy napon különös látogató érkezik. Az ifjú és felettébb jóképű Westfall kapitány meglepő ajánlatot tesz a rettegett orgyilkosnak: szabad lehet, ha előtte végrehajt egy hihetetlenül vakmerő és elképesztően nehéz feladatot. Az ország koronahercege bajnokot akar küldeni az apja halálos versenyére. Csatasorba állnak a birodalom legtehetségesebb tolvajai és legkönyörtelenebb harcosai. A küzdelem tétje az életben maradás. Ha győz, Celaena visszanyeri szabadságát.
Függetlenül attól, hogy képes lesz-e megnyerni a kegyetlen versengést, megrázó felfedezés vár az ifjú hölgyre. Már csupán az a nagy kérdés, hogy meglágyulhat-e egy orgyilkos kőszíve.”

A sorozat 8 részben teljesedik ki: egy előzményben és hét további könyvben, amelyek közül a legutolsó kiadási okokból oszlik még két kötetre.

Mindegyik rész fordulatokban gazdag. A karakterek, akárcsak a hétköznapi emberek: kizárólag az összes kötet elolvasása után állíthatjuk, hogy megismertük őket teljes valójukban. Az írónő stílusa egyedülálló, képzelete túlszárnyalhatatlan: magával ragadó az a világ, amit megteremtett és a szereplők, akiket létrehozott.

Hol humoros, hol szívszorító, hol elgondolkodtató: rengeteg érzelmet megmozgatott bennem mindegyik könyv. Ez a sorozat nemcsak szórakoztató céllal íródott, rengeteg olyan utalás, üzenet rejlik a sorok között, amikre az olvasó, ha rájön, egyetértéssel tud reagálni. Valójában ebbe a világba van beleburkolva mindaz, ami minket is körülvesz a való életben. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, ez valamilyen szinten a legtöbb könyvben megfogalmazódik. Egyfajta kritika, az már magától a befogadótól függ, milyen értelmezést tulajdonít neki: pozitívat vagy negatívat.

Egy barátnőm ajánlására vettem a kezeimbe az első részt, talán éppen a gimnáziumot kezdtem el. Abban az időszakban leginkább a romantikus regényekhez húzott a szívem, szerettem a szépen kivitelezett szerelmi történeteket, ezért egy huzamosabb ideig csak a polcomon állt a könyv. Valahogy nem éreztem késztetést arra, hogy egy olyan világba vessem magam, ahol a számomra szükségessé vált romantika háttérbe szorul, helyét pedig a harc, a természetfelettiség veszi át. Aztán elérkezett a válság-korszak: már csak az Üvegtrón incselkedett velem az olvasatlanságával.

Forrás: deszy-konyv.hu

Emlékszem arra a megdöbbentségre, ami az utolsó lapozás alkalmával költözött belém, aztán amit a szégyenérzet, majd a bosszúság követett: ostoroztam magam, amiért ennyi időmbe telt rászánni magamat arra, hogy kiolvassam ezt a remekművet. Semmi sablonosság, semmi kiszámíthatóság. Fordulatokban, izgalomban, érzelmekben gazdag történet, ahol a karakterek sem a tökéletesség megtestesülései. Alapvető emberi hibákat testesítenek meg, talán ez az egyik olyan szál, ami összefűzi őket. Mindannyiukat.

2019 decemberében jelent meg Magyarországon a sorozat zárókötete, én pedig igyekeztem annyira elnyújtani az olvasását, amennyire csak lehetett, mert ezzel nemcsak a történetet zártam le, hanem egy korszakot is az életemben.

Nem egy könnyű olvasmány, legalábbis olyan értelemben nem, hogy részt rész után azonnal olvasni lehessen. Fel kell dolgozni a befogadott információt, össze kell kapcsolni az addig rendelkezésre állókkal, amit aztán tovább is kell boncolgatni – habár hiába, mert sosem azt kapjuk, amire számítunk. Nem baj, ha a könyvek olvasását megszakítja egy másik, sőt, szerintem erre szükség is van, mert nagyon tömény lenne egyben megismerkedni a tárgyalt világgal. Semmit sem szabad elsietni.

Mindenki megtalálhatja benne önmagát: akár egy szereplőben, akár többen, ami számomra elengedhetetlen egy könyv olvasásánál. Elvégre, ha senkiben sem látjuk meg önmagunkat, a döntéseik is idegenebbnek, ellenszenvesebbnek hatnak. Nem tudjuk majd átérezni a helyzetet, amibe belecsöppentek. Miről szól az álmodozás, a fantáziálgatás, ha nem arról, hogy belelátjuk magunkat egy szituációba, egy másik világba?

Ez a sorozat erre tömérdek lehetőséget ad, ahogy arra is, hogy elfoglalja az első helyet a könyves toplistán. Így hát ajánlom mindenkinek, aki egy küzdelmes, izgalmas világban akar elveszni és felfedezni azt, annak, aki ki akar kapcsolódni, de közben nem akar elfelejteni gondolkodni, és annak is, aki úgy érzi, nem létezik a Nagy Ő. Garantált, hogy a történet lezárultával már más meglátásai lesznek.