Rengetegféle számolási módszer létezik, hiszen mint tudjuk, ahány ház, annyi szokás. Ha szeretitek a számtant, vagy esetleg nehézségetek van vele és keresitek a tökéletes módszert, itt olvashattok a különböző technikákról és lehetőségekről.
Ősidők óta jelen van a természetben a matematika, mondhatni a legalapvetőbb tudomány mind közül. Vegyük hát sorra, milyen különböző, érdekesebbnél érdekesebb számolási módszerek alakultak ki az évezredek során, amelyeket ma is alkalmaznak világszerte:
- Abakusz:
Ez az emberi történelem első, más szóval legősibb számolóeszköze, amelyet ma is használnak néhol. Például néhány iskola alsó tagozatos osztályában még Magyarországon is oktatják, ázsiai országokban pedig az üzleti életben és az áruházak kasszáinál veszik nagy hasznát, hiszen bámulatos sebességgel lehet számolni vele. Ritkának mondható azonban napjainkban ahhoz képest, hogy az ókorban az összes kultúrában előfordult. Általánosan Mezopotámiát tartják számon származási helyéül a történészek, mert ezen a területen volt fellelhető a legelső őse, amely még a 60-as számrendszeren alapult.
Felépítését tekintve egy táblára vagy fa keretre emlékeztet, amelyen gyöngyöket tartalmazó oszlopok (vagy néha sorok) találhatóak. Ezek az oszlopok helyiértékeket, a gyöngyök pedig egy-egy tagot képviselnek az adott oszlopon. Mozgatásuk által valósul meg a számolás tehát. Az elválasztó léc szerepe is fontos: tulajdonképpen egy váltást jelent, mivel a felette elhelyezkedő gyöngyök értéke általában egytől eltérő, például a szorobánon öt. Használata könnyen és gyorsan elsajátítható, és bár sok leírás szerint főképp összeadásra és kivonásra alkalmas, jó néhány ázsiai országban versenyeket is rendeznek abakusszal (és rokon típusaival) való számolásból, emellett az ottani kisiskolás gyerekek könnyedén tudnak segítségével akár köbgyököt is vonni. - Kínai szorzás:
Érdekes geometria módszerrel szoroznak igen gyorsan a kínaiak. Ez egy olyan megoldás, amelyről biztosan azt gondolnátok elsőre, hogy valami ügyes trükk, “varázslat”, de a számoláshoz semmi köze, pedig bevált módszer. Következő a technika: leírtok egy szorzást, például 14 x 32, majd a helyiértékektől és mindentől eltekintve egy lapon húztok egyik irányba először 1 és vele párhuzamosan 4 vonalat, s ezután közel merőlegesen 3 és azzal párhozamosan 2 vonalat. Ezután pedig a nagyjából négyzetes alakzat “átlóin” lévő metszéspontokat kell számolni, kezdve ezt az 1 és 3 – azaz a legnagyobb helyiérték számjegyeinek – metszéspontjaival. Így 3, 14 és 8 jön ki, amelyek közül a 14 problémás, mivel nem egy számjegy. Ebben az esetben a nagyobb helyiértéken álló szám az előzőhöz – itt a 3-ashoz – adódik. Ennek következtében az eredményünk: 3+1, 4, 8 -> 448. Számológéppel ellenőrizhetitek az összes szorzást, működőképes a rendszer.
Itt láthattok erről egy oktató videót is a biztos megértés céljából, ha túlzottan kusza lenne leírás. - Amerikai módszer – The “New” way:
Ez, mint ahogy sajnálatos, ám talán teljesen jogos módon gazdái is, egy elég bugyuta módszernek tűnik. Az újvilági földrészen élő szülők nagy része ezért felháborodását ki is nyilvánította, de persze, ha a tanárok szerint szükséges volt, nincs mit tenni. Létrehozói szerint a technika arról szól, hogy a gyerekek megértsék a helyiértékek szerepét a számokban. (Ha máshogy nem, hát így!) Ennek céljából tagonként tanulják meg az összeadást és a kivonást. Itt egy példa: 34-16=?. A felbontott tagok ez esetben: 16+4=20, 20+10=30 és 30+4=34, vagyis 4+10+4=18 a végeredmény. Nos, talán ez a módszer hazánk gyermekeiben magától is működik, az USA-ban tudatosan oktatják.
Számos módszer létezik még, most ezek fértek cikkünkbe. Hogy az ősi módszereket, vagy az új “nyugatias” praktikákat használjátok, rajtatok múlik, reméljük mutathattunk valami érdekeset.
