Új kutatási eredményekkel gazdagodott Természettudományi Karunk Biológiai Intézetéhez tartozó Etológia Tanszéke, amely az elmúlt időkben sok igen eredményes tényt közölt a kutyák természetéről és mivoltáról, ezzel minket is gazdagítva. Két új eredményt olvashattok most a kutatócsoportoktól.
Az első eredmény szeretett jószágaink szeparációs szorongásával kapcsolatos, vagy másképp azzal a szituációval, amikor adott időre el kell válnunk valamilyen oknál fogva kedvencünktől, akinek mi is a kedvencei vagyunk. Pontosan ezért az elmaradhatatlan nyüszítés és sóvárgás beárnyékolja kutyánk jó kedvét, ám itt a megoldás: placebohatás! A Sümegi Zsófia (PhD hallgató), Gácsi Márta (Etológia Tanszék kutatója) és Topál József (MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet munkatársa) által vezetett MTA-ELTE kutatócsoport, amely az összehasonlító etológiával foglalkozik, kísérletében bizonyította, hogy a kutyáknál is hat a placebo. Ezt májkrémbe burkolt nyugtató és vitamin (=placebo) segítségével prezentálták maguk a kutyák, persze kizárólag a gazdák jelenlétével, hiszen a kísérlethez ők is elengedhetetlenek voltak. A kísérlet során ugyanis 2 állapotot váltogattak: szeparációs és együtt töltött 6-6 perces időszakokat. Azok a kutyák, amelyek az első elválasztást követően nyugtatót kaptak és mellé gazdájuk jelenlétét, azok a következő elválasztásoknál csupán placebót kapva nyugodtabbak maradtak. A kísérlet bizonyosságához kontrollcsoportot is létrehoztak, akik csak placebót vagy még azt sem fogyasztottak. Ezzel kizárták a megszokáson alapuló viselkedést és alátámasztották, hogy kedvenceink kínos pánikja egyszerűen orvosolható.
A másik kutatás Miklósi Ádám (Etológia Tanszék kutatója) és Claudia Fogazza (PhD hallgató) nevéhez fűződik és a négylábúak ember által adott feladatokhoz kapcsolódó utánzási és emlékezeti képességét vizsgálták. A tesztek során arra voltak kíváncsiak, vajon a feladat gazda általi prezentálása és kutya általi végrehajtása között időbeli vagy más jellegű akadályozás/zavarás ellehetetleníti-e a sikeres utánzást. Az eredmények szerint a válasz erre a nem! Az 5-30 másodperces időhúzással és figyelemelterelő feladatokkal tesztelt állatok még jó 10 perc után is emlékeztek a kiadott feladatra, sőt, azt tökéletesen végre is hajtották. Bebizonyosodott tehát, okos kutyáink amellett, hogy hosszú időn át precízen emlékeznek az általunk mutatott dolgokra, még azt önmaguktól alkalmazni is tudják. Továbbiakban a kutatás eredményeit a kutyakiképzésben is méltán alkalmazhatják.
