A Mai Manó Házban 2019. február 1-től március 17-ig, keddtől vasárnapig 12 és 19 óra között tekinthető meg a Vissza a jövőbe – A 19. század a 21. században című kiállítás. Amellett, hogy hazai és külföldi művészek munkáival is megismerkedhetnek, február 15-én egy különleges tárlatvezetésen is részt vehetnek az érdeklődők, melyen az ELTE-s dr. Kovács József mutatja be Gothard Jenő hagyatékának egy részét.
A tárlat a hazai és nemzetközi fotográfia kísérletező és médiumközpontú oldalait mutatja be. A 19. századi alkotók mellett kortárs művészek munkáit vonultatja fel, akik olyan technikákat és eljárásokat alkalmaztak, vagy olyan témákat választottak, amelyek emlékeztetnek a 19. század első felének fotográfusai által is használt módszerekre. E művészek nemcsak ihletet nyernek a fotográfia hajnalának úttörő megoldásaiból, de rendhagyó ötleteikkel tovább is gondolják azokat. A munkák, eljárásmódok között párhuzamok, mögöttük hasonló gondolkodásmódok tapinthatók ki, azaz a művek párbeszédbe lépnek egymással.
A fotográfia helyzete napjainkban a 19. század elejére emlékeztet, amikor semmi sem szabott határokat a kísérletezésnek. Az új médium az amatőr műkedvelők játékszere volt, csakúgy, mint a csillagászoké, matematikusoké, orvosoké és vegyészeké. Az alkimistákhoz hasonlóan munkálkodtak: rögzítették a fényt, érzékelték az időt, feltérképezték a világot és nyomokat hagytak. Rendületlen kíváncsisággal fedezték fel a fotográfiában rejlő lehetőségeket.
Matthew Brandt: Stepping Stone Falls, 2016, triptichon, a Yossi Milo Gallery New York jóvoltából
A kiállított kortárs művészek munkáját a kísérletezés, az interdiszciplinaritás és a hibrid műfajok sokasága jellemzi. Komoly figyelmet fordítanak a fizikai alkotófolyamatra és munkáik anyagi jellemzőire, visszatérve a fotográfia alaptényezőihez: fény, fényérzékeny anyagok, emulzió és kémiai folyamatok. A céltudatos kísérletezés eredményeképpen radikálisan új műalkotásokat hoznak létre, amelyek olykor csak távolról emlékeztetnek a fotográfiára, és inkább a rajz, a szobor vagy a festmény irányába mutatnak.
Bownik: Disassembly 23, 2012. A Ravestijn Gallery jóvoltából
A kiállításon olyan jeles német, lengyel, amerikai, dán, francia és magyar művészek munkái tekinthetők meg, mint Sylvia Ballhause, Karl Blossfeldt, Bownik, Matthew Brandt, Sam Falls, Spiros Hadjidjanos, Thomas Hauser, Nicolai Howalt, Adam Jeppesen, Thomas Mailaender, Taiyo Onorato & Nico Krebs, Johan Österholm, Jaya Pelupessy & Felix van Dam, Pribék Antal, Stephen Thompson, Simon van Til és Veress Ferenc. Egyetemünkre nézve külön érdekesség, hogy a műtárgyakat kölcsönző intézmények között van az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma is, így Gothard Jenő munkái is megtekinthetők a tárlaton.
A számos díjjal és tagsággal kitüntetett, rendkívül tehetséges Gothard Jenő gépészmérnök, csillagász, meteorológus és feltaláló is volt, aki tervezett fonográfot, meteorológiai állomást és vízerőművet is. Ő örökített meg elsőként fotón hullócsillagot és üstököst, de közvetlenül a röntgensugárzás felfedezése után már röntgenképeket is készített. A kiállításon gazdag hagyatékából mutatnak be csillagászati fotókat és röntgenképeket. Gothard Jenő amerikai körútja alkalmából jutott ezekhez a képekhez, amelyek a 19. század utolsó évtizedének legnagyobb teljesítményű távcsövével készültek.
A Szaturnusz a kaliforniai Mount Wilson obszervatóriumból, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium jóvoltából
A tárlaton 2019. február 15-én 18 órától dr. Kovács József csillagász, az ELTE szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumának tudományos főmunkatársa, a Gothard-hagyaték gondozója tart előadást Egy európai jelentőségű magyar polihisztor – Csillagászat és fotó Gothard Jenő munkásságában címmel, s kalauzolja végig a látogatókat a kiállításon.
Forrás: Mai Manó Ház
Képek: Mai Manó Ház
