2017 a 200 éve született Arany János előtt tiszteleg, ugyanis a bicentenárium alkalmából az idei évet az MTA és Nagyszalonta emlékévnek nyilvánította. Az Arany-emlékévet március 2-án, a költő születésnapján a szülővárosában nyitották meg, de az őszi időszakban is számos Arany Jánossal és műveivel kapcsolatos program, pályázat, könyvbemutató, kiállítás, fesztiválprogram és előadás várja az érdeklődőket.
A Nagyszalontán született Arany János magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára, a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette. Műveinek teljes gyűjteményét a költő halála után régi kiadója, Ráth Mór adta ki, összes munkáit 8 kötetben, iratait és levelezését pedig fia, Arany László szerkesztésében négy kötetben. Bronzszobrát, amely a Magyar Nemzeti Múzeum előtt áll, Stróbl Alajos mintázta.
A költő születésének 200. évfordulóját méltán kiemelt kulturális programsorozatként kezeli a kormány. Az Arany-kéziratok jelentős részének őrzője, az Országos Széchenyi Könyvtár felső tagozatos és középiskolás diákok számára „Te Aranyok Aranya!” címen szavalóversenyt hirdetett, melynek döntőjére november 25-én egy egész napos rendezvényen, a könyvtár által szervezett Arany János Családi Napon kerül sor. A verseny zsűrijének két elnöke Molnár Piroska és Csőre Gábor színművészek lesznek. A családi naphoz múzeumpedagógiai és kézműves-foglalkozások kapcsolódnak.
Az érdeklődők megtekinthetik az OSZK „Más csak levelenként kapja a borostyánt…” – Kincsek, kultusz, hatástörténet című Arany János-kiállítását, melyet könyvbemutatók, pódiumbeszélgetések, speciális tárlatvezetések és rendhagyó magyarórák kísérnek – egészen 2017. november 25-éig. A tárlat az OSZK kézirattárának páratlan kincseire épül, de kitér Arany és a kortársak, valamint az Arany-recepció és az annál szélesebb kultuszának kérdéseire is, megidézve többek közt a 100 évvel ezelőtti ünnepségeket is.
A Széchenyi Könyvtár mellett a bicentenárium kulturális eseményeinek másik jelentős helyszíne a Petőfi Irodalmi Múzeum, ahol Önarckép álarcokban címen nyílt Arany-emlékkiállítás. A tárlat célja, hogy megidézze a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusáról a köztudatban élő képet, és hogy a költő kevésbé ismert arcaival is megismertesse az érdeklődőket. A múzeumnak nemcsak állandó, hanem mozgókiállítása is van. Ez az Arany 200 busz, mely kistelepüléseket és fesztiválokat keres fel, és az interaktív tárlat mellett múzeumpedagógiai foglalkozásokat is kínál az érdeklődőknek. Az egyedi látványvilágú kiállítás versek, képek, különféle dokumentumok és relikviamásolatok segítségével mutatja be Arany János életművét, kapcsolatait, költészetének máig ható jelentőségét. A buszba manuális játékokat és a digitális eszközöket is beépítettek, melyek nem csupán szórakoztató élményt nyújtanak, de mélyebb tudást is közvetítenek.
Nyáron a PIM által a Margitszigeten a Toldit és az Őszikéket felidéző irodalmi séták szerveződtek, és kritikapályázatot is hirdettek a költő által inspirált művek megalkotására. Kisepikával, lírával, tanulmányokkal és oktatási segédanyagokkal is lehetett pályázni, ha a munka elősegítette az Arany-életmű értelmezését. Hasonló volt ehhez a Magyar Nyelv Múzeumának levélíró pályázata, az Írj levelet Arany Jánosnak, illetve a Litera felhívása, mely Arany János megsemmisült szerelmes és erotikus verseinek játékos rekonstruálására kérte a költőket, Babiczky Tibort, Karafiáth Orsolyát, Keresztesi Józsefet, Kukorelly Endrét, Lövétei Lázár Lászlót, Mesterházi Mónikát, Szabó T Annát, Varró Dánielt és Vörös Istvánt. Az alkotásokat a Szerelmes Arany címet viselő, a Litera 15. születésnapját ünneplő gálán olvassák fel október 20-án.
A Margó Irodalmi Fesztiválnak is lesznek a költővel kapcsolatos programjai, többek között október 21-én az Arany és Petőfi levelezése, mely a két költő kapcsolatának árnyait, közös gondolkodásukat, humorukat és nyelvük sajátosságait tárgyalja a Tesla Teátrumban.
Az Aegis Művészetért és Kultúráért Alapítvány október 19-én 19 órakor Arany-balladák címen irodalmi-versszínházi rendezvényt szervez a Józsefvárosi Galériában, a programra ingyenes a belépés. A műsorban megszólal Szörényi László irodalomtörténész, akivel Takács Tamás irodalmár beszélget Arany János balladáiról, majd zenés irodalmi összeállítás következik Tallián Mariann és Lázár Balázs előadásában.
November 2-án a Zeneakadémián balladaestet tartanak Arany János és Kodály Zoltán emlékére. Az est rendezője Hegedűs D. Géza, összeállítója pedig Ittzés Mihály. Az előadás két részből áll majd, történelmi képekből és népéleti témákból, elhangzik Arany Jánostól a Szondi két apródja, a Rákócziné, a Szőke Panni, a Tengeri-hántás, A varró leányok, Az ünneprontók, a Vörös Rebék és az Ágnes asszony is, november 10-én pedig a Grosics Gyula Sportiskolában Arany és Zichy – avagy Arany balladák másképp címen rendeznek előadást.
A fővároson kívül más nagyvárosokban is lesznek rendezvények, Dombóváron köztériszobor-avatás, Siófokon Arany-emlékest, Győrben Arany és Madách Imre kapcsolatáról szóló előadás, Székesfehérváron a színpadi Toldi, Egerben irodalomtörténeti beszélgetés, Miskolcon pedig Kováts Kriszta „Arany-óra” – Arany János balladái a cappella című színpadi produkciója, illetve Nyáry Péter irodalomtörténész Arany és a humor című előadása várja az érdeklődőket. Továbbá a határon túl is emlékeznek a költőre. Párizsban francia és magyar diákok mutatták be Arany János Toldi című elbeszélő költeményének kétnyelvű változatát. Az előadás a Párizsi Magyar Intézetben és a Philippe Rameau Konzervatóriumban is látható volt.
Az interneten egy sorozat indult, melyben A lejtőn, A tölgyek alatt, A vigasztaló, A világ, az Emlények, a Kozmopolita költészet, a Névnapi gondolatok, a Tamburás öregúr, a Válasz Petőfinek és a Visszatekintés című versek kerülnek elemzésre.
A jegybank arról döntött, hogy külön emlékérmét veret Arany János tiszteletére, a Magyar Posta Zrt. pedig egy négy bélyegből álló kisívet adott ki, melyek Arany balladáit, az Ágnes asszonyt, A walesi bárdokat, a Mátyás anyját és a Bor vitézt idézik meg. A bélyegkisívet Gilicze Gergő grafikusművész tervei alapján az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. 30 ezer példányban készítette el.
Kép forrása: EKMK
