Vannak olyan napok, amikor kicsit elveszve érzem magam. Vagy csak úgy furán és nem tudom mit kezdjek magammal, meg hogy merre megy éppen az életem, meg amúgy is. Minden. Ilyenkor általában egy lehetőleg többszintes könyvesboltban tartok egy háromórás rituális könyvnézegetést. Pár napja egy ilyen alkalommal találtam meg a megoldást. Erlend Loe: Naiv. Szuper. Szántó Kamilla ajánlója.
A könyv. Erlend Loe egy norvég kortársíró és A könyv egyébként már egy kicsit régebbi, 1996-ban íródott és 2002-ben készült el a magyar fordítás, de nekem csak most került a kezembe, ez van. Egy 25 éves fiúról szól, aki az élet értelmét keresi és úgy érzi nem függenek össze a dolgok. Az ő megoldási módszereit gyűjtöttem össze egy rendkívül komoly és mély listába. Szóval ez egy problémamegoldó könyvajánló vagy valami ilyesmi. (Spoiler alert)
Mit csinálj, ha úgy érzed semmi nem függ össze semmivel
- Írj listákat. Például ilyet: mit birtokolsz, mit nem, miről tudsz túl sok mindent, miről nem. Gyötrően őszinte képet kapsz magadról.
Amivel nem rendelkezem:
„Tervek
Lelkesedés
Barátnő
Az az érzés, hogy a dolgok összefüggenek és a végén minden jól alakul
Megnyerő alkat
Óra”
- Aztán küldd el ezeket a listákat a barátodnak, hátha ő is ír még listákat. Listából sok kell.
- Játssz a testvéreddel. Ha ő már felnőtt akkor is. Ha te már felnőtt vagy akkor is.
- Labdázz este a hátsóudvarban. Vigyázz, lehet, hogy a szomszédoknak egy idő után fel fog tűnni, de ne zavartasd magad. Labdázni jó.
- Olvass a relativitáselméletről.
- Barátkozz össze egy óvodással és versenyezzetek, ki látott már több fajta állatot. Hagyd csalni. Aztán meg nyerni is.
- Vegyél régi játékokat egy ismeretlen embertől és aztán szeress belé. Mármint az emberbe.
- Kalapálj.
- Hagyd a testvéredet is kalapálni. Lehet, neki is szüksége van rá.
- Menj vissza a szüleidhez és csináljátok azt, amit régen. Nem baj, ha apukád először nem érti miért akarod vele körbe sétálni a háztömböt. Csak sétáljátok körbe.
- Utazz el New Yorkba.
- Ne gondolkozz. Vagy kevesebbet. Az időre semmiképp se gondolj, lehet, hogy nem is létezik.
- Sétáltass kutyát. Ha nincs kutyád, akkor valaki másét. Az sem baj, ha egyáltalán nem értesz a kutyákhoz. Mindig van egy néni, aki mindent tud pont arról a kutyáról.
- Legyél csak magaddal.
- Hívj fel egy utcai telefont, várd meg, hogy valaki felvegye és aztán mondd meg neki, hogy nem létezik az, hogy idő.
- Nyugodj meg.
Ez lenne a lista, ez lenne A könyv. Kicsit kusza és nem is biztos, hogy minden pontját tudod hova tenni, de őszinte, egyszerű és igazi vallomás. Annyira őszinte, hogy akár én is mondhattam volna, vagy akár te is. (Ezen felbuzdulva egyébként odaadtam anyukámnak is meg apukámnak is, bár humorosnak tartották, de azóta úgy érzem, nyugtalanítja őket valami. Valaki. Szóval ezzel óvatosan.) Ez a könyv nem egy útmutató, nincs megmondóember, ez egy tükör, ha ilyen vagy. A név nélküli főhős te vagy és az oldalakon magaddal találkozol, hozzád beszél saját magadról, furcsa belső párbeszéd, de a végén talán megnyugszol. Naiv. Szuper. Ha nem vagy ilyen és soha nem is érezted, hogy a dolgok nem függenek össze, akkor nem tükör, hanem ablak. Betekintés egy olyan világba, ahol pont annak van értelme, aminek egyébként nincs. Például labdázni. Naiv. Szuper. De azért meg fogod szeretni ezt a 25 éves bolyongó fiút, ez biztos, és ha lehetne ilyesmit, tudom, hogy néha elhívnád kávézni és csak hallgatnád a mesélést a hopi indiánokról, a frizbizésről és Einsteinről és közben azt gondolnád, naiv, de szuper.
Kép forrása: Tumblr
