A 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált 2017. április 20. és 23. között rendezik meg. Az esemény díszvendége Orhan Pamuk Nobel-díjas író, de több elismert magyar művésszel is lehet majd találkozni, ezenkívül kulturális programok is várják az oda látogatókat.
A Millenárison megrendezésre kerülő Nemzetközi Könyvfesztivál érdekes kulturális programokkal várja az érdeklődő kicsiket és nagyokat. Az eseményt már csütörtökön megkezdődött, amelyet Íjgyártó István, a KKM kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára nyitott meg. A díszvendég „Visegrádi országok” részéről Paweł Lewandowski, a Lengyel Köztársaság Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára mondott köszöntőt.
Ezenkívül egy közlemény felolvasásával és CEU-s kitűző viselésével tiltakoznak az írók a CEU-t ellehetetlenítő törvény ellen. A közleményt a Szépírók Társaságának tagjai magyar és angol nyelven olvassák fel négy napon át. Olyan írók, szerkesztők, kritikusok csatlakoztak az akcióhoz, mint Tóth Krisztina, Garaczi László, Kerékgyártó István, Horváth Viktor, Bán Zsófia, Forgách András, Závada Pál, Géczi János, Vörös István, Térey János, Szűcs Teri, Halasi Zoltán, Gács Anna, Hidas Judit, Molnár Krisztina Rita, Vihar Judit, Barna Imre, Turi Timea, Szegő János, Kőrizs Imre, Sajó László és Babiczky Tibor. A közlemény szövege itt olvasható.
Az Könyvfesztivál idei díszvendége a Nobel-díjas író, Orhan Pamuk, aki április 22-én, szombaton 11 órától dedikálja majd műveit. A fesztivál nyitónapján Budapest Nagydíjjal tüntették ki a legsikeresebb kortárs török írót, ezt megelőzően pedig a D. Tóth Kriszta vezette pódiumbeszélgetés során ismerhette meg közelebbről Orhan Pamukot a könyvvásár közönsége.
Az 1952-ben született író 23 évesen kezdett írással foglalkozni: akkoriban még csak 1 millióan éltek Isztambulban. Azóta a várost már 17 millióan lakják. Pamuk maga is bevallotta, hogy 40 éves kora óta már nem tud lépést tartani a dinamikusan fejlődő várossal. A beszélgetésből kiderült, hogy az író sokáig nem vallotta be még magának sem, valójában miről is ír. Ő csupán abból merített, amit ismert, és ez éppen Isztambul volt. Úgy érzi, nem hiába tartják őt Isztambul írójának, hiszen mára az Isztambulról való írás, a város feltérképezése stratégiájává vált, és az asszisztensei sokszor adnak neki tanácsot, hogy miről írjon. Mindezek ellenére kiemelte, hogy nem szeretné idealizálni Isztambult, tisztában van a város hibáival, s ennek ellenére egyfajta ragaszkodással viseltetik irányában.
Pamuk fontosnak tartja, hogy a regényeiben ne szélsőségesen csak jó vagy éppen szélsőségesen csak rossz karaktereket mutasson be. Az író azt is hozzáfűzte: mindennemű kettősség, így a törökországi helyzet ábrázolásánál is fontos ügyelni arra, hogy soha nem szabad a konfliktust jók és rosszak, liberálisok és elmaradottak, felszabadítók és elnyomók szembenállásaként lefesteni – mindezek az ellentétek mindig ugyanabban az emberben, ugyanabban a szívben foglalnak helyet, egyazon egyénen belül viaskodnak egymással.
Van, hogy éveken keresztül készít jegyzeteket és végez kutatásokat, miközben a fejében formálódik a történet. A cselekmény funkciójának pedig azt tekinti, hogy összekösse mindazokat a témákat, amelyekről az író beszélni akar. A regény ezek után úgy bontakozik ki, mint egy fa, amelynek a törzséből folyamatosan nőnek ki az ágak, majd a levelek – amelyek alkalomadtán változhatnak is, és több nap munkája válhat hirtelen feleslegessé. Azonban a gondos tervezésnek köszönhetően az a veszély soha nem fenyeget, hogy Orhan Pamuk alkotói válságba kerüljön. Mint hangsúlyozta:
42 éve ír regényeket, de ez a mai napig nagyon boldoggá teszi.
D. Tóth Kriszta Nobel-díjjal kapcsolatos kérdésére az író annyit felelt, hogy “Remek díj, mindenkinek csak ajánlani tudom”. Komolyra fordítva a szót viszont bevallotta, miután már második éve jelentek meg a Nobel-díj kihirdetése után az újságok azzal a szalagcímmel, hogy „Pamuk idén sem tudott nyerni”, az író attól tartott, hogy ez akár 20 éven át is ismétlődhet majd. Ezzel szemben 2006-ban viszonylag fiatalon megkapta a hatalmas elismerést, amelynek végül a politikai reprezentációjával kapcsolatosan is feleslegesnek bizonyult az aggodalma.Azonban az író azt is hangsúlyozta: a Nobel-díj ellenére nem igaz, hogy ő bármit írhat – van, amitől az óriási presztízsű díj sem védi meg. Mint mondta, most éppen a nacionalizmus erősödésének periódusát éli Törökország – e tekintetben párhuzamot vont Törökország és Magyarország között –, de ő bízik abban, hogy sikerül megvédeni az individualizmust, visszaszorul a populizmus, és hosszú távon felülkerekedik az integritás, hogy mindkét ország élvezni tudja az Európa nyújtotta szabadságot.
A beszélgetést követően átvehette a Budapest Nagydíjat, amit Kocsis András Sándor, az MKKE elnöke és Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest humán területért felelős főpolgármester-helyettese adott át. Péterfy Gergely pedig laudációt mondott az író tiszteletére.
A Nemzetközi Könyvfesztivál során bemutatkoznak a kiadók, olyan írók dedikálnak, mint Vámos Miklós, Erdős Virág, Nádasdy Ádám, Dragomány György vagy éppen Bagdy Emőke, de a lista még tartalmaz pár tucat nevet. A dedikálásokon kívül könyvbemutatók, beszélgetések, koncertek, slam-előadások, illetve gyerekeknek szánt programok vannak még a terítéken. Az összes esemény itt megtalálható.
