Erdélyből Magyarországra, a jogi pályáról a költészet felé fordult Noszlopi Botond és Ármos Lóránd

Ezen kívül még sok más dolog közös a két erdélyi származású költőben, például mindkettőjük éppen három kiadott kötettel büszkélkedik, témaválasztásaik között is van átfedés, de még ugyanazt a nőt is szerették, persze nem egy időben. Minderről a BME Bercsényi Kollégiumában tartott zenés, irodalmi esten meséltek a költők.

A zenés jelzőt Sárközi Bálintnak, Orosz Miklósnak és Szilágyi Szabolcsnak köszönhetjük, akik egészen spontán módon, az előadás előtt egy nappal találkoztak először a költőkkel és beszélték meg a másnapi konstrukciót. A három BME-s diák közül ketten elektromos gitáron, Orosz Miklós pedig basszusgitáron pengetett. A zenei aláfestés pedig remekül kísérte Lóri és Botond verseinek felolvasását. Az első szerelem blokk többek között intim jelenetekről, a női gondoskodásról, a férfi igényességről, magára-adásról és a szakítás(ok)ról szólt.

„Eltűntél a színről, mert nem tartottunk be néhány elavult játékszabályt.”

A második blokkban létértelmező, társadalombíráló, majd szórakoztató motívumok szerepeltek. Szó volt Lóri írországi tartózkodásáról, de természetesen érintve volt az erdélyi, pontosabban szatmári lét, mely Lóri számára „átmeneti szellemi létformát” jelentett. Botond, aki főleg a humoros vonalat képviselte ebben a blokkban, megszemélyesítette például a süteményeket Édes élet című versében.

„Egy kókuszrúd a zserbóval incseleg,
mely győzködi, találnak ők akkor is,
ha őrajta csavarok még nincsenek,
s ez rábólint, bár tudja: a szó hamis.”

Harmadik is szinte azonos időben, tavaly ősszel jelent meg: Noszlopi Botondé Leállósáv címen, Ármos Lórándé pedig A kilternani ősz címmel. Lóri inkább ebből olvasott fel a legtöbbet, míg Botond kijelölt verseinek száma megoszlott a többi kötete között. Azért választott így Lóri, mert ami időben közelebb van hozzá, azt egyébként is közelebb érzi magához, mint például a régebbi verseket, melyektől bizonyos szinten eltávolodott, s nem lehet rajtuk javítani.
Az est elengedhetetlen részeként a lilahagyma karikás zsíroskenyér és a forralt bor szintén hozzájárult a jó hangulathoz.

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]