Az ENSZ Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága felvette a népzene Kodály-módszer szerinti megőrzését az UNESCO Világörökségi Listájára. Így plusz egy magyar taggal bővült az amúgy is nagy felsorolás.
A Kodály-módszer a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe került az UNESCO listáján, ahova azokat a modellértékű módszereket veszi fel az ENSZ testülete, amelyeket nemzetközi szinten is terjesztésre érdemesnek, jó példának tart. Bízunk benne, hogy ez a nemzetközi elismerés hozzájárul az iskolai ének- és zenetanulás kultúrájának erősítéséhez és megújításához. – fogalmazott Balog Zoltán miniszter, aki hozzátette, hogy a Kodály-módszer és az általa képviselt örökségvédelmi gondolat ma számos országban a zenei nevelés minden szintjén jelen van az általános iskolától a középiskolán át a felsőoktatásig.
A Kodály Zoltán zeneszerző, -pedagógus és -kutató által kigondolt, a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott módszer alapja az, hogy a zenei örökség megőrzése iránti fogékonyságot már egészen kisgyermekkortól kezdve kell fejleszteni, hiszen csak akkor őrizhető meg a közösségek zenei hagyománya, ha már a gyermekek körében életre tudjuk azt kelteni. Ennek módszere Magyarországon a már óvodás kortól kezdődő rendszeres játékos népdaltanulás. A módszer elősegíti, hogy a hagyományos népzene hozzáférhetővé váljon mindenki számára a közoktatásban és különböző civil szervezetek által, fejleszti a zenei készséget, az érintett közösségeket bátorítja a zene mindennapos használatára. Elősegíti a kutatás, oktatás, közösségi kultúra és a zeneművek együttélését, az összes zenei hagyomány tiszteletben tartását. A módszert 1945-ben illesztették bele az iskolai tananyagba.
Balog kiemelte Kodály Zoltán és Bartók Béla örökségének továbbvivőit, a több száz magyar hagyományőrző énekes csoportot és táncegyüttest. Népszerűek a népzenei hagyományt is oktató művészeti iskolák, továbbá számos helyi, regionális és országos népdalverseny és népzenei tábor zajlik, valamint egyre nő a módszer iránt érdeklődő pedagógusok száma hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A világszerte ismert és elismert módszer jól alkalmazható különböző társadalmi, kulturális közegekben is. Ezt a magyarországi Kodály Intézetben zajló nemzetközi pedagógusképzésnek köszönhetően többéves gyakorlati tapasztalat is megerősíti.
Az UNESCO a listára helyezés mellett, elismerve Kodály Zoltán etnomuzikológiai, zenepedagógia és zeneszerzői munkásságát a 2017-es évet kiemelt Kodály-évfordulónak szenteli. Az indoklás szerint az elmúlt évszázadban a hagyományos népzene megőrzésének Kodály-módszere segítette a helyi hagyományok átadását, terjesztését és dokumentálását Magyarországon és a külföldi közösségekben egyaránt.
A Szellemi Kulturális Örökség UNESCO listáján jelenleg szereplő magyar elemek: a Busójárás Mohácson (felvétel ideje: 2009); táncház-módszer (2011); matyó népművészet (2012); solymászat (2010).
Forrás: eduline.hu
Kiemelt kép: emaze.com
