Lady Budapest – forradalmi musical a Budapesti Operettszínházban

A Budapesti Operettszínház október 21-én mutatta be legújabb musicalét, a Lady Budapestet, amit nagy várakozás előzött meg. A Tábori György regénye és filmforgatókönyve alapján készült darabot Somogyi Szilárd vitte színre, aki már korábban is dolgozott együtt Kocsák Tibor zeneszerzővel, és a három éve elhunyt Miklós Tibor szövegíróval a nagymező utcai teátrumban.

„Néző és színpad között akkor a legerősebb a kapcsolat, ha az előadás szertartásjátékká válik.”-KERO

A húsz évvel ezelőtti, Bakáts téren bemutatott Utazás című rockopera felújításából született ez a produkció, mellyel az Operettszínház az esemény hatvanadik évfordulóján tiszteleg az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt.

Nem a forradalom mozzanatait szándékszik hitelesen bemutatni, hanem fiktív személyek történetén keresztül ’56 emberi mivoltát ragadja meg, így a jelenetekből egy, a néző figyelmét mindvégig fenntartó előadás bontakozik ki, melynek középpontjában olyan emberi tulajdonságok és érzések állnak, mint a kitartás, a szerelem és a hazaszeretet.

Az előadás a kezdetben kivetített mai fővárosi életképekből gyorsan visszaugrik az időben, hat évtizeddel ezelőttre repítve a nézőt. A forradalmi év novemberében egy külföldiekből álló csoport várakozik az őket az országból kijuttató Malév járatra a ferihegyi reptéren, köztük Lady Ashton és a Mr. Fleming álnevet viselő sebesült magyar forradalmár, Veres Pál. Mivel több gép nem szállhat fel, egy sofőr, Robi (Kerényi Miklós Máté) szállítja az utasokat a határig. Mosonnál azonban a csoport és Szurov őrnagy gyanakvásába illetve szerelmébe ütközve az angol arisztokrata nőnek a kiélezett helyzetben keményen helyt kell állnia azért, hogy Veres Pál megmenekülhessen.

Janza Kata határozott és elszánt Lady Ashtont alakít, aki bármire képes azért, hogy a megtorlásokból kimenekítse Verest. A menekülés motívuma egyik alkotónak sem volt új elem, Tábori Görgy saját maga élte át, a Kocsák-Miklós szerzőpáros pedig már szemléltette egy másik musicalben, a második világháború idején játszódó Abigélben is.

A modern színpadtechnika bár a forradalom káoszát idézi, a sofőr álmai és Gyarmathy Ági díszletei szárnyán egy látványos jelenet erejéig tűzijátékok, színek és revütáncosok által megelevenedik Monte Carlo világa: az elérhetetlen, magyarországi állapotokkal ellentétet mutató fényűzés, a lehetőségek hazája.

Kocsák új dalt írt a felújított verzióhoz Lady Budapest címmel, melyben a címszereplő tépelődő érzéseiről, kétségeiről és kitartásáról énekel, viszont az Utazás már jól ismert, erős mondanivalóval rendelkező sorai is az előadásban maradtak: „Budapest, mondd, hol lehet sok névtelen kis hős? A gyermeked, a vak hited, hogy tankok ellen győzz? Újabb száz év kell, hogy ébredj, fölemeld szép arcodat, méltó légy hozzá – ki érted halt s érted élt!”

A Verest alakító Szabó P. Szilveszternek forradalmárt, sebesültet, tanárt és férfit is formálnia kell. Ő az előadás mozgatóeleme, ugyanis a vele történt események határozzák meg a Lady fellépéseit és cselekedeteit. A nőt a viharos időszakban már csak a megmentés célja vezérli, ezáltal látható az is, hogy egy kialakult forradalmi helyzet megváltoztathatja egy ember jellemét és gondolkodását, de az érzései annál inkább állandóak maradnak.

Janza Kata mellett kiemelkedő a Szurov őrnagyot alakító Földes Tamás alakítása is, aki Lady Ashton felé érzett szerelme és a szovjetek iránti hűsége között őrlődik, de végül mindkét területen kudarcot vall.

A drámai viszonyokat mégsem történelmi, hanem olyan emberi beavatkozások írják felül, mint az utastársak Veres nemzetiségére való reakciója, a forradalmár lány segítőkészsége, majd balul elsülő közbelépése, ami életekbe kerül.  Évaként Szinetár Dórát láthatja a közönség. A színésznő már találkozott forradalmi szereppel A nyomorultakban, ahogy a másik szereposztás Lady Ashton-ja, Vágó Bernadett és Szabó P. Szilveszter is játszott már a Victor Hugo regénye alapján készült Schönberg darabban.

Somogyi Szilárd előadása színvonalas szereposztással dolgozik, amit a színház énekkara, zenekara és balettkara is erősít. Bodor Johanna koreográfiájában kiemelkedőek a darab tömegjelenetei, és igen hatásos a háttérben lehulló forradalmi zászló.

Az Operettszínház előadása méltón emlékezik, s a zenés színházat eszközként használja arra, hogy minél több személyhez eljusson ez az emberi-forradalmi történet, mely egy szerelmi háromszöget ágyaz az ’56-os mozzanatokba. A nézőtéren kevesen ülnek, akik valóban átélhették, de a színészek játéka által egy este erejéig mindenki részese lehet a magyar történelem egyik legfontosabb eseményének.