Akik nem tanulnak a történelem hibáiból…

Dezső Tamás, az Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék habilitált egyetemi docense az ELTE Eötvös Collegiumban tartott október 14-ei előadásán részletezte Kurdisztánban tapasztalt élményeit, beszélt az Iszlám Állam műemlékrombolásainak jelentőségéről, illetve a migráns-kérdés szálait is hosszasan bontogatta a résztvevők érdeklődésének köszönhetően.

Az Iszlám Állam által elpusztított műemlékek teljes feltáDSC00813rása egy nemzetközi UNESCO-projekt keretében valósul meg, amiben az ELTE BTK volt dékánja és a magyar küldöttség is fontos szerepet játszik. Dezső Tamás tehát nemcsak mint régész, asszirológus járt Kurdisztán területén, hanem mint a szegény gyermekeken segítő civil is tevékenykedett. Tavaly Észak-Szíriában fordult meg egy menekülttáborban, ahol pénzt vitt a gyermekeknek, tavasszal pedig egy keresztény menekülttáborba fog menni, ahol szintén segíteni fog.
A jelenlegi helyzet főként a 2011-ben induló arab tavasznak tudható be. Ez a jelenség – ahogy Huntington is állította – akkor következik be, ha egy társadalomban a 18-35 év közötti férfiak száma eléri az össznép 20 %-át, mindez nem mást eredményez, mint tüntetéseket, háborút.
A kereszténység világhódító szerepe különböző okokból mára már háttérbe szorult, ellentétben az iszlámmal. “Akik nem tanulnak a történelem hibáiból, késztetve lesznek arra, hogy újra és újra elkövessék azokat.” – Önmagában ez a kijelentés nem feltétlenül jelentene globális problémát, csakhogy a „hibák” rengeteg áldozatot követelnek.

Észak-Szíriában töltött idejéről elmesélte azt is, hogy körülbelül 1340 TV csatorna áll a tévénézők rendelkezésére, és hogy mutatnak olyat is, amit nálunk nem…
MegtudtukDSC00848, hogy az iraki múzeumokat szimbolikusan három nagy rablás érte az elmúlt évek, évtizedek során. Rengeteg műtárgy tűnt el, megközelítőleg akkora mennyiségben, amely megegyezik a világ összes olajkészletével.
Azonban nemcsak itt találkozhatunk meglepően magas számokkal. Jelenleg 350 000 fő felett van a Magyarországon áthaladt migránsok száma. Az előadáson szemléltetett ábra szerint a migránsok 37 %-a szíriai, 26 %-a afganisztáni, 14 %-uk európai, de 14873-an vannak a pakisztániak, 8734-en pedig az irakiak. Kiderült a nemek és életkor szerinti megoszlásból, hogy a legjellemzőbb a fiatal férfi populáció. Ami még érdekesség, hogy a Salamon-szigetekről is van két migráns, főként ezzel támasztotta alá az előadó azt az állítását, hogy különbséget kell tenni migráns és menekült között. Véleménye szerint több a migráns, mint a menekült, ezért úgy gondolja, a problémákat ott helyben kell megoldani, ott kell segíteni.
A befogadó országokban párhuzamos társadalmak jönnek létre, tehát nem az asszimiláció a mérvadó. Dezső Tamás szerint Európa nem fog beleroppanni, fel fogjuk tudni dolgozni a migráns-vándorlásokat. Ez az egész jelenség arra jó, hogy „felébressze az alvajárókat”, hogy mi lesz majd akkor, ha igazán nagy baj fog történni, például     ha kifogynak a kőolaj-, édesvíz-tartalékaink – ezen kellene elgondolkoznunk, a befogadás módszertana helytelen.

Képek: felvettek.elte.hu, Talabér Dominika