A magyar helyesírási szabályzat 1984-ben (31 éve) változott utoljára. Viszont idén ősszel érkezik a 12. kiadás. Az új kiadás „felhasználóbarát” szeretne lenni, és célja, hogy a normát közelítse a gyakorlathoz. Az újítások nagy része nem általános elveket, hanem egyedi eseteket érint. Ameddig nem jelenik meg az új szabályzat, az illetékesek (a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága) még nem szeretné megszellőztetni, hogy mi változik, de természetesen néhány dolog már napvilágra került. Lássuk, mi változik:
Kötőjel: A kettős betűre végződő vezetéknevekhez kötőjellel kellet kapcsolni az azonos betűvel kezdődő toldalékot (Mann-nal, Sakk-kal). Ősztől ez a szabály kettős betűre végződő keresztnevekre is érvényes lesz: Mariann-nal, Anett-tel. Kötőjelet kell alkalmazni továbbá, ha a betűszó utolsó tagja ugyanazt a szót rövidítette, mint ami az utótag: MKB-bank. Ha azonos utótagú összetételek előtagjai kerülnek mellérendelő kapcsolatba, bizonyos szaknyelvi kifejezések esetében elfogadható lesz a nagykötőjeles írásmód is. Itt sokakban felmerül a kérdés, hogy a nagykötőjel és kiskötőjel között kézírásban hogy lehet különbséget tenni. A kötőjel-téma kérdéseiről ebben a cikkben, a kötőjelek használatáról pedig itt olvashatsz bővebben. Nagybetű-kisbetű: Mostantól a mozik és a vendéglátóipari egységek nevei is nagybetűsek lesznek, csakúgy, mint ahogy a színházak esetében volt eddig: Béke Mozi, Kalóz Söröző. Továbbá a rendezvények neveit is írhatjuk csupa nagybetűvel. Intézmények esetében (vállalatok, minisztériumok) belső használatra elfogadható a nagybetűs írásmód. Csillagképek, ereklyék, drágakövek, fegyverek stb. nevét is csupa nagybetűvel kell írni: Rózsaszín Párduc, Nagy Medve, Kalasnyikov (ezek mostantól hivatalosan is márkanévnek minősülnek). Ezentúl a helyesírási szabályzat is engedni fogja, hogy a szerződésekben bizonyos közszavakat (mint Felperes, Megbízott stb.) nagybetűvel írjanak. A lakóparkok, a nemesi előnevek kisbetűsek lesznek. Az idegen nevek névkiegészítőinek (van, von stb.) írása viszont bonyolódik: Jean-Claude Van Damme, mivel csupa nagybetűvel írja a nevét, így is marad; viszont Erich von Dänkien esetében (mivel kisbetűvel írja a von-t) kisbetűs lesz a von, de ha a keresztneve elmarad, akkor a Von Dänkien írás alkalmazandó. Ha már az idegen eredetnél tartunk: az idegen eredetű szavak mellékjeleit meg kell hagyni (elhagyásukat a technikai körülmények nem indokolják). Tehát nem lehet Lódznak írni a Łódź-t vagy Jiří Menzelt sem lehet többé Jirí Menzelnek írni. Toldalékok: A –szerű elemet a szóösszetételek mintájára kell majd írni: észszerű (nem ám ésszerű, mint eddig). Néhány szabály a kiejtéshez idomul: elfogadható lesz a dühvel mellett a dühhel is, valamint az 1-jén és az 1-én is; továbbá a bólingat, kacsingat, tekinget mellett nem minősül hibásnak a bólintgat, kacsintgat, tekintget. Rövidítések: Az oldalt már az o. mellett old.-nak; a lásd jelzést pedig az l. alak mellett ld.-nek is lehet írni. Az lsd. forma még mindig helytelen. Aki római katolikus, az mostantól nem csak r.kat-ként, hanem már róm.kat-ként is rövidítheti vallását. Az óra és perc jelölésére a pontos alak mellett a kettőspontos is elfogadható lesz: 9.15-öt és 9:15-öt is lehet írni. Szilveszterkor már csak BÚÉK-kal üdvözölhetjük egymást, az eddig használatban levő b.ú.é.k. forma lesz a helytelen. További információkat a változtatásokról az alábbi linkeken találhattok: http://www.nyest.hu/hirek/mi-valtozik-az-uj-helyesirasi-szabalyzatban http://www.nyest.hu/hirek/mi-ujsag-a-helyesirasban kép: http://d32ogoqmya1dw8.cloudfront.net/images/sp/carl_ltc/wacn/writing.jpg
